Kulcsszavak: bizalmi vagyonkezelés, tárgy, szerződés, feltétlen semmiség:
A román jogrendszerbe először bevezetett bizalmi vagyonkezelés az Új Polgári Törvénykönyv "Vagyontárgyakról" III. Könyve IV. Címében került szabályozásra.
A bizalmi vagyonkezelés egy olyan eljárás, amelyet az angolszász jogban található trust intézménye inspirált. A trust intézménye az equity-nek nevezett jogi alrendszer része, mely alrendszer "egy, az angolszász jogban a common-law jogrendszer merevsége enyhítésének szükségességéből megjelent szabályok együttesét tartalmazza".[1]
Az angolszász jogrendszerben ezen jogi eszköz fő jellemzője abban áll, hogy "ugyanazon vagyontárgy feletti tulajdoni jogcím felosztásra kerül több személy között, akik közül egyesek törvényes jogcímet, míg mások méltányossági jogcímet birtokolnak"[2].
A mi jogrendszerünkbe a bizalmi vagyonkezelés meghatározása az Új Polgári Törvénykönyv 773. szakaszában található, miután a mi jogrendszerünkbeli bizalmi vagyonkezelés modell a francia Polgári törvénykönyvből került átvételre.
- 4/5 -
1) A bizalmi vagyonkezelés meghatározása és tárgya
Az Új Polgári Törvénykönyv 773. szakasza rendelkezéseinek megfelelően a bizalmi vagyonkezelés az a "jogi művelet, amelynek során egy vagy több vagyonrendelő, meglévő vagy jövőbeni dologi jogokat, követeléseket, biztosítékokat vagy más vagyoni jogokat vagy ezekhez hasonló jogok együttesét ruházza át egy vagy több vagyonkezelőre, akik ezeket határozott célból kezelik egy vagy több kedvezményezett javára. Ezen jogok önálló, a vagyonkezelő vagyonából a többi jogoktól és kötelezettségektől eltérő vagyontömeget alkotnak".
A tárgyhoz viszonyítva, az Új Polgári Törvénykönyv 773. szakasza által adott meghatározásból megállapítható, hogy a vagyonrendelőtől a vagyonkezelő részére átruházott jogok lehetnek dologi jogok, követelések, biztosítékok, bármilyen más vagyoni jogok vagy ezekhez hasonló jogok együttese, amely egység magában foglalhatja valamennyi fenti kategóriát vagy azoknak egy részét.
Ugyanakkor azon jogok, amelyeket a vagyonrendelő a vagyonkezelő részére átruház, lehetnek meglévőek vagy jövőbeniek.
Az angolszász rendszerbeli trust szabályozásától eltérően, amely a bíró által is létesíthető, az Új Polgári Törvénykönyv 774. szakasza előírásainak megfelelően a bizalmi vagyonkezelés jogi művelete lehet törvényi, vagyis törvényileg megállapított, vagy hiteles formában megkötött szerződéssel megalapított, miután a mi polgári törvénykönyvünk megszabja, hogy kifejezett legyen.
Az Új Polgári Törvénykönyv 774. szakaszának előírása átvette a francia Polgári törvénykönyv[3] 2012. szakaszának a szabályozását azzal a különbséggel, hogy a francia jogban a hiteles forma kötelezettsége nagyon korlátozott alkalmazást talál.[4]
Az Új Polgári Törvénykönyv 775. szakaszában került megfogalmazásra az a tilalom, amely szerint "a bizalmi vagyonkezelési szerződés abszolút semmis, ha azzal a kedvezményezett javára közvetett ingyenes juttatás valósul meg". Az Új Polgári Törvénykönyv 775. szakaszában megfogalmazott tilalom célja az, hogy ne legyen lehetséges a bizalmi vagyonkezelési művelettel kijátszani az ingyenes juttatás rendelkezéseit, amelyek csak adományozás vagy végrendeletbe foglalt végrendelkezés útján valósulhatnak meg, még akkor is, ha a bizalmi vagyonkezelés mechanizmusát érintik az új Polgári törvénykönyv által elismert hitbizományi helyettesítések.[5]
Amennyiben a felperes bizonyítja, hogy a művelet célja közvetett ingyenes juttatás megvalósítása volt a kedvezményezett javára, az új Polgári törvénykönyv által kifejezetten meghatározott abszolút semmiséget a bíróság jogerős ítéletben mondja ki.
