A Parlament 2012. június 25-én fogadta el a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, így jelen cikk megjelenésekor reményeim szerint már a kihirdetett törvény szövegét is megismerhetik az Olvasók.
A járások kialakítása része a Kormány közigazgatás megújítását, ésszerűsítését és hatékonyabbá tételét célzó Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programjának, a Jó Állam kialakításának.
A központi, majd a területi államigazgatás átalakítását, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációját követően a Jó Állam kialakításának következő lépcsője a modern kori járások kialakítása. Fontos hangsúlyozni, hogy a járások kialakításáról és nem visszaállításáról beszélünk, azaz a cél olyan járások kialakítása, amely során figyelembe vesszük a történelmi hagyományokat és előzményeket, de a valós térhasználat alapján kialakított, igazgatásszervezési szempontból is modern kori járások feladata az, hogy azokon a mai központoktól távoli, periferikus elhelyezkedésű településeken és településcsoportokban is biztosítsák az államigazgatás hozzáférhetőségét, ahol ma csak kevés ügy intézésére van lehetőség.
Mindannyian tudjuk, hogy a közigazgatás-korszerűsítési programok hosszú ideje foglalkoznak az állami és önkormányzati igazgatási feladatok hatékony feladat-ellátási kereteinek kidolgozásával, különös figyelemmel a jegyzők által ellátott államigazgatási feladatok kérdésével (államigazgatási-önkormányzati feladatok szervezeti elválasztása, jegyző jogállása, államigazgatási feladatellátás szintje). A magyar közigazgatási rendszer települési szinten ugyanis az integrált európai modellt követi. Eszerint az önkormányzati közigazgatási szervek látják el a helyi közügyek mellett az államigazgatási, főként hatósági feladatokat is. A korábbi időszak tendenciája ebből fakadóan az volt, hogy az állam a helyi szintű feladatainak a nagy részét átadta a helyi önkormányzatok jegyzőinek. A jegyzők által gyakorolt és egyre növekvő számú államigazgatási feladat egy része azonban nem oldható meg szakszerűen, gazdaságosan minden településen, mert ritkán fordul elő, vagy speciális szakértelmet, illetve kiemelt technikai feltételeket igényel. Ez különösen az aprófalvas térségekben jelent problémát, ahol a rendszerváltozás óta folyamatosan küzdenek az államigazgatás és a közszolgáltatások megfelelő minőségű megszervezése érdekében.
Éppen ezért az államigazgatási feladatok alsó középszintű ellátására vonatkozó területi lehatárolás egyik típusa, a különböző központi irányítású, dekoncentrált szervek államigazgatási-feladatellátási körzetei mellett a másik csoport a jegyzői államigazgatási feladatok ellátására létrehozott körzetek és (hatósági-igazgatási) társulások lettek. Ebből fakadóan az államigazgatási feladatok ellátása tekintetében számos feladat-ellátási térség (település, kistérség, körzet, város és speciális illetékességű dekoncentrált szerv) működött egymás mellett.
Mindezekre figyelemmel kiemelt kormányzati szándék az államigazgatási szervezetrendszer egységes térségi szintjének és tiszta, átlátható feladat- és hatáskörrel rendelkező rendszerének kialakítása. A járási rendszer kialakítása szakmai koncepciójának megalapozása érdekében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) megrendelésére a HÉTFA Kutatóintézet - a honlapján is megtekinthető - szakmai tanulmányt készített
• a területi igazgatás magyar történelmi hagyományairól,
• az átalakításra vonatkozó európai tapasztalatok bemutatásáról,
• a lakosság helyváltoztatási szokásairól és a területi identitás szerepéről,
• a lakosság területhasználati szokásairól,
• a területi közigazgatás átalakításával leginkább érintett szervek vezetőinek a járások kialakításával összefüggő elvárásairól,
• az egyes települések lehetséges járásközpont-potenciáljáról.
A tudományos munka eredményei és javaslatai alapján a KIM az államigazgatási funkciók alapul vételével alakította ki javaslatát, és a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal egyeztetve terjesztett elő a Kormány részére. A Kormány a járásokról szóló 1299/2011. (IX. 1.) határozatában döntött a járások kialakításáról, melyben meghatározta a járások kialakításának alapelveit és a 2013. január 1-jéig tartó időszak feladatait. A kialakítás alapelvei között szerepel többek között
• gyors és könnyű hozzáférés biztosítása az államigazgatási szolgáltatásokhoz;
• a létező ügyintézési helyszínek megőrzése;
• a területi államigazgatási szervek illetékességi területeinek járási alapú rendezése;
• járásszékhelyként már meglévő államigazgatási infrastruktúrával rendelkező település kiválasztása;
• a járás székhelytől a legtávolabbi település se legyen 30 km-nél távolabb;
• a megyék határainak megőrzése.
