A "Munkahelyi adatvédelem" (PAW - Privacy at Workplace) a Pécsi Tudományegyetem és partnere, a göttingeni Georg-August Egyetem kétéves tudományos kutatási projektje, amely az Európai Unió támogatásával indult 2011-ben. A kutatás a munkahelyi adatvédelem sajátos kérdéseit vizsgálja, kiemelt figyelmet szentelve a munkahelyi ellenőrzés és a magánszféra kollíziójának.
A projekt meghatározó állomásaként 2012 tavaszán az első év kutatási eredményeit és célkitűzéseit bemutató konferenciára került sor, amelyen számos hazai és külföldi előadó, nemzetközi szaktekintély vett részt. Kémprogrammal ellenőrzött munkavállalók, rejtett kamerával lefülelt torkos szakács, Facebook profil, mint felmondási ok, a Nagy Testvér (és a "kis testvérek") folyton figyelő szeme − ilyen és ehhez hasonló érdekfeszítő témák kerültek napirendre a 2012. április 2−3-án, Pécsett rendezett angol nyelvű rendezvényen.
Az eseményen kiemelt szempont volt a szakmai háttér bővítése, az adatvédelemmel és munkajoggal foglalkozó tudományos közélet tájékoztatása az elért eredményekről és a kutatás során felmerült kérdésekről, valamint a projekttel kapcsolatos visszajelzések megismerése is.
A konferencia minden várakozást felül múló sikerét jól mutatja, hogy a 27 előadó mellett a témával foglalkozók széles köre, mintegy 70 fős hallgatóság látogatott el a pécsi Tudásközpontba. A hazai jogi egyetemek képviselői mellett 9 országból (többek között Ausztrália, Portugália, Belgium, Lengyelország, Németország) és több nemzetközi szervezettől (pl. Európai Adatvédelmi Biztos) is érkeztek a munkahelyi adatvédelem kihívásai iránt érdeklődő kutatók, hogy előadásukkal gazdagítsák a konferencia programját. A nagy érdeklődés oka az lehet, hogy a vizsgált kérdés, a dolgozók megfigyelése, ellenőrzése a munkahelyi adatvédelemnek Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt meghatározó problémaköre, amelyhez számos nemzetközi kutatás kapcsolódik. A PAW projekt azonban hazánkban eddig egyedülálló, reprezentatív online kérdőíves kutatást, munkahelyi megfigyelést szabályozó magatartási kódex kialakítását, és adatvédelmi audit módszertan kidolgozását is célként kitűző tudományos kezdeményezés.
Az előadások a szűk időkeret miatt nem térhettek ki az egyes munkavállalókat érintő minden adatvédelmi kérdésre, azok elsősorban a technikai megfigyelés eszközeire, és a jelenleg hatályban lévő hazai és nemzetközi szabályozására irányultak, annak érdekében, hogy megkülönböztethessük a munkavállalók jogszerű ellenőrzését az illegális megfigyeléstől és adatgyűjtéstől.
A konferencia első napján Dr. Kovács L. Gábor professzor, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettesének a pécsi felsőoktatás történetét bemutató nyitóelőadását követően átfogó, az adatvédelem jelenlegi kihívásait bemutató előadásokat hallhattunk.
Dr. Balogh Zsolt György, a PAW projekt és a PTE ÁJK Informatikai- és Kommunikációs Jogi Tanszékének vezetője nyitóbeszédében a technológiai fejlődés által meghatározott információs társadalom változásait vázolta fel, az Orwell 1984 című regényében megismert állandó ellenőrzés képét idézve rávilágított a megfigyeléssel okozott konfliktus megoldási lehetőségeire, ezzel irányt mutatva a nap további előadásainak. Utána Dr. Hielke Hijmans, az európai adatvédelmi biztos munkatársa következett, aki az európai uniós adatvédelmi reformcsomagról beszélt. Kiemelte, hogy az adatvédelmi rendelet tervezetében erőteljes hangsúlyt kap az egységes európai szabályozás kialakítása, a hatékony végrehajtás és az alkalmazható szankciók terén is jelentős szigorításra számíthatunk. Kitért a munkavállalók személyes adatainak védelmére is, különösen a dolgozók alárendelt helyzetéből fakadóan a hozzájáruláson alapuló adatkezelés problémáját, és a technikai eszközökkel történő megfigyelés szabályozásának szükségességét emelte ki.