- 5/6 -
2) A bizalmi vagyonkezelési szerződés felei
Az Új Polgári Törvénykönyv 776. szakaszának meghatározása alapján a bizalmi vagyonkezelési szerződés felei a vagyonrendelő és a vagyonkezelő. Szükséges rögzíteni azt, hogy a szerződés keretében a kedvezményezett nem minősül félnek. Lehetséges azonban a vagyonrendelői és a vagyonkezelői, illetve a kedvezményezetti minősítés közötti egybeesés, annak a pontosításával, hogy a bizalmi vagyonkezelés kedvezményezettje egy harmadik személy is lehet[6].
A francia Polgári törvénykönyv előírásaitól eltérően, mely előírások megszabják, hogy csak nyereségadó fizetésére köteles jogi személyeknek lehet vagyonrendelő minősége, a mi polgári törvényhozásunk[7]előírja, hogy "bármely természetes vagy jogi személy lehet vagyonrendelő".
A vagyonrendelőtől eltérően, az Új Polgári Törvénykönyv 776. szakaszának 2. bekezdése korlátozza a vagyonkezelő minősítést, felsorolva azon jogi személyek kategóriái közül azokat, amelyek vagyonkezelők lehetnek, azaz: hitelintézetek, befektetési és befektetéskezelési társaságok, pénzügyi befektetési szolgáltatási társaságok, biztosító és viszontbiztosítási társaságok. Szintén az Új Polgári Törvénykönyv 776. szakaszának 2. bekezdése állapítja meg azt, hogy a felsorolt jogi személyeknek a vagyonkezelői minősítés megszerzését megelőzően[8] már törvényesen megalapítottaknak kell lenniük.
A vagyonkezelői minősítéssel rendelkező jogi személyi kategóriák korlátozásának a fő indoka az, hogy csökkentse a jogszabály megkerülésére irányuló műveletek bizalmi vagyonkezelés útján történő megvalósítását[9].
A vagyonkezelői minősítéssel rendelkező személyek kategóriája kiegészül az ügyvédekkel és a közjegyzőkkel, függetlenül szakmájuk gyakorlási formájától.[10] A szakirodalom kiemeli, hogy az említett intézmények mellett az ügyvédek és a közjegyzők azért tölthetnek be vagyonkezelő minősítést, mert tevékenységük természetéből adódóan - amely a törvény alkalmazásához kapcsolódik - személyük több biztosítékot kínál a vagyonkezelői kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan.[11]
3) A bizalmi vagyonkezelői szerződés tartalmát az Új Polgári Törvénykönyv 779. szakasza határozza meg, mely paragrafus felsorolja a szerződésben kötelezően alkalmazandó minimális tartalmi elemeket.
Következésképpen, az Új Polgári Törvénykönyv 779. szakaszának megfelelően, az abszolút semmiség következményének terhe mellett, a bizalmi vagyonkezelési szerződésben fel kell tüntetni:
- 6/7 -
a) a dologi jogokat, a követeléseket, a biztosítékokat és egyéb vagyoni jogokat, amelyek az átruházás tárgyát képezik;
b) az átruházás időtartamát, amely a megkötés napjától számítva nem haladhatja meg a 33 évet;
c) a vagyonrendelő/vagyonrendelők, a vagyonkezelő/vagyonkezelők, illetve a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek személyazonosságát vagy az ezek meghatározását lehetővé tevő szabályokat;
d) a bizalmi vagyonkezelés célját és a vagyonkezelő/vagyonkezelők kezelési és rendelkezési hatáskörét.
Az Új Polgári Törvénykönyv 779. szakasza a francia Polgári törvénykönyv 2018. szakasza tartalmának a lemásolását jelenti, a szabályozás legnagyobb eltérése az átruházás időtartamában áll, mely időtartam a francia törvényben 99 év.[12]
Ami az Új Polgári Törvénykönyv 779. szakasza b. pontjának a szabályozásából kideríthető, az az, hogy a szerződés meghosszabbítható a felek akaratával, de csak a maximális időtartam határáig, azaz 33 évig.
Annak ellenére, hogy a román törvényalkotó sokkal korlátozottabb időtartamot írt elő, mint a francia, fenntartja azokat az előírásokat, amelyek a határidő múlásának kezdetét, illetve a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésének napját érintik.
A szakirodalomban kiemelték, hogy "a szabályozás fő célját a határidő múlása kezdetének pillanatával és értelemszerűen megszűnésének pillanatával kapcsolatos bizonytalanság elhárítása jelenti"[13].