A Kormányhatározat megjelenését követően, a rögzített alapelvek mentén megkezdődött a jogalkotási munka, amelyet széles szakmai és társadalmi egyeztetés kísért és kísér a mai napig. Ennek keretében a járási koncepció és a járások lehatárolására vonatkozó tervezet társadalmi egyeztetésére 2012. január 10-29. között került sor. A járások kérdését napirendjére tűzte az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma, mint a Kormány-önkormányzatok közötti egyeztetés hivatalos testülete is. Emellett egyeztetéseket folytattunk a köztisztviselői, kormánytisztviselői szakszervezetekkel, valamint a feladat- és hatásköri kérdésekben a jegyzői szakmai érdekképviseleti szervekkel is.
A járások kialakításának első konkrét lépését a bevezetőben már említett törvényjavaslat jelenti, amely a járási hivatalok kialakításával, szervezetével kapcsolatos alapvető szabályokat, valamint a törvényi szinten telepített feladat- és hatásköröket rögzíti. A törvény felhatalmazása alapján folyamatban van a kormányrendeleti és alacsonyabb szintű előírások megalkotása mind a szervezet, működés részletes szabályai, mind a feladat- és hatáskörök tekintetében. [...]
- 4/5 -
A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő átkerülő államigazgatási feladatok ellátása lesz. A járás tekintetében ugyanis hangsúlyos elem hogy a járás nem önkormányzati szint. A múltban sem volt önkormányzati szint és a jövőben sem indokolt önkormányzattá szervezni. A járás az államigazgatás legkisebb területi egysége, nem önálló költségvetési szervként, hanem a fővárosi, megyei kormányhivatal kirendeltségeként kerül kialakításra. Egyfunkciós, államigazgatási térségi jellegéből fakadóan pedig a Kormány rendelkezik szervezetalakítási jogkörrel, így a járási székhelyekről és a járások illetékességi területéről is a Kormány rendeletben dönt.
A járási hivatalokhoz kerülnek a jegyző hatáskörébe tartozó - törvény, illetve kormányrendelet alapján meghatározott - államigazgatási ügyek, valamint a fővárosi, megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek helyi szervei is.
A járási hivatalokban - a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz hasonlóan - törzshivatal és szakigazgatási szervek kerülnek kialakításra. A járási hivatalokban a következő szakigazgatási szervek fognak működni:
• járási gyámhivatal,
• járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal,
• járási földhivatal,
• járási munkaügyi kirendeltség,
• járási népegészségügyi szakigazgatási szerv.
A járási hivatalok feladatainak egy részét már a járási törvényjavaslat rendezi, nagyobb részét azonban az egyeztetés alatt álló kormányrendeletek szabályozzák. A járások kialakításával összefüggő egyeztetések eredményeként - fő szabály szerint - azon hatáskörök kerülnek át a járási hivatalhoz, amelyeknél nincs a helyi viszonyokhoz vagy önkormányzati szabályozáshoz kapcsolódó önkormányzati mérlegelési jogkör, a döntés meghozatala országosan egységes, standardizálható folyamat alapján történik.
A jelenlegi szakmai álláspont alapján a járási hivatalhoz kerülő feladatok pl. okmányirodai feladatok (lakcímnyilvántartás, útlevél-igazgatás, gépjármű-nyilvántartás), gyám- és gyermekvédelmi ügyek, egyes szociális igazgatási ügyek, családtámogatási ügyek, menedékjogi ügyek, egyéni vállalkozói tevékenység engedélyezés, egyes kommunális típusú ügyek, egyes állategészségügyi feladatok, a helyi védelmi bizottságok vezetése. A feladat- és hatáskörök rendezése ugyanakkor a járások kialakításától függetlenül is zajlik, hiszen pl. a szabálysértési feladatok a jegyzőktől már 2012. április 15-től a fővárosi, megyei kormányhivatalokhoz kerültek. A jelzett feladat- és hatáskörök alapján a járási hivatalok szervezetébe kerülnek (mint a jegyzők államigazgatási hatáskörébe tartozó feladatot végrehajtó szervezeti egységek) az okmányirodák is.
A járási hivatalok kialakításával ugyanakkor nincsen szó arról, hogy az államigazgatási ügyek intézésére a jövőben kizárólag a járásszékhelyeken, a járási hivatalok központjaiban lenne lehetőség. A járásszékhelyek mellett - a jelenleg okmányirodát működtető településeken - kialakításra kerülnek a járási hivatalok integrált ügyfélszolgálatai, azaz a járási kormányablakok. A kormányablakok biztosítani fogják, hogy az állampolgárok az államigazgatási ügyeiket a kormányablakok székhelyein elindíthassák és el is intézhessék. A területi államigazgatás átalakításának végső célja ugyanis a valós egyablakos ügyintézés megteremtése, az államigazgatási szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása.
A járási hivatalok kialakítása azonban nem csak a folyamatban lévő jogalkotási munkát jelenti. A jogalkotási feladatokkal párhuzamosan zajlik a járásba átkerülő köztisztviselők létszámának felmérése, a kapacitások feltérképezése, mivel a járási hivatalok a Kormányhivatalok kirendeltségei lesznek ugyan, de a polgármesteri hivatalok bázisán jönnek létre. Ez azt jelenti, hogy a polgármesteri hivatalok ügyintézői, akik szakértelemmel rendelkeznek a járási hivatalokhoz kerülő ügycsoportokban, átvételre kerülnek a járási hivatal állományába. ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.
Visszaugrás
