2005. február 14-15-én a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága, az Európa Tanács Velence Bizottsága és a Budapesti Fórum Európáért Alapítvány közös rendezésében nagyszabású alkotmány- és európajogi konferenciát tartottak a budapesti Meridián szállóban. A konferencián az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott és néhány régebbi tagállam, valamint Oroszország alkotmányvédő, illetve legfelsőbb igazságszolgáltatási testülete, továbbá az Európai Tanács Velence Bizottsága (a továbbiakban: VB), az Európai Bíróság (a továbbiakban: ECJ), az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: ECHR), a német Max-Planck-Institut für Ausländisches Öffentliches Recht und Völkerrecht, Heidelberg (a továbbiakban: Max Planck Intézet) és a Budapesti Fórum Európáért Alapítvány - Európai Jogi, Gazdasági és Közigazgatási Központ (a továbbiakban: Alapítvány) képviseltette magát.
A kerekasztal-konferencia résztvevői között jelen volt: a VB képviseletében Caroline Martin, az ECJ képviseletében Koen Lenaerts bíró, az ECHR képviseletében Baka András bíró, osztrák részről Rudolf Müller, az Alkotmánybíróság tagja, Ciprusból Christos Artemides, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Észtországból Gea Suumann, a Legfelsőbb Bíróság elnökének tudományos munkatársa, Franciaországból Pierre Steinmetz, az Alkotmánytanács tagja, Lengyelországból Jerzy Stepien, az Alkotmánybíróság tagja és Przemys-law Miklaszewicz, az Alkotmánybíróság tudományos munkatársa, Lettországból Gunars Kutris, az Alkotmánybíróság tagja, Litvániából Egidijus Ktíris, az Alkotmánybíróság elnöke, Máltából Giannino Caruana-Detnajo, a Legfelsőbb Bíróság bírája, Németországból Armin von Bogdandy, az Intézet igazgatója, Szlovákiából Ján Mazák, az Alkotmánybíróság elnöke és Ladislav Perhac, az Alkotmánybíróság főtitkára, Szlovéniából Mirjam Skrk, az Alkotmánybíróság helyettes elnöke, Oroszországból Vladimir Yaroslavtsev, az Alkotmánybíróság tagja, a magyar Alkotmánybíróság részéről Holló András elnök, Erdei Árpád helyettes elnök, Bagi István, Bihari Mihály, Harmathy Attila, Kiss László, Kukorelli István, Tersztyánszkyné Vasadi Éva bírák, valamint Pálffy Ilona főtitkár, továbbá az Alapítvány részéről Claus Vreden és Varga István igazgatók.
A nemzetközi kerekasztal-konferencia általános jelleggel az alkotmányjog és az Európai Unió joga közötti kapcsolatokkal, illetve ezen belül az emberi jogok védelmével foglalkozott. A konferencia szervezői az általános témához kapcsolódóan két nagyobb témakört választottak ki részletesebb megvitatás céljából. A két alaptéma egyrészt a személyes adatok európai és tagállami szintű védelmét, másrészt a szolgáltatások nyújtásának szabadságát és a közrend viszonyát ölelte fel. A megadott témákhoz továbbá - vitaindító jelleggel -egy-egy jogesetet is megjelöltek.1 A két kiválasztott témakörben - a kerekasztal-konferencia szervezői között létrejött megállapodás alapján - nem készültek referátumok. A szervezők célja ugyanis az volt, hogy kötetlen beszélgetés jöjjön létre az adott témák kapcsán a résztvevők között. Ennek elősegítéséhez a magyar Alkotmánybíróság egy angol és francia nyelvű, az európai bírósági gyakorlatból szemezgető jogesetgyűjteményt adott át a konferencia résztvevőinek. A kiválasztott témákban a résztvevők közötti eszmecserét egy-egy moderátor rövid előadása vezette fel, és egyben a moderátorok irányították a beszélgetést is. Az első témánál Harmathy Attila, magyar alkotmánybíró látta el a moderátor szerepét, míg a második témánál Egidius Küris, a litván Alkotmánybíróság elnöke volt a moderátor.
