Megrendelés
Jogtudományi Közlöny

Fizessen elő a Jogtudományi Közlönyre!

Előfizetés

Julesz Máté: Szomszédjog mint diszpozíció - környezetjogi és jogszociológiai szempontok (JK, 2012/3., 135-139. o.)

A szomszédjognak számos felfogása létezik. Ezek közé sorolom a szomszédjog mint diszpozíció felfogását, amely a birtokvédelmi és a kártérítési szankciórendszerrel egészül ki. A kérdés mélyen a jogtörténetben gyökerezik, és számos társadalmi-gazdasági vonulata van. A szociális ökológia a környezetvédelmi magánjog segítségére van, amikor a szomszédjog társadalmikörnyezeti alapjait vizsgáljuk.

1. Jákob és szomszédja, Ézsau

A szomszédjog a környezetvédelmi magánjog egyik alapvető felelősségi magját jelenti. A polgári jogban a szomszédjogi kérdések valójában azóta léteznek, mióta az ember embernek szomszédja, s egyúttal farkasa vagy barátja is. Az Ószövetségben egymást érik a zsidó-keresztény kultúra eminenseinek szomszédjogi csatározásai, furfangjai. Jákob túljárt Lábán eszén, de Jákob túljárt Ézsau eszén is. Így a pásztorkodó Jákob megszerezte Ézsau előjogait, valamint Lábán vagyonának jó részét is, majd békességben élt Ézsau szomszédságában. "Bizony, én mezítelenné teszem Ézsaut, magva elpusztul, és atyjafiai és szomszédai sem lesznek" - olvassuk ki a szomszédi viszonyok fontosságát Jeremiás próféta könyvéből Jeremiás 49,10). A Példabeszédek Könyvében olvassuk: "A te barátodat és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze lakó atyafinál." (Példabeszédek 27,10) A példa egyértelműen mutatja, miként válhat a szomszéd ellenségből baráttá, vagy épp barátból ellenséggé.

Az újszövetségi tanítás - a zsidókeresztény gyökerek megreformálása útján - a regula aureára, tehát a jézusi aranyszabályra épül: egész egyszerűen "amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük" (Máté 7,12). A szomszédok csak annyit ártsanak egymásnak, amennyit viszonthelyzetben ők is elviselnének. Ne zavarják tehát egymást szükségtelenül. Hiszen a bibliai aranyszabály sem tiltja az ismerős, a szomszéd, a másik ember bármiféle zavarását. Nem, ez túl szigorú, túlzottan rugalmatlan, betarthatatlan elvárás volna. Amennyit a zavarást előidéző szomszéd önmagára nézvést is elviselhetőnek tekintene, annyit megengedhet magának a szomszédjával szemben. Ha ezzel mégis túllépné a szomszéd tűréshatárát, akkor még mindig rendelkezésre áll a birtokvédelem vagy a kártérítés. A hatósági út vagy az igazságszolgáltatás útja - véleményem szerint - ultimum refugium kell, hogy legyen. Ha lehet, a szomszédok rendezzék egymás között jogos önhatalommal, esetleg egyezségkötéssel vagy más egyéb úton-módon a szomszédjogi problémájukat! Hiszen a szomszédjog nem annyira a jogszolgáltatás, mint inkább az extra magistratum és extra jurisdictionem jellegű, önbíráskodást, tilos önhatalmat nem engedő, de a lakosságot békés egymás mellett élésre késztető szabály a hatályos polgári jogban is.

2. Szomszédjog mint diszpozíció

Általánosan bevett vélemény szerint a szomszédjogi felelősség objektív felelősség. Ez általánosságban igaz, de érdemes elmerülni egy kicsit a részletekben. Az objektív felelősség alatt ebben az esetben valójában gyakran nem objektív, hanem abszolút felelősséget szoktak érteni, mely alól nincs kimentés. A szomszédjogi felelősség, mint objektív felelősség legkönnyebben akkor állapítható meg, ha eltekintünk a szomszédjogtól (Ptk. 100. §) mint diszpozíciótól. Tehát, ha a szomszédjogot nem diszpozíciónak tartjuk, hanem önmagában megálló, polgári jogi lex perfectának. Erre nézvést számos tudományos elmélet létezik.

