Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvénynek (a továbbiakban Itv.) a bírósági eljárási illeték megfizetéséről rendelkező 74. § (1) bekezdése alapján a bírósági eljárási illetéket az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni illetékbélyegben. Kivétel, ha a jogszabály más fizetési módot is megenged, például az elektronikus illetékfizetés módja - vagy ha az illeték fizetéséről és viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt, ilyen illeték a cégbírósági felügyeleti illeték. Az Itv. 74. § (3) bekezdése szerint a cégbírósági felügyeleti illeték viselésére, nyilvántartására és a megfizetésével kapcsolatos bírósági intézkedésekre az e törvényben nem rendezett kérdésekben a költségmentességről szóló jogszabály rendelkezései az irányadók.
Az Itv. 65. § (1) bekezdése a Cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásért 50 000 Ft felügyeleti illeték megfizetését írja elő. A felügyeleti illetéket az Itv. 74. § (1) bekezdése folytán a kérelemre indult eljárásban nem kell megfizetni illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton.
A költségmentességről szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: Kmr.) 12. § (3) bekezdésének alkalmazásával a meg nem fizetett illetékről a bíróság költségjegyzéket vezet. Mivel a költségjegyzékben az illetéket annak felmerülésekor kell bejegyezni, akár hivatalból, akár kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, a bíró utasítást ad a bíróság kezelőiroda vezetőjének: "Li: 50 000 Ft felügyeleti illetékről költségjegyzéket kiállítandó, és a nyilvántartásba bevezetendő".
A Kmr. 12. § (5) bekezdése szerint bírói utasításra a kezelőiroda vezetője kiállítja a költségjegyzéket, bevezeti az illetéket, majd a 12/A. § szerint a költségjegyzéket nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás tételszámát a költségjegyzéken feltünteti és a költségjegyzéket a Cgt. iratokhoz csatolja, olymódon, hogy azt az iratborító belső, bal alsó részéhez tűzi.
A Kmr. 15. § (1) bekezdése alapján a meg nem fizetett illeték viseléséről a bíróság az eljárás befejező határozatában dönt, a (3) bekezdés szerint a megtérítendő illetéket összegszerűen megjelöli, és felhívja az illeték megfizetésre kötelezett felet, hogy az illetéket az állam javára, a lakóhelye szerinti állami adóhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára fizesse meg.
A Kmr. 13. § (1) és (7) bekezdése alapján a fél, ha költségmentességben, illetőleg illetékmentességre kiterjedő részleges költségmentességben részesült, nem kötelezhető a meg nem fizetett illeték megfizetésére.
A (2) bekezdés szerint a költségmentesség hiányában meg nem fizetett illeték megfizetésére a feleket kell kötelezni. Az Illetéktörvény 65. § (1) és (3) bekezdése folytán - akár kérelemre, akár hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásért - az 50 000 Ft felügyeleti illetéket az a cég viseli, amelynek törvénysértő működését a cégbíróság megállapítja. Ezért ha a Ctv. 81. § (1) bekezdésében megjelölt intézkedést alkalmaz a cégbíróság a céggel szemben a törvényes állapot helyreállítása érdekében, vagy ha a Ctv. 80. § (1) bekezdése alapján a törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróság végzéssel azért szünteti meg, mert az eljárás eredményeként a cég a törvénysértő állapotot megszüntette, illetőleg a törvényes működést helyreállította, (vagyis az eljárásra okot adott) a végzésben rendelkezni kell a céget terhelő 50 000 Ft felügyeleti illeték megfizetésére kötelezésről.
A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban, ha a cégbíróság az eljárást jogsértés hiányában a Ctv. 80. § (4) bekezdése alapján megszünteti, a felügyeleti illetéket nem kell megfizetni, az illeték az állam terhén marad az Itv. 65. § (1) bekezdése alapján.
A kérelemre indult eljárás esetén ha a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet a Ctv. 80. § (4) bekezdése szerint jogsértés hiányában elutasítja, az Itv. 65. § (2) és (3) bekezdése folytán az elutasító végzésben a kérelmezőt 15 000 Ft felügyeleti illeték viselésére kell kötelezni.
A Ctv. 72. § (2) bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárás nemperes eljárás, melyre a Pp. szabályait - ha a törvény másként nem rendelkezik -megfelelően alkalmazni kell. Ezért a kérelemtől elállás, illetőleg az eljárás megszüntetésére irányuló közös kérelem esetén [Pp. 157. § e) és f) pont] az eljárást a cégbíróság megszünteti. A meg nem fizetett illetéket a kérelmező köteles megfizetni, kivéve ha a felek másképp állapodtak meg, vagy a kérelmező által csatolt okiratokból kitűnik, hogy az elállásra, illetőleg az eljárás megszüntetésére irányuló közös kérelem benyújtására azért került sor, mert a kérelmezett cég a törvénysértő működését elismerte, ilyen esetben a meg nem fizetett illeték viselésére a kérelmezőt kell kötelezni a Kmr. 13. § (4) bekezdése szerint.
A megfizetendő illeték összegének megállapításánál az Itv. mérsékelt illeték fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályát is alkalmazni kell az Itv. 65. § (4) bekezdése folytán. Nemperes eljárásokban, így a törvényességi felügyeleti eljárásban is, az Itv. 58. § (5) bekezdése alapján kizárólag az 58. § (1) bekezdés a) pontjának rendelkezését kell megfelelően alkalmazni. Nevezetesen, ha a kérelemtől való elállásra a bíróság érdemi határozatának meghozatala előtt kerül sor, az illetékfizetésre kötelezett felügyeleti illetékként az eljárási illeték 10%-át köteles megfizetni.
Ezért az Itv. 58. § (1) bekezdés a) pontja, az (5) bekezdése és a 65. § (1), (2) és (3) bekezdése valamint a Kmr. 13. § (4) bekezdése szerint a kérelemtől elállás esetén, ha a kérelmező köteles az illeték megfizetésére, úgy a fizetendő illeték összege 15 000 Ft 10%-a (azaz 1500 forint), ha pedig a cég viseli a felügyeleti illetéket, úgy 50 000 Ft 10%-ának (azaz 5000 forintnak) a viselésére köteles. Mivel a közös kérelemre történő eljárás-megszüntetés esetén az illetéktörvény nem teszi lehetővé a mérsékelt illeték kiszabását, ha a kérelmező viseli az illetéket, úgy annak összege 15 000 Ft, ha a cég, úgy 50 000 Ft felügyeleti illetéket kell fizetni.
Ha a törvényességi felügyeleti eljárás jogerősen befejeződött, bírói utasítást kell adni a jogerős végzés alapján a költségjegyzék lezárására, a végzés szerinti illetékösszeg behajtására, illetőleg ha a végzés az állam terhén marad, a behajtás mellőzésére. Például: ha az eljárást jogerősen befejező 4. sorszámú végzés szerint nem marasztalta a cégbíróság a feleket a felügyeleti illeték viselésében, az irodai utasítás: "Li.: költségjegyzék lezárandó, behajtás iránt intézkedni nem kell, a 4. sorszámú végzés alapján az 50 000 Ft felügyeleti illetéket az állam viseli."
Amennyiben a kérelmező mérsékelt illetékösszegű 1500 Ft felügyeleti illeték megfizetésére köteles, a bírói utasítás: "Költségjegyzék lezárandó a 4. sorszámú végzés alapján az 50 000 Ft felügyeleti illetékből 1500 Ft illetéket köteles a kérelmező az állam javára megfizetni, az 1500 Ft illeték behajtásáról intézkedni kell."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
