"A közhatalom, ezen belül a helyi közhatalom gyakorlásának nyilvánossága a demokratikus működés alapja, a jogállami működés egyik sarkalatos pontja (...) A nyilvánosság részben a képviselő-testület ülésein való részvételt, részben pedig az arról készült adatok megismerésének lehetőségét jelenti. A kettő együtt adja a nyilvánosságot, s ennek következményeként a közérdekű adatokhoz való hozzáférés lehetőségét, ami egyben megteremti a működés feletti kontroll gyakorlásának lehetőségét is."
[Ld. a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5036/2012/6. határozata]
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 46. §-ának (1) bekezdése így fogalmaz: "a képviselő-testület ülése nyilvános".
A korábbi szabályozáshoz hasonlóan továbbra is közérdek fűződik a képviselő-testületi ülések nyilvánosságához, amelyhez képest a zárt ülés elrendelése mindig kivételes. Fontos leszögezni, hogy mind az Alkotmánybíróság, mind az adatvédelmi biztos tizenöt éves joggyakorlata a nyilvánosság (nyilvános ülések) kérdését kiterjesztően értelmezte és alkotmányos védelemben részesítette. Ez a védelem levezethető az Alaptörvény VI. cikke és 31. cikke, illetve a Mötv. 2-3. §-ának szabályaiból is.
A Mötv. magyarázata[1] így fogalmaz: "Az Alkotmánybíróság több határozatában [19/1995. (III. 28.) AB; és 57/2000. (XII. 19.) AB] hangsúlyozta, hogy a nyilvános ülésen bárki (tehát akár a hallgatóság valamelyik tagja is) az ott jelenlévő más személyek külön engedélye nélkül is készíthet felvételt a képviselő-testület tanácskozásáról, képviselők megnyilatkozásairól, és azt bármilyen, nem jogellenes célra felhasználhatja. A nyilvános ülés jegyzőkönyveiben szereplő információk egyrészről közérdekű adatok, másrészről közérdekből nyilvános adatok. A nyilvános képviselő-testületi ülésen, hivatali minőségben való részvétel nyilvános közszereplésnek minősül [Ptk. 80. § (2) bekezdés]. Hasonló elbírálás alá esnek a nyilvános ülésen esetleg felszólaló harmadik személyek (meghívottak, érintettek, hallgatóság) is. "A képviselő-testület nyilvános ülésére készülő előterjesztések is nyilvánosak. Az önkormányzatok kötelesek valamennyi határozatukat az érdeklődők rendelkezésére bocsátani (...), amennyiben a képviselő-testület ülése is nyilvános, az előterjesztések is nyilvánosak attól kezdve, hogy azokat eljuttatták a képviselőkhöz." [Az ombudsman az önkormányzatok működésének nyilvánosságáról 2008. 07. 30. Jogi Fórum/Országgyűlési Biztos Hivatala] Az önkormányzati képviselőnek a nyilvános ülésen leadott szavazata bárki számára megismerhető. "(...) A képviselő-testületi ülésen elhangzott előterjesztések, nyilatkozatok, az ott történt események (különös tekintettel az egyes képviselők szavazataira) közérdekű adatnak minősülnek, így főszabályként bárki által szabadon, korlátozás nélkül megismerhetők és terjeszthetők. A képviselő-testületi ülések nyilvánossága éppen ezt a célt szolgálja. Nem igényel különösebb bizonyítást az, hogy ha a képviselő-testületi nyilvános ülésen hallgatóként történő részvétel alkalmával az ott elhangzottakat és a képviselők által leadott szavazatokat bárki megismerheti, azokról feljegyzéseket, sőt, felvételeket készíthet és azokat később szabadon terjesztheti. Ugyanígy bárkinek joga van arra, hogy az elhangzottakat rögzítő magnó- (esetleg video-) felvételek tartalmát megismerhesse, illetve, hogy a szavazások eredményét dokumentáló számítógépes listáról - arányos díj ellenében - másolatot kapjon. A képviselő-testületi ülésekről hangfelvétel készítése, illetve a számítógépes szavazógép használata nem kötelező az önkormányzatok számára. Ha azonban ilyen készül, akkor az általuk rögzítettek közérdekű adatnak minősülnek. A modern tömegmédia korszakában a képviselő-testület tagjai tevékenysége feletti demokratikus kontroll ezekkel a technikai lehetőségekkel hatékonyabban valósítható meg. Az önkormányzati képviselők ilyen minőségükben végzett tevékenységükért ugyanis felelősséggel tartoznak választóik felé. A politikai felelősség alapfeltétele, hogy az érdeklődők tisztában lehessenek azzal, hogy képviselőik a közösséget érintő ügyekben milyen álláspontot foglaltak el, vagyis, hogy valóban választóik érdekeit, a helyi közakaratot képviselték-e. Éppen ezért - hasonlóan az országgyűlési képviselőkhöz - az önkormányzati képviselők sem rejthetik el szavazataikat a szavazógép használatával. Hiszen az Ötv. 2. § (1) bekezdésében említett széles körű nyilvánosság biztosítása a demokratikus hatalomgyakorlás biztosítéka." [57/2000. (XII. 19.) AB határozat]"
A Mötv. a korábbi szabályozáshoz hasonlóan kivételes esetekben engedi zárt ülés tartását. A zárt ülés tartásának három módját különíti el a törvény: kötelező (mérlegelést nem engedő) esetek, az érintett kérésére elrendelt zárt ülés, végül a harmadik csoport a képviselő-testület által mérlegelt esetek. A vonatkozó paragrafusok rövid ismertetése után a zárt ülés három esetcsoportjának ismertetésére vállalkozunk.
Mötv.: 46. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
50. § Minősített többség szükséges a 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, továbbá a törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapítá-
- 26/27 -
sához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.
52. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
