I. A Tanácskozás résztvevőit köszöntötte Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Beszédében a költöző vadludak és darvak példáját említve hangsúlyozta az összefogás és összehangolt munka fontosságát, méltatva az új Ptk. és Pp. gyakorlatba történő átültetése kapcsán megvalósult együttműködést, amelyben a bírák egymást segítve haladnak előre az egységes gyakorlat kialakításának útján. A bírósági szervezetet vizsgáló holland szakirodalmi munkákra utalással beszélt a bírósági szervezeten belüli lojalitás három szintjéről (a bírói szerephez, a munkatársakhoz és a szervezet egészéhez fűződő lojalitás), a jó bíróról folyó diskurzus lefolytatásának, a megfelelő munkahelyi környezet és segédszemélyzet meglétének és a bírósági szervezet külvilágban való egységes megjelenésének fontosságáról. A kollégiumvezetőknek, bár elsősorban szakmai vezetők, számos fontos igazgatási feladatuk van, amely megbízatásuk integráns része, és a jogszabályok és ügyviteli szabályok végrehajtásában kulcsszerepet játszanak. Az elmúlt évben rengeteg kihívás érte a bírósági szervezetet, ám ezeknek a kihívásoknak sikerült megfelelni. A jövő nagy kihívásai között említette a közigazgatási bírósági szervezet kiépítését, a törvényszéki végrehajtók feladatainak átadását NAV-nak, a fizetésképtelenségi eljárások tervezett reformját, a cégbírósági feladatok újragondolását, a bírósági eljárások elhúzódása miatti újfajta kártalanítási eljárások bevezetését. Utalt a folyamatban lévő jelentős építési projektekre, a Magyar Bíróképző Akadémia C épületének átépítésére, az új, balatonszemesi képzési központ kialakítására és a Dunakeszi Járásbíróság épületének rekonstrukciójára is. Végül Órigenész Adamantiosz (184-254) munkájára utalással (A betű öl, a Lélek éltet) hangsúlyozta a klasszikus jogértelmezési módszerek mellett a bíróságok alapvető feladatának, vagyis annak figyelembevételét is, hogy békét teremtsenek az emberek között. A modern digitális technikák és a mesterséges intelligencia korában különösen fontos tudatosítani, hogy a bíróság szerepe több, mint absztrakt tételek alkalmazása konkrét tényhelyzetekre, és a bíráknak a józan ész fényében egyszerre kell a XXI. század kihívásaira válaszolniuk és az évezredes tradíciókat fenntartani.
Végül megköszönte a kollégiumvezetőknek az OBH programjaihoz nyújtott segítséget, és jó munkát kívánt a tanácskozás résztvevőinek.
II. A Tanácskozás résztvevői számára Dr. Dzsula Marianna, a Debreceni Ítélőtábla bírája, az új Pp. hatályosulását támogató munkacsoport elnöke beszámolt a munkacsoport eddigi tevékenységéről és annak eredményeiről. Ezt követően Dr. Benkő Imola, az OBH Jogi Főosztályának vezetője beszámolt a Pp. gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai nyomán várható jogszabály-módosításokról.
III. A Tanácskozás résztvevői megtárgyalták Dr. Kemenes István, a Szegedi Ítélőtábla megbízott elnöke és kollégiumvezetője által készített, "Az esély elvesztése mint vagyoni és nemvagyoni hátrány" című vitaanyagot.
A résztvevők között vita alakult ki az orvosi műhibaperekkel összefüggő két kérdésben. Az első kérdés az volt, hogy abban az esetben, ha a szakértői vélemény szerint az egészségügyi szolgáltató jogellenes magatartása és a bekövetkezett kár között az okozati összefüggés nem állapítható meg, de nem is zárható ki, van-e alapja a teljes kártérítés megítélésének, vagy csupán a gyógyulási esély elvesztésére tekintettel ítélhető meg egy kisebb összegű sérelemdíj. A másik, hogy abban az esetben, ha a jogellenes magatartás a bekövetkező kárnak csak egyik oka, akkor teljes vagy a közrehatással arányos kártérítés megítélésének van-e helye az egészségügyi szolgáltató terhére. Az álláspontok megosztottságára tekintettel a Tanácskozás nem fogadott el közös álláspontot e kérdésekben.
IV. A Tanácskozás résztvevőit Dr. Aszódi László, a Fővárosi Törvényszék bírája tájékoztatta a készülő Pp. Benchbookról (bírósági határozatminta-tárról).
V. A Tanácskozás résztvevői megvitatták az új Pp. alkalmazásával kapcsolatos kérdések tárgyában Dr. Dzsula Marianna, a Debreceni Ítélőtábla bírája, az új Pp. hatályosulását támogató munkacsoport elnöke, valamint Dr. Balogh Zoltán, a Kecskeméti Törvényszék kollégiumvezetője, Dr. Kovács Helga Mariann, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke, Dr. Maka Mária, a Veszprémi Törvényszék kollégiumvezetője, Dr. Pribula László, a Debreceni Ítélőtábla kollégiumvezetője, a munkacsoport tagjai által készített vitaanyagokat.
A Tanácskozás a vitaanyagokban felvetett kérdések tárgyában 51 állásfoglalást fogadott el.[1] A Tanácskozás javasolta jogszabály-módosítás kezdeményezését annak érdekében, hogy a Pp. 204. § (3) bekezdésében foglalt szabály alóli kivételként a különleges eljárásokra vonatkozó szabályok között tegye lehetővé a szülői felügyelettel, a kapcsolattartással és a gyermektartással kapcsolatos perekben olyan viszontkereset indításának lehetőségét, amelyre a bíróságnak egyébként nem lenne illetékessége. A Tanácskozás ugyancsak javasolta a fizetési meghagyásos eljárásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény olyan értelmű módosítását, hogy ha a másodfokú bíróság a közjegyző fizetési meghagyásos eljárás érdemében hozott határozatát hatályon kívül helyezi, és a közjegyzőt új eljárásra utasítja, a megismételt eljárásban a közjegyző hi-
- 141/142 -
vatalból köteles legyen rendelkezni a másodfokú bíróság által megállapított perköltség viselése tárgyában. A Tanácskozás ugyanakkor nem tartotta szükségesnek a bíróság elnöke által engedélyezett iratbetekintés tárgyában a jelenleginél részletesebb jogszabályi rendelkezések megalkotását. Végül a Tanácskozás többsége célszerűnek tartotta, hogy az iratbetekintési jog gyakorlásához szükséges titoktartási nyilatkozat megtételéhez egységes formanyomtatvány készüljön.
Budapest, 2018. november 21. ■
JEGYZETEK
[1] L. ugyenebben a számban: A Civilisztikai Kollégiumvezetők 2018. november 19-21-ei Országos Tanácskozásán elfogadott állásfoglalásokat.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző kollégiumvezető.
[2] A szerző kollégiumvezető-helyettes.
Visszaugrás