Azonban, ha a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 100. §-ában foglalt szomszédjogi szabályt diszpozíciónak tekintjük, amelyhez a birtokvédelmi és a kártérítési szankciórendszer járul, akkor a szomszédjogi diszpozíciót a birtokvédelmi és a kártérítési polgári jogi szankciórendszer egészíti ki lex perfectává. Ebben az esetben a szomszédjogi alapú felelősségtan szubjektív és objektív oldala egyaránt kimutatható. A kártérítési szankciórendszer a tárgy szerint lehet vétkes vagy vétlen alapú, tehát a Ptk. 339. §-án vagy a Ptk. 345-346. §-án nyugvó. A vétlen felelősségnek tekintett veszélyes üzemi felelősség lehet vétkes (amikor elháríthatóság is kerül a tényállásba) vagy vétlen (amikor kizárólag üzemkörön belüliségen alapul a felelősség).

A birtokvédelmi szankciórendszer egyértelműen objektív alapú szankciórendszer. Mindazonáltal a birtokvédelem és a szomszédjog között alapvető dogmatikai különbség, hogy a szomszédjog diszpozíció, míg a birtokvédelem szankció. A birtokvédelem tehát szolgálhatja a szomszédjogot - és a gyakorlatban szolgálja is -, de a szomszédjog szabályai nem moshatók össze a birtokvédelem szabályanyagával.

- 135/136 -

3. A nuisance újabb megítélése

Mind az angol-walesi jogban, mind a francia polgári jogban, de akár osztrák vagy német jogterületen is objektív felelősségnek tekinti a szakirodalom jó része a szomszédjogi alapú felelősséget. Schmidt Károly miniszteri tanácsos írta 1920-ban az Erdészeti Lapokban: "Ami a szomszédjognak hovatartozását illeti, az általánosságban a polgári jog tárgya és a dologi joghoz tartozik; ennek megfelelően az egyes államok, így különösebben a Németbirodalom, Ausztria, Franczia- és Olaszország az ő polgári törvénykönyveikbe foglalták az idevonatkozó határozmányokat. Természete szerint a jog a tulajdon törvényes korlátozásának tekintetik, és bár úgy elméletben, mint gyakorlatban ott is ez a felfogás érvényesül, a franczia és olasz polgári törvénykönyv a telki szolgalmakkal együttesen rendelkezik a szomszédjogról." (Schmidt 1920: 505.) Mára ez a nézet meghaladottá vált. A szomszédjog ma is valóban a Ptk. tulajdonjogi részében található, akárcsak a birtokvédelem. A kártérítési jog szabályai azonban a Ptk. kötelmi jogi részében találhatók. Régi felfogást követve, így arra a következtetésre juthat a jogelmélet és a joggyakorlat, hogy a szomszédjoghoz csak a birtokvédelmi szankciórendszer köthető. Ez viszont ellentmondana a gyakorlati realitásnak, amely a szomszédjoghoz mint a tulajdonjogi részben található diszpozícióhoz a kötelmi jogi kártérítési jogi szankciórendszert is hozzákapcsolja.

Az angol-walesi jogban az 1990. évi környezetvédelmi törvény (Environmental Protection Act) 82. §-a értelmében statutory nuisance esetén a zavarást elszenvedő maga is a Magistrates' Court-hoz fordulhat, amennyiben az abatement notice-baxi foglaltaknak, azaz a zavarás megszüntetésére történt felhívásnak a hatóság nem tud érvényt szerezni. (Illetve Skóciában a sheriffhez.) Mindez persze nem jelenti azt, hogy maga a hatóság ne szerezhetne érvényt az abatement notice-ban foglaltaknak. Például akár a zavaró költségére a hatóság is elháríthatja a zavarást, vagy a hatóság bírósághoz is fordulhat. Az angol jogban a zavarás statute-ba foglalt szabályai felülírják a zavarás common law-ban foglalt szabályait. Ez jó esetben ahhoz vezet, hogy azon a jogterületen, melyre a statute nem terjed ki, a common law zavarásra vonatkozó szabályai kisegítő jelleggel beléphetnek. A gyakorlatban azonban a zavarást a statute law-ban szűkebb értelemben használják, mint a common law-ban. A common law tehát még mindig a szomszédjogi zavarások feloldásának régi, megszokott útja, jóllehet a statute law igyekszik azt felülírni.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére