Folyóiratunk folyamatosan közli az új Ptk. Családjogi Könyvének a Kodifikációs Szerkesztőbizottság által elfogadott Javaslatát. Jelen számunkban az örökbefogadás szabályainak és az ahhoz kapcsolódó indokolásnak az ismertetését kezdjük meg. Felhívjuk Olvasóink figyelmét, hogy az általunk immár harmadik éve, részletekben publikált szakértői javaslat az időközben folyó viták eredményeként változhat; mindaddig azonban, amíg a Kormány nem dönt a Javaslatnak az országgyűléshez való benyújtásáról, a magunk részéről a Szerkesztőbizottság által elfogadott normaszöveget és indokolást tesszük közzé, és ehhez várjuk Olvasóink észrevételeit, felvetéseit.
1. Az örökbefogadás a családjognak az a területe, amely az 1952. évi Családjogi törvényben való szabályozása óta a legtöbbször került módosításra: az elmúlt tíz évben az 1995. évi XXXI., az 1997. évi XXXI., a 2002. évi IX. és legutóbb az egészségügyi intézmény által működtetett inkubátorban elhelyezett újszülöttek érdekében a 2005. évi XXII. törvénnyel. Az előző két változtatásra a Gyermekvédelmi törvény megalkotása, illetve módosítása során került sor. Mindezek eredményeként a szabályozás az örökbefogadással szemben megfogalmazott új igények és az örökbefogadások körüli konfliktusok megoldásában előre lépett.
Az örökbefogadás kérdései ma - az örökbefogadás öröklési jogi hatásain kívül, amelyeknek értelemszerűen a Polgári Törvénykönyv Öröklési jogi részében van a helyük - részben a Csjt.-ben és végrehajtási rendeletében [4/1987. (VI. 14.) IM rendelet - a továbbiakban: Csjtr.], részben a Gyermekvédelmi törvényben (1997. évi XXXI. törvény - a továbbiakban: Gyvt.), a Gyermekvédelmi törvénynek a a Családjogi törvényt módosító rendelkezéseiben, a Gyámrendeletben [149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet - a továbbiakban: Gyer.] és a cselekvőképességgel, a gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló, a Csjt. szabályaival nem mindenben összhangban álló 2001. évi XV. törvényben szabályozottak. Emellett az örökbefogadás anyagi jogi és eljárásjogi szabályait számos háttérjogszabály egészíti ki: ide tartoznak az anyakönyvi jogszabályok, továbbá - példáként említve - az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló 127/2002. (V. 21.) Korm. rendelet és az - egyebek mellett - az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet.
Abból, hogy az örökbefogadás szabályozása folyamatosan igyekezett lépést tartani a - sokszor ellentétes érdekeket hordozó - társadalmi elvárásokkal, következik, hogy az örökbefogadásnak a Családjogi Könyvbe tartozó szabályai lényeges, koncepcionális változtatást nem igényelnek. Másrészt azonban, a sok módosítás következtében a Csjt.-beli szabályok rendszere, a fejezet szerkezete nem kellően áttekinthető, emellett a végrehajtási jogszabályokban - elsősorban a Gyer.-ben és a Csjtr.-ben - számos olyan, az érdekeltek alanyi jogait érintő, gyakran korlátozó szabály van, amelyek törvényi és nem gyámrendeleti szabályozást igényelnének. Ezért a Javaslat - amellett, hogy a részletkérdésekben több új megoldást tartalmaz - elsősorban a fejezet (az új tagolás szerint Cím) szerkezetében, a törvényi szabályok kibővítésében, pontosabb, korszerűbb megszövegezésében és hangsúlyaiban hoz változásokat.
2. A magyar családjog 1952 óta csak kiskorúak örökbefogadását ismeri el, a jogintézmény elsődleges feladatának tartva a kiskorúak megfelelő családhoz való juttatását, és családban történő felnevelkedését. Az utóbbi években felmerült a gondolat, hogy célszerű lenne megvizsgálni a nagykorúak örökbefogadásának lehetővé tételét is, legalábbis az ún. nem teljes örökbefogadást illetően, amelyet néhány európai ország (például Franciaország) ismer - többségük azzal a feltétellel, hogy az örökbe fogadandó már kiskorúsága alatt hosszabb időn át az örökbefogadó családjában nevelkedett. Az e véleményt megformálók egyrészt az érintettek önrendelkezési jogával, másrészt azzal érvelnek, hogy e jogintézmény biztosíthatná az öröklési jogi kérdések rendezése mellett a gyermektelen örökbefogadó családjának, családi nevének továbbvitelét.
A Javaslat a nagykorúak örökbefogadásának lehetőségét nem ismeri el. Azok a célok, amelyeket az örökbefogadás elsősorban az örökbefogadásra szoruló gyermekek, de emellett az örökbe fogadni kívánó, rendszerint gyermektelen szülők számára is biztosítani hivatott, alapvetően csak a kiskorúak örökbefogadását indokolják. A nagykorúak örökbefogadásával elérni kívánt célok többsége rendszerint más jogi eszközökkel elérhető. Így például a név továbbvitele örökbefogadás helyett névváltoztatással, az örökössé tétel végintézkedéssel. Más célok mint például az állampolgárság megszerzése, vagy könnyebb megszerzése viszont örökbefogadás útján az állampolgársági törvény rendelkezéseivel ellentéteseknek minősülnek. A külföldi jogrendszerek többsége is csak kiskorúak örökbefogadására ad lehetőséget.
A másik fontos alapelv, amelyen a Javaslat nyugszik, hogy a kiskorú gyermek elsődleges érdeke mellett a jelenleginél jobban biztosítsa az érdekegyensúlyt a vérszerinti szülők és a vérszerinti család érdeke, valamint az örökbe fogadni kívánó szülők érdeke között. Az említett, sokszor egymással ellentétes érdekek összehangolása az örökbefogadás jogi előfeltételeinek differenciált szabályozásával, és az örökbefogadást követően - ahol ez indokolt - a gyermek vér szerinti családjához fűződő kapcsolatát rendező szabályokkal valósítható meg. Természetesen e tekintetben alapvető különbség van a házastársi, rokoni valamint az "idegen" személy(ek) részéről történő örökbefogadás között - amelyet az eltérő szabályozásban is kifejezésre kell juttatni.
3. Ami a szabályozás szerkezetét illeti, a Javaslat a Cím I. Fejezetében az örökbefogadás célját és feltételeit tartalmazza egyrészt az örökbefogadó, másrészt az örökbefogadott oldalán (az előbbi körben helyezi el az örökbefogadó alkalmasságát megállapítani hivatott ún. előzetes eljárásra vonatkozó rendelkezéseket, az utóbbinál az örökbefogadhatónak nyilvánítás feltételeit). Ez után következnek az örökbefogadási eljárás szabályai, melyek egyértelművé teszik a nyílt és a titkos örökbefogadás közötti különbséget, és a jelenleginél pontosabb szabályokat fogalmaznak meg a külföldi örökbefogadásra. A II. Fejezet az örökbefogadás joghatásait rendezi (a gyermek jogállásának, névviselésének megváltozása), és itt kerül elhelyezésre a gyermek vérségi származás megismeréséhez fűződő jogának szabályozása is az örökbefogadásával kapcsolatban. A III. Fejezet az örökbefogadás hatálytalanná válásáról és megszűnéséről szól, míg a IV. Fejezetben az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatok szabályai nyertek elhelyezést (a két utóbbi fejezetben a legkevesebb a változás a hatályos joghoz képest).
3:124. § [Az örökbefogadás célja]
(1) Az örökbefogadás az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott gyermek között rokoni kapcsolatot létesít az örökbefogadott családban történő nevelkedése érdekében.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
