Megrendelés
Gazdaság és Jog

Fizessen elő a Gazdaság és Jogra!

Előfizetés

Herczeg Ágnes: Előzetes piaci konzultáció a gondos közpénzfelhasználás tükrében (GJ, 2022/3-4., 19-21. o.)

Absztrakt - Előzetes piaci konzultáció a gondos közpénzfelhasználás tükrében

A közbeszerzési eljárások előkészítése a közbeszerzések során az egyik legfontosabb eljárási szakasz, amely megalapozza az eljárás sikerességét. Meghatározó jelentőséggel bír, hogy a közbeszerzési eljárásban előírt műszaki paraméterek, elvárások, illetve a potenciális ajánlattevőktől elvárt alkalmassági követelmények valóban az adott piaci szektorban rendelkezésre álló kapacitásokat tükrözzék. Az idén tavasszal hatályba lépett új kormányrendelet szerint lehetőség van, illetve meghatározott körben kötelező úgynevezett előzetes piaci konzultációt lefolytatni a közbeszerzési eljárás megindítása előtt. Mindezzel a jogalkotó azt a célt kívánja elérni, hogy az egyajánlatos közbeszerzések száma hazai szinten csökkenjen. A tanulmány célja az ezen új rendelkezéssel kapcsolatos szabályozási kérdések bemutatása.

Abstract - Prior market consultation in the light of prudent use of public funds

The preparation of public procurement procedures is one of the most important procedural stages in public procurement, and one of the key factors for the success of the procedure. It is crucial that the technical parameters and expectations set out in the procurement procedure, as well as the suitability requirements expected from potential bidders, truly reflect the capacities available in the market sector concerned. According to the new government regulation entered into force this spring, it is possible, or in certain cases obligatory, to carry out a so-called prior market consultation before launching a public procurement procedure. This is in line with the legislator’s aim to reduce the number of single-bid procurements at national level. The aim of this study is to present the regulatory issues related to this new provision.

I. Bevezetés

Egy közbeszerzési eljárás sikerének alapja a megfelelő előkészítés. A közbeszerzési eljárás közvetlen célja az ajánlatkérő számára, hogy a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést, és beszerzése annak megfelelően meg is valósuljon. Sokszor egy sikertelen közbeszerzési eljárás visszavezethető arra, hogy az ajánlatkérő nem kellő körültekintéssel készítette elő a közbeszerzési eljárását.

Visszatérő probléma, és sok esetben a közbeszerzési eljárás nem megfelelő előkészítésére vezethető vissza az úgynevezett egyajánlatos közbeszerzések kérdése. Annak érdekében, hogy minél kevesebb közbeszerzési eljárás záruljon úgy, hogy abban csak egy ajánlat érkezett, a jogalkotó már több szabályt épített be a Kbt.-be.[1] Ezen törekvés elősegítésére került be például a törvénybe a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja, amelynek alkalmazása esetén eredménytelenné nyilvánítható a közbeszerzési eljárás, ha csak egy ajánlat érkezik az eljárás során.

Szintén az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentése érdekében 2022. március 15-én hatályba lépett továbbá az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet.

II. Uniós háttér

A 2014/24/EU irányelv 40. cikke értelmében: "A közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő szervek piaci konzultációkat folytathatnak annak érdekében, hogy előkészítsék a közbeszerzést, valamint hogy tájékoztassák a gazdasági szereplőket a beszerzési terveikről és követelményeikről."

Az előzetes piaci konzultáció párbeszéd, egyfajta tapasztalatcsere az ajánlatkérő és a potenciális ajánlattevők között. Így kiemelt jelentőséggel bír, hogy az ajánlatkérő az előzetes piaci konzultációval összefüggésben is minden szükséges intézkedést megtegyen a nyilvánosság, átláthatóság, a verseny tisztasága, a gazdasági szereplők esélyegyenlősége és az egyenlő bánásmód mint alapelv érvényesülése érdekében, azaz a konzultáció nem eredményezhet a későbbi közbeszerzési eljárás vonatkozásában versenytorzulást. A fentiekre figyelemmel a piaci konzultációt követő eljárás közbeszerzési dokumentumainak minden, a konzultáción elhangzott releváns információt tartalmazniuk kell.

A Kbt. összhangban az irányelvi rendelkezésekkel rögzíti, hogy az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni az alapelvek - így különösen a verseny tisztasága, a gazdasági szereplők esélyegyenlősége és az egyenlő bánásmód - érvényesülése érdekében.

E tekintetben az irányelv 40. cikke akként fogalmaz, hogy "[e] célból az ajánlatkérő szervek például tanácsot kérhetnek, illetve fogadhatnak el független szakértőktől, hatóságoktól vagy piaci résztvevőktől. A tanács a közbeszerzési eljárás megtervezése és lebonyolítása során felhasználható, feltéve, hogy a tanácsadás nem jár a versenytorzulásával, illetve nem vezet a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének megsértéséhez."

- 19/20 -

A Kbt. által támasztott kifejezett, az intézmény alkalmazása szempontjából fontos elvárás, hogy az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentumokban minden, az előzetes piaci konzultáció keretében elhangzott releváns információt közreadni, illetve a konzultáció tényére az ajánlattételi határidő - az ajánlattevők esélyegyenlőségét biztosító - meghatározása során is figyelemmel kell lenni.[2]

III. Az új szabályozás lényege

Az újonnan hatályba lépett kormányrendelet célja a verseny szintjének javítása és ezáltal Magyarországon az egy ajánlattevő részvételével zajló közbeszerzések arányának jelentős csökkentése. Az egyajánlatos közbeszerzések csökkentése fontos európai uniós elvárás, amelyet Magyarország az Európai Bizottság részére benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben is vállalt.[3]

Az előzetes piaci konzultáció lényege, hogy az ajánlatkérő a gazdasági szereplőkkel, illetve szakmai szervezetekkel nyilvánosan ismerteti a tervezett beszerzést és annak feltételeit, felméri a piac visszajelzéseit, a beszerzés megvalósíthatóságát, adott esetben a költségeket befolyásoló tényezőket.[4]

Ajánlatkérő köteles előzetes piaci konzultációt alkalmazni, ha a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban nem írja elő a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi indokot, és a közbeszerzési eljárás tárgya olyan beszerzés, amelynek tekintetében - az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzések körében - az egyajánlatos közbeszerzések közös közbeszerzési szójegyzék (a továbbiakban: CPV) főcsoport szerinti aránya a 2. § (1) bekezdésében meghatározott naptári évben a 30%-ot meghaladta, és az adott CPV főcsoportba tartozó közbeszerzések aránya az összes eredményes közbeszerzés 2%-át meghaladta.[5]

Azon beszerzési tárgyak esetében kötelező tehát előzetes piaci konzultáció lefolytatása a közbeszerzési eljárás megindítása előtt, amelyek az egyajánlatos közbeszerzésekkel leginkább érintett beszerzési tárgyak, ahol a verseny szintje jellemzően alacsony, továbbá a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok vagy ezen gazdasági társaságok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság ajánlatkérők tekintetében, amelyeknél a kormányrendeletben foglaltak szerint jelentős mértékben fordultak elő egyajánlatos eljárások, minden beszerzési tárgy tekintetében kötelező az előzetes piaci konzultáció.[6]

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére