Auer Ádám tilos szerződésekről szóló könyve egy olyan témával foglalkozik, amely mindig is aktuális volt és az is marad. Mit jelent és mit von maga után, ha egy szerződés jogszabályba ütközik? Meddig tart a felek szerződési szabadsága a szerződés tartalmának alakításában, és mikor kell azt korlátozni? Hogyan lehetséges, hogy egy szerződés jogszabályba ütközik, és mégsem érvénytelen? A válaszok a hálózati elmélet rendszerének keretében jelennek meg, amely izgalmas és újszerű megközelítéseket tesz lehetővé. A tanulmány nem kritika és nem is áttekintés: csupán néhány, a könyv által felvetett gondolatot tartalmaz.
The book by Auer Ádám on forbidden contracts deals with a topic that has always been and will always be relevant. What does it mean and what does it entail if a contract conflicts with the law? How long does the parties' freedom to shape the content of the contract last and when shall it be stopped? How could it be possible that a contract conflicts with the law and yet not be even invalid? The answers appear in the frame of the network theory system, which allows exciting and novel approaches. The study is neither a criticism nor a review: it contains a handful of the ideas awakened by the book.
A jogszabályba ütköző szerződések semmis(s)ége. A tilos szerződés az érvénytelenségi okok hálózatában címmel látott napvilágot Auer Ádám könyve a HUN-REN TK Jogtudományi Intézet jogtudományi alapkutatások elektronikus monográfiasorozatának 5. köteteként.[1] A kötetet 2025. február hónapban, a HUN-REN TK JTI rendezvényén Vékás Lajos professzor emeritus mutatta be, a monográfia méltatása, a Polgári Jog folyóiratban jelent meg, melynek címe: Gondolatok Auer Ádám monográfiájának olvasása közben.
A téma klasszikus és vitathatatlan a jelentősége: alig van olyan területe a polgári jognak, mely valamilyen módon ne érintkezne az érvénytelenség kérdéskörével. (Megnyugtatjuk a szerzőt: a semmisség témaköre - amivel könyvében foglalkozik - egyáltalán nem semmiség.) Auer Ádám könyve a "hagyományosnak" mondható témát a megszokott alapvetéseket szem előtt tartva sok szempontból újító módon tárgyalja. A könyv üdítően formabontó, gondolatközlése a több esetben rendhagyó megközelítés ellenére mindvégig jól követhető és érthető. A kötetet a szerző saját bevallása szerint a kíváncsiság szülte és munkája során is ez hajtotta: hogy dogmatikailag koherens rendszert építsen fel és új megállapításokat tegyen. A gondolatébresztés hatékonyságát az imént említett professzori reagálás ékesen bizonyítja. Vékás Lajos dicsérő szavaihoz csatlakozunk és további adalékokkal igazoljuk a szerző gondolatgazdagságának megtermékenyítő erejét. Az alábbi néhány sor nem recenzió, pusztán hangos gondolkodás.
A tanulmány címét Grosschmid Béni egyik megjegyzése ihlette, mely a következőképpen szól. "Érvénytelenség - mi az? [...] Szemben azon külső látszattal, mintha itt (jogilag) történt volna valami, fennforgása annak, hogy nem történt semmi. Pontosabban: szemben azzal, ami (tényleg) csakugyan történt, fennforgása annak, hogy nem úgy történt, hogy a történteknek látszóhoz fűződni szokott jogkövetkezések beálltak volna. Az érvénytelenség ekként két valaminek az összetétele. Valaminek, ami fix, t. i. a jogi negatívumnak. És valaminek, ami fokozatokban elmosódó, t. i. az ellenkező látszatának."[2]
Ez a grosschmidi megállapítás egészen frappáns és találó még akkor is, ha tudjuk, hogy Grosschmid ezeket a gondolatokat nem kifejezetten az érvénytelenség jogintézménye kapcsán írta, még csak nem is a semmisség vagy általánosságban a jogszabályba ütközés jogi jelenségének jellemzésére szánta. (A megállapítást egyébként Grosschmid a telekkönyvi szolgáltatásról elmélkedve, a törlési keresetet körüljárva vetette papírra: rá jellemző módon az érvénytelen bejegyzéstől gyakran elkalandozva, házassági jogot és váltókötelezettséget tárgyalt felváltva, közben hol szétbontotta, hol visszasűrítette gondolatait.) Az érvénytelenség a ma általánosnak tekinthető nézet szerint egy, a szerződésben annak keletkezésekor benne lévő - ebben az értelemben eredeti - jogi hiba, amely miatt a jog megtagadja a szerződéstől a szerződő felek által célzott joghatást. Így nézve az érvénytelenség eleve többarcú jelenség: látjuk benne a joghatások elfojtásának szándékát, de a kívánt joghatás megtagadása miatt szankcióként is nézhetünk rá. Asztalos felfogásában az érvénytelenség nem más, mint általában a célzott jogviszony keletkezésének ilyenkénti el nem ismerése, a célzott jogi hatások megtagadása. A jogi védelemtől és az elismeréstől való megfosztás - Asztalos értelmezésében.[3] Az érvénytelenséget Auer Ádám is - Asztalos Lászlóra hivatkozva - határozottan ekként közelíti meg, helyesen veti fel ugyanakkor, hogy a fogalom visszaellenőrzése más érvénytelenségi (semmisséget és megtámadhatóságot eredményező) okokra nézve is szükséges. A jogszabályba ütközés miatt kimondott semmisség világos ha-
- 16/17 -
tározottsággal, már-már vegytisztán fejezi ki a jogalkotó rosszallását és vezet(het) el a szankciós hatás igazolásáig, de vannak olyan érvénytelenségi okok, melyek kisebb súlyú parancsszegés esetére is kimondják a joghatás elmaradását. Az érvénytelenség főhatása tehát az indító okot nézve egyáltalán nem homogén. Látni kell, hogy a "hálózatépítés" - a tilos szerződések esetköreinek - rendszerbe foglalása sokszor eleve szubjektív értékelésen alapul, tudniillik, hogy a jogalkotó egyes konkrét, ám elvontan megfogalmazott parancsa alatt időszakonként mit értünk és mit nem. Változékony tehát, mikor mi kerül az érvénytelenséget kimondó szabály vagy másképpen fogalmazva: az így megformált jogalkotói védőpajzs alá és főképpen: amit e védőernyő alá vonunk, arra miképpen tekintünk.
Ez az összetettség egyébként a generálklauzulaszerű megfogalmazásból is következik. A könyv témája a tilos szerződés szabálya köré szövődik, melynek megfogalmazása szükségképpen általános: a tartalmát inkább csak érezzük, nem minden esetben tudjuk. A tilos szerződés semmisségét kimondó tétel elnevezésével számos szerző foglalkozott. Gáspárdy László a kisegítő ügyleti tilalom kifejezést használta. "Kisegítő ügyleti tilalmon azt a jogszabályi rendelkezést értjük, amelynek alkalmazására rendszerint csak azzal a feltétellel kerülhet sor, ha a kérdéses szerződési tényállást valamely konkrét érvénytelenségi tilalom nem szabályozza."[4] Auer egyetért a kifejezéssel, Vékás Lajos a záróklauzula elnevezés használatát javasolja. Tudvalevő, hogy az elnevezés soha nem a fogalom maga, a névadás ellenben sok szempontból irányítja, tereli, befolyásolja a figyelmet. Annyi azonban biztos, hogy a tilos szerződés mindenképpen egyfajta gyűjtőfogalomként jelentkezik és általános érvényesülést kíván magának, még akkor is, ha ez nem feltétlenül látványos. A Ptk. 6:95. § (1) bekezdésben rögzített szabály inkább a mélyből fejti ki hatását, ami azonban nem jelenti egyúttal azt is, hogy kisegítő jellege vagy szubszidiaritást idéző vonásai alacsonyabb rendű normává süllyesztenék. Mi több, éppen a szabályozásra váró és rendezésre, rendre váró - életviszonyok nagyfokú változékonysága és életereje igényli, hogy legyen olyan általánosan megfogalmazott, rugalmas szabály, mely az előre nem látható jogviszonyelemeket, szerződési kikötéseket és ezek variációit is képes lesz a jövőre nézve kezelni. A generális klauzulák óriási előnye emellett abban ál, hogy ezt a rugalmas szabályozást a polgári jogi kódexbe épített, konkrét szabályon keresztül képes megvalósítani. A polgári jogi norma e "nyitva tartása" természetes módon és biztonságosan képes a jogszabályon belülről (!) elérni és megragadni a "jogon kívüli" szabályozókat (erkölcs, jóerkölcs, általános társadalmi értékítélet, jogi meggyőződés, szokás stb.). A tilos szerződés tilalmának blankettaszabálya ezáltal kapcsolatot teremt a polgári jog alapelveivel is, ami akkor sem felesleges, ha komolyan vesszük, hogy az alapelvek ugyanúgy normatív alapját jelentik a jogalkalmazásnak, mint a többi - "konkrétabb" - szabály.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
