A magyar társadalomtudósok egyik legrégibb adósságát törleszti Hamza Gábor egyetemi tanár, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Római Jogi Tanszékének vezetője most megjelentetett kötetével. A mai napig nem készült olyan átfogó írásmű az Európa-eszméről, valamint az európai egységet veszélyeztető, egymástól sokszor elválaszthatatlan jogi-történelmi-aktuálpolitikai jelenségekről, mint ez a könyv.
A szerző nem távolodik el teljesen szűken vett fő kutatási területétől, az antik társadalomtudományoktól. Könyvének előszavában mintegy célul tűzi ki, hogy a cicerói állambölcselet és a modern, európai államelmélet között hidat teremtsen, kimutatva az ókori görög-római és a mai európai eszmevilág közötti szoros kapcsolatot.
A könyv - formai szempontból - két része közül, az elsőben 12 tanulmányt találunk, melyek különböző oldalról, történelmi-politikai időszakokból villantják fel az európai hagyományok sokféleségét. Már a címek is sokat mondóak és változatos témákat sejtetnek, mint pl.: Robert Schuman, az Európa-gondolat atyja, Cicero állambölcseletének aktualitása és európaisága, A macedón kérdés megjelenése az európai politikában, Joharmonizáció Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében, Politikai hatalom és erkölcs a rendszerváltást követő időszakban Közép- és Kelet-Európában stb. A második részben terjedelmileg rövidebb, olyan esszéket olvashatunk, amiket a szerző a hvg c. hetilap egy-egy cikkére reagálva, olvasói levélként fogalmazott meg. A könyvet a magyaron kívül négy nyelvű - angol, német, francia, olasz - tartalomjegyzék zárja.
A gyűjtemény nyitó tanulmánya az Európa-gondolat atyját, Robert Schuman alakját idézi meg. Az életrajzi adatok olvasása nem válik unalmassá, mert a szerző mindvégig felvázolja az adott kor történéseit is, s azokban helyezi el a páratlan ívű pályafutás egyes állomásait. Megtudhatjuk, hogy a fiatal Schuman komolyan gondolt az esetleges papi hivatásra, az I. világháborút követő események azonban a politika felé terelték érdeklődését. A két világháború között parlamenti képviselő, a II. világháború kitörése után a francia kormány menekültügyi államtitkára. 1940-ben a Gestapo letartóztatja és Neustadtba deportálja, ahonnan két évvel később sikerül megszöknie. A II. világháború után az új francia kormány pénzügyminisztere, majd rövid ideig miniszterelnöke lesz. Külügyminiszterségének idejére esik az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó párizsi szerződés aláírása. Schuman 1953 és 1958 között megfeszített erővel dolgozik a közös Európa megteremtésén. Fáradhatatlanul járja Nyugat-Európa országait, ahol számos előadásában népszerűsíti az új eszmét. Átütő személyiségéről talán mindennél többet elárul az, ahogy Konrad Adenauer jellemezte őt: "Az embereknek Önnel kell barátkozniuk, s ez a barátság egyesíti országainkat". A tanulmány végére érve talán csak egy hiányérzete maradhat az olvasónak: a Schumantól vett idézetek kevés száma.
Könnyen bajba kerülhet azaz érdeklődő kutató, aki az európai közösségek kialakulásának szellemi megalapozásáért legtöbbet tett Robert Schumanról, Konrad Adenauerről, vagy éppen Jean Monet-ról szeretne Magyarországon anyagot gyűjteni. Árulkodó tény a mai szakkönyvtárak felszereltségéről, hogy a legnagyobb társadalomtudományi ellátottsággal büszkélkedhető Országgyűlési Könyvtárban egyetlen egy könyvet sem találunk tőlük vagy róluk! Mindez csak tovább növeli Hamza Gábor könyvének érdemeit.
A második, terjedelmileg leghosszabb tanulmány egyben a legambíciózusabb is: az antik állambölcselet és a modern államelmélet közötti folyamatosságot kívánja bizonyítani Cicero munkásságán keresztül. A szerző már eddig is mindent megtett a római jogász-bölcselő-államférfi munkásságának magyarországi ismertségéért és terjesztéséért: számos hosszabb-rövidebb írása jelent meg róla, s az ő nevéhez fűződik az Állam című cicerói alapmű lefordítása is. Ami új ebben a könyvben, az a cicerói állambölcselet hatásának részletes bemutatása, idézetekkel gazdagon "illusztrálva". A reneszánsz gondolkodók fordulnak felé újra nagy tisztelettel, de szellemisége a XVII. században is közvetlenül tetten érhető Grotius és Hobbes műveiben egyaránt. Az ugyanekkor tevékenykedő James Harrington - aki az amerikai politikai gondolkodás egyik megteremtője - Cicero teóriáját követi az alkotmányos rendszer különböző formáinak tárgyalásánál. A Cicero századának is nevezett XVIII. században az amerikai konstitucionalisták csakúgy, mint egy évtizeddel később a francia forradalmárok eszmei támogatást remélnek az antik államférfitól az új rend kialakításának nemes munkájában. John Adams, Thomas Jefferson, Edmund Burke éppúgy merít a cicerói életműből, mint Saint-Just. Évszázadokon átívelő és máig ható népszerűségének és aktualitásának legfőbb oka, hogy az "alkotmányos" állam fogalmát és összetevőit történeti, politikai, etikai, gazdasági, terminológiai és pszichológiai elemek átfogó vizsgálatával elemezte és tárta fel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