A konferenciát magyar részről Holló András rövid beszéde nyitotta meg, melyben többek között rávilágított arra, hogy az alapjogi törvénykezést érintően európai szintű együttműködésre kell törekedni. Az alkotmányos együttműködés révén pedig azt kell elérni, hogy az ECJ és a tagállami alkotmánybíróságok kölcsönösen motiváltak legyenek az európai jogrendszer és a tagállami alkotmányos tradíciók tiszteletben tartására, dialektikus kezelésére. Ehhez a bíróságok közötti konstruktív együttműködést tartotta kívánatosnak. Ezután Caroline Martin megnyitó beszéde következett, aki a VB mint a konferencia társszervezője nevében üdvözölte a résztvevőket. Caroline Martin szerint mind az ECJ, mind az ECHR, mind a tagállami alkotmánybíróságok önálló, saját feladattal rendelkeznek, s ezek nem ütköznek egymással. Ennek következtében kifejezetten cáfolta, hogy hierarchikus viszony lenne az ECJ, az ECHR és a tagállami alkotmánybíróságok között. A bíróságok közötti feladatmegosztás meghatározása szempontjából a specializáció elvét emelte ki.
A megnyitó beszédekben felvetett gondolatokra a vitában többen is visszatértek. Baka András és Koen Lenaerts szintén a kölcsönös alkalmazkodásra és a bíróságok közötti kooperatív együttműködésre helyezték a hangsúlyt. Pierre Steinmetz ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy a tagállami alkotmánybíróságok párbeszédén javítani kell. Armin von Bogdandy felszólalásában a Német Szövetségi Alkotmánybíróságnak az európai bíróságokhoz fűződő kapcsolatáról beszélt. Kifejtette, hogy az ECJ és az ECHR ítélkezését - a többi alkotmánybírósághoz hasonlóan - a Német Szövetségi Alkotmánybíróság is támogatta, de emellett a függetlenség és a nemzeti identitás fenntartását is fontosnak tartotta. Armin von Bogdandy továbbá a bíróságok viszonyában kialakult egyes problémákra is felhívta a figyelmet. A hozzászólók azonban többnyire a bíróságok együttműködését tartották szükségesnek, s cáfolták a bíróságok közötti hierarchikus kapcsolatot (Baka, Lenaerts, Steinmetz, von Bogdandy, Caruana-Demajo, Skrk, Mazák).
A konferencia első alaptémáját Harmathy Attila, a vita moderátora vezette be. Főreferátumában részletesen ecsetelte a személyes adatok védelmével kapcsolatos kérdéseket, s vitaindító gondolatokat fogalmazott meg. A vitaindító gondolatok keretében kiemelte, hogy az emberi jogok védelménél, a közös alkotmányos hagyományok értelmezésénél nagy szerepe van az egyes országok történelmének, társadalmi és kulturális adottságainak. Hangsúlyozta, hogy az ECJ, az ECHR és az uniós tagállami alkotmánybíróságok párbeszéde jelentősen hozzájárul az eltérő nemzeti adottságok értékelésével kapcsolatos, bíróságok közötti összhang kialakításához. Az azonos intézmények, kifejezések különböző felfogásából adódó eltérések veszélyének csökkentéséhez hozzájárulhat egy-egy olyan kérdés megbeszélése, amely mindegyik említett bíróság gyakorlatában jelentkezik. Ez a gondolat motiválta a magyar Alkotmánybíróságot, hogy kezdeményezze a bírók párbeszédét megvalósító kerekasztal-konferencia megrendezését. Harmathy Attila ezt követően rámutatott arra, hogy a konferencia résztvevőinek alapjogvédelmi gyakorlatában jelentős szerepet tölt be az adatvédelem kérdésköre, mellyel a bíróságoknak egyre többször kellett foglalkozniuk. A vita moderátora ezért az adatvédelem problematikáját úgy ismertette, hogy közben luxembourgi és strasbourgi jogesetek gazdag csokrát nyújtotta át a konferencia résztvevőinek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
