A felperes keresetet terjesztett elő az alperes ellen, majd a II. r. alperest az I. r. alperesi betéti társaság beltagjaként, annak mögöttes felelőssége [a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 90. §-a] alapján perbe vonta.
Kérte, hogy a Választottbíróság kötelezze az alpereseket egyetemlegesen a visszatartott vállalkozói díj és a jogosulatlan bankgarancia lehívás folytán bekövetkezett károk és járulékaik megtérítésére, a régi Ptk. (a továbbiakban: Ptk.) 339., 389. és 402. §-ai alapján.
A felperes mint fővállalkozó fővállalkozói szerződést kötött az I. r. alperessel mint megrendelővel egy újonnan megvalósítandó, teljesen funkcióképes gyártócsarnok és irodaépület (1. fázis), valamint a 2. fázishoz tartozó gyártócsarnok és irodaépület belső kiépítés nélküli munkáinak teljes körű kivitelezésére. A felek a szerződésben meghatározták a munkaterület átadásának időpontját, ám az átadás csak késedelmesen történt meg. Az I. r. alperes hiánylista jegyzőkönyvet készített, amely jegyzőkönyvben foglalt hibákat a felperes kijavította. A késedelmes és hiányos átadást követően az I. r. alperes a beruházást birtokba vette, oda gépeket, a gyártáshoz szükséges felszereléseket telepített be, ugyanakkor újabb hiányosságokat is megjelölt, kérve ezek kijavítását. Szakértővel felmérette, hogy mekkora a felperes által el nem végzett munkák értéke. A szakértői vélemény által megállapított értéket a felperes nem vitatta. A felperes a szerződésnek megfelelően az átadás-átvétellel egyidejűleg bankgaranciát nyújtott az I. r. alperesnek, aki ennek egy részét lehívta, emellett a felperes számlájából vállalkozói díj egy részét vissza is tartotta. A felperes szerint az I. r. alperes részéről a hibás teljesítésből eredő igényérvényesítés jogosulatlan volt annyiban, hogy a vállalkozói díjból történt visszatartás teljes egészében, a bankgarancia lehívása pedig a szakértői hibaérték megállapítás szerinti összegen felüli részében haladta meg az I. r. alperes jogszerű szavatossági igényének mértékét.
Az alperesek észrevételeikben kérték a kereset elutasítását és a felperes kötelezését a perköltség viselésére. Azt állították, hogy a felek abban állapodtak meg, hogy a végszámlában feltüntetett összeg csak a hiánylista szerinti hiányosságok elhárítását követően illeti meg a felperest. Állították továbbá az alperesek, hogy az átadáskor el nem végzettként rögzített munkálatokat a felperes azóta sem végezte el, s ez indokolta az I. r. alperes által a vállalkozói díj részleges visszatartását. Hivatkoztak a felperes által a fővállalkozási szerződésben vállalt jótállási, illetve szavatossági kötelezettségre, amelynek a felperes nem tett eleget. Utaltak arra is, hogy a fővállalkozási szerződés szerint a felperes ún. jótállási bankgaranciát nyújtott. Az I. r. alperes a bankgaranciát méltányosságból nem vette igénybe teljes egészében, annak ellenére, hogy a folyamatosan keletkező hibákra tekintettel a hibaelhárítás teljes költsége a lehívott bankgarancia összegét és a visszatartott vállalkozási díjat együttesen is messze meghaladta. Mindezek alapján indítványozták, hogy a Választottbíróság a felperes keresetét, mint megalapozatlant utasítsa el.
A felperes hivatkozott a Ptk. 306. §-ának (4) bekezdésére, amely szerint hibás teljesítés esetén a szavatosság jogosultja a kijavításig az ellenszolgáltatás arányos részét tarthatja csak vissza. Kifejtette azon álláspontját, hogy az I. r. alperes a szavatossági jogain alapuló díjvisszatartásra kizárólag azon hibák tekintetében jogosult, amelyek már a szerződés teljesítésének időpontjában fennálltak, e hiányokat pedig a felek az átadás-átvételi jegyzőkönyvben részletesen rögzítették. A jegyzőkönyvben nem rögzített hibák tekintetében az I. r. alperest terheli annak bizonyítása, hogy azok már a teljesítés időpontjában fennálltak. A bankgarancia felperesi biztosítása az I. r. alperes díjvisszatartási jogát a contrario önmagában is kizárja a fővállalkozási szerződés értelmében.
A Választottbíróság az ügyben tárgyalást tartott, ahol az alperesek bírói kérdésre előadták, hogy a végszámlából való visszatartás alapját abban látják, hogy az átvételi jegyzőkönyvben az átutalás feltételeként szerepel a hiánylista szerinti hiányosságok megfelelő kijavítása. A fővállalkozási szerződés azon rendelkezését, hogy a bankgarancia alapítását követően a garanciális igények már csak ennek terhére érvényesíthetők, a felek az átvételi jegyzőkönyvben egyező akarattal módosították, a végszámlából való visszatartás lehetőségét is
- 25/26 -
megadva. Az alperesek álláspontja szerint az átvételi jegyzőkönyv rögzítette, hogy a hiánypótlási jegyzőkönyvben megjelölt hiányosságok megfelelő kijavítása a végszámla felperes részére történő átutalásának feltétele volt.
A felperes a keresetét fenntartotta, az alperesek annak elutasítását kérték, utaltak a felperest a kártérítés címén előterjesztett követelése tekintetében terhelő azon bizonyítási kötelezettségre is, hogy a kártérítés elemeit (jogellenesség, kár mértéke, okozati összefüggés) is a felperes tartozik bizonyítani. Indítványozták az I. r. alperes termelési igazgatójának tanúmeghallgatását, azzal, hogy ő volt az, aki az I. r. alperes részéről a beruházást folyamatosan nyomon kísérte.
A Választottbíróság a felperes keresetét az alábbiak szerint találta alaposnak:
A Választottbíróságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a vállalkozási díjból történt visszatartás, illetve a bankgarancia lehívása jogszerűen történt-e, illetve azt, hogy ezek az I. r. alperesi intézkedések milyen mértékben voltak jogszerűek.
A díjvisszatartás tekintetében a Választottbíróság abból indult ki, hogy e tekintetben a felek jogviszonyára elsődlegesen a fővállalkozási szerződés volt irányadó. E szerint a vállalkozási díjból történő visszatartás jogosultsága a szerződésben megállapított szavatossági időtartamra a végszámla összegének rögzített mértékében az I. r. alperest csak arra az esetre szólóan illette meg a bankgarancia lehívásának joga mellett, ha a bankgarancia benyújtás határidőre nem történik meg. E határidőt a fővállalkozási szerződés a végszámla benyújtásához, illetve az átadás-átvételi jegyzőkönyv lezárásához kapcsolta, pontosan azonban nem rögzítette. Az Átvételi jegyzőkönyv ellenben ezt a határidőt egyértelműen meghatározta. E határidőnek a felperes az I. r. alpereshez címzett, az I. r. alperes által kifogásolás-mentesen átvett szavatossági bankgaranciával nem vitatottan eleget tett.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