Az első plenáris ülés átfogó képet nyújtott a munkahelyi adatvédelem jelenéről. A Leuveni Katolikus Egyetem dékánhelyettese, nemzetközi hírű infokommunikációs jogi kutatóintézetének vezetője, Dr. Jos Dumortier professzor az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütköző, híres esetekhez főzött kommentárjával gondolkodtatta el a hallgatóságot. Dr. Jóri András korábbi adatvédelmi biztos a hazai adatvédelmi intézményrendszer átalakítását tette elemzése központi tárgyává, majd az ezt érintő, éles kritikai meglátásait követően a magyar adatvédelmi biztosok munkahelyi megfigyelésére vonatkozó gyakorlatát, az állásfoglalások és ajánlások által kialakított esetjogot mutatta be. E gyakorlati iránymutatásnak azért van különösen nagy jelentősége, mivel az új és a korábbi adatvédelmi törvény, valamint a munka törvénykönyve sem szabályozta részletekbe menően a munkahelyi megfigyelést. Dr. Pascal Schumacher, a Münsteri Egyetem adjunktusa, a problémakör német jogszabályi hátteréről és a megfigyelés során alkalmazott technológiákhoz kapcsolódó problémákról tartott előadást. Az elhangzott prezentációk alatt a sajtó képviselői is lelkesen jegyzeteltek, és az azokat követő számos nézői kérdésből látható volt, hogy az előadók hasznos újdonságokat említettek.
A második plenáris ülést az adatvédelem területén folyó kutatásoknak, és a várható eredmények az egyetemi oktatás terén történő alkalmazásának, felhasználásának szentelték. Dr. Szőke Gergely László a PTE adatvédelmi felelőse, a PAW projekt szakmai koordinátora a kutatás koncepciójába, várható eredményeibe engedett betekintést. Felhívta a hallgatóság és az érdeklődők figyelmét arra, hogy a pályázat honlapján már magyar, angol és német nyelven is elérhetőek a jogi hátteret bemutató magyar és német nemzeti jelentések, valamint a kérdőíves kutatás eredményei.[1] Dipl.- Jur. Falk Hagedorn, a göttingeni Georg-August Egyetem kutatója előadásában a projekt keretében folytatott online közvélemény-kutatás eredményeit, a munkahelyi adatvédelemmel kapcsolatos véleményeket vizsgáló, hazánkat és Németországot összehasonlító kérdőíves felmérés legfontosabb megállapításait foglalta össze. A projekt keretében a munkavállalók és a munkáltatók adatvédelmi tudatosságát, az alkalmazott műszaki megoldásokat, a leggyakrabban igénybevett jogorvoslati lehetőségeket és az adatvédelmi tájékozottságot vizsgáló kérdőíves kutatás is készült, amelynek célja az általános adatvédelmi érzékenység, valamint annak vizsgálata volt, hogy ezek milyen elvárásokat jelentenek a munkahelyekkel kapcsolatban.
Az adatvédelem egyetemi curriculumban elfoglalt helyéről két-két magyar, illetve lengyel előadás hangzott el. Dr. Hajdú József tanszékvezető egyetemi tanár beszámolója sokaknak csinált kedvet a szegedi jogi kar adatvédelmet is oktató jogász és szakjogász képzéséhez. Dr. Kiss Attila, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának PhD hallgatója, egyben a konferencia egyik szervezője számos, az Informatikai- és Kommunikációs Jogi Tanszék által szervezett szakmai programról, az egyetemen oktatott adatvédelmi jogi tárgyú kurzusról, szakjogász és doktorandusz képzésekről számolt be. A pécsi jogi kar hallgatóinak elkötelezettségét, a téma iránti érdeklődését a konferencia résztvevői személyesen is tapasztalhatták. A konferencia sikeréhez, zökkenőmentes lebonyolításához nagyban hozzájárult az Informatikai- és Kommunikációs Jogi és a Munkajogi Diákkör hallgatói közül kikerülő szervezők segítsége. A lengyel tapasztalatokról és a CONSENT elnevezésű nemzetközi adatvédelmi kutatásról a Wrocławi Egyetemről érkező Mgr. Anna Burdziak PhD hallgató és Sandra Gali hallgató számoltak be.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
