A legkisebb munkabérnek első ízben Új-Zélandon 1894-ben történt bevezetését követően - nemzet-közi kötelezettség nélkül - is jelent meg a legkisebb munkabér megállapítására irányuló jogszabály a magyar jogban, nevezetesen a mezőgazdasági munkások munkaereje jogosulatlan kihasználásának meggátlásáról szóló 1923. évi XXV. törvénycikk. Ezt követően fogadta el a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a legkisebb munkabérek megállapítására irányuló eljárás bevezetéséről szóló 26. számú egyezményt, azt Magyarország megerősítette és az 1932. évi XIX. törvénycikkel megerősítette. Ennek alapján szabályozta a legkisebb munkabérek megállapítását az 1937. évi XXI. törvénycikk 6-10. §-a, amelynek megfelelően különösen a háborús időszakban számos jogszabály rendelkezett a legkisebb munkabérek megállapításáról. Az említett 10. § előírta azt is, hogy a legkisebb munkabért a vállalkozási szerződés alapján végzendő munkára is megfelelően alkalmazni kell.
1945. évet követően is fennmaradt rövidebb ideig ez a rendszer, különösen a kollektív szerződés hatálya alá nem tartozó munkavállalók tekintetében, például az 5690/1948. (V. 20.) Korm. r. és a 2950/1949. (IV. 2.) Korm. r. alapján.
A Munka Törvénykönyve hatálybalépését követően ezt a rendszert a fix, illetve a kötelező alsó-felső határos bérrendszer váltotta fel. Ez egészen 1987. évig tartott, 1988. január 1. napjától kezdődően a felső kötelező bérhatár megszűnt, illetve tájékoztató jellegűvé vált a 2/1987. (X. 25.) ME rendelettel módosított 5/1983. (XI. 12.) ME rendelet alapján. Egyidejűleg megjelent az országosan általában egységes, komplex legkisebb munkabér rendszere, első ízben a 12/1987. (X. 25.) ÁBMH rendelkezéssel, 3000 Ft legkisebb havi munkabért előírva.
1988. évtől kezdődően a legkisebb munkabérek átfogó, komplex rendszere érvényesült, általában azonos jelleggel, az összeghatár fokozatos emelésével és a munkabérek összegére vonatkozó szabályozás fokozatos megszüntetésével, Így került sor 200.1. évben 40 000 Ft legkisebb havi munkabér megállapítására.
Az emelésén túl bizonyos rendszerbeli változtatásokkal is járt. Ezeket foglaljuk össze a következőkben.
2000. december 31-ig az egységesen meghatározott forintösszeg volt az általános, vagy annál rövidebb teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló legkisebb havi bére. Az általánosnál hosszabb teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló legkisebb havibérét pedig - az alapbér időbér jellegére tekintettel - a munkaidő hosszabb volta arányában történt felemeléssel kellett megállapítani.
Ezzel összhangban az általánosnál rövidebb teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló legkisebb órabérét a munkaidő-csökkentés arányában felemelt összeggel kellett figyelembe venni avégett, hogy az ilyen órabéres munkavállaló a rövidebb munkaidőben is megkereshesse az általános teljes munkaidőben foglalkoztatottak által elérhető keresetet.
Részmunkaidő esetén az előbbiek szerinti legkisebb munkabérnek a részmunkaidővel arányos összegét kellett kötelezően fizetni.
A 2001. január l-jétől irányadó új szabályozás formailag annyiban tér el a korábbitól, hogy nemcsak havi és órabért ismer, hanem heti és napi bért is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