Ami a bizalmi vagyonkezelés célját illeti, az új polgári szabályozás szentesít néhány olyan előírást, amelyeknek elkerülhetetlen jellegük van. Egyébként, éppen az Új Polgári Törvénykönyv 773. szakasza által adott meghatározásból megállapítható, hogy a célt meg kell határozni. A 779. szakasz f. pontjánál található megjegyzésből megállapítható, hogy "a bizalmi vagyonkezelés célját, valamint a vagyonkezelő vagy a vagyonkezelők kezelési és rendelkezési hatáskörének a kiterjedését pontosan meg kell határozni a szerződésben", és ezt azért, mert ezekhez mérten kerül vállalásra a vagyonkezelő felelőssége vagy tekintik úgy, hogy a szerződés megszűnt, a célnak a bizalmi vagyonkezelés határidejének lejártát megelőzően történő megvalósításával.[14]
A bizalmi vagyonkezelési szerződés egy másik, elkerülhetetlen jellemző eleme abból áll, hogy adóregisztráció hatálya alá tartozik, a vagyonkezelő gondoskodása folytán, a megkötésétől számított egy hónapon belül.[15]
- 7/8 -
Ezek szerint a regisztráció, a hiteles forma és a kötelező megjegyzések a bizalmi vagyonkezelési szerződés ad validitatem elemeit jelentik. A regisztráció elmulasztása maga után vonja a bizalmi vagyonkezelés abszolút semmisségét, mely jogkövetkezményt az a közérdek indokolja, hogy megelőzze a bizalmi vagyonkezelés pénzmosási vagy adócsalási műveletekhez való felhasználását[16].
Akkor, amikor a vagyonkezelői tömegbe ingatlanon fennálló dologi jogok is bekerülnek, azokat az ingatlan szerinti területileg illetékes helyi hatóságok regisztrálják[17].
Ugyanakkor, az ingatlanon fennálló dologi jogok adóregisztrációját úgy tekintik, mint a bizalmi vagyonkezelési szerződésnek egy ad validitatem feltételét.
Amennyiben a bizalmi vagyonkezelési szerződésben a kedvezményezett nem került kijelölésre, és ez a dolog utólag valósul meg, a kijelölésre csak egy olyan irattal kerül sor, amelynek meg kell felelnie az előzőleg bemutatott regisztrációs szabályozásnak. Az Új Polgári Törvénykönyv 780. szakaszának 3. bekezdése nem írja elő, hogy az az okirat, melyben a kedvezményezett utólag kijelölésre kerül hiteles formában jöjjön létre, de az abszolút semmisség jogkövetkezményének terhe mellett az írásos formát követeli meg.[18]
Az Új Polgári Törvénykönyv 780. szakasza utolsó bekezdése megkülönböztetést tesz a bizalmi vagyonkezelési szerződés egyszerű megkötésével átruházott jogok és azon jogok között, amelyek esetében szükséges bizonyos, a törvény által előírt - abszolút semmisség jogkövetkezményének terhe mellett alkalmazandó - speciális alaki követelmények teljesítése.
Ezen utolsó esetben az adóregisztráció már nem ad validitatem feltétele a szerződésnek, mivel nem indokolt az abszolút semmisséggel való kettős büntetés. Például egy jelzálog esetén, ha a megállapodás érvényessége érdekében valamennyi érdemi és alaki követelményt, valamint a telekkönyvi szabályokat is betartották, az adóregisztráció elmaradása csupán közigazgatási büntetéssel jár és nem érvényteleníti önmagában az elidegenítést.
Az Új Polgári Törvénykönyv 782-783. szakaszában megtalálhatóak a vagyonkezelő kötelezettségeire, hatásköreire, javadalmazására és felelősségére vonatkozó speciális szabályok, mindezek kiegészülnek a polgári törvénykönyv harmadik személy vagyontárgyainak kezelésére[19] vonatkozó előírásaival, mely végkövetkeztetés megállapítható az Új Polgári Törvénykönyv 784. szakaszának 2. bekezdéséből és 794. szakaszából.
Az Új Polgári Törvénykönyv 782. szakasza 1. bekezdésének megfelelően, amennyiben "a vagyonkezelő a vagyonkezelési vagyontömeg javára jár el, neki kifejezett megjegyzést kell tennie erre vonatkozóan."
A francia Polgári Törvénykönyv 2020. szakaszával egyezően és abból átvetten, az Új Polgári Törvénykönyv 782. szakaszának az a célja, hogy "különbséget tegyen az eljáró vagyonkezelő
- 8/9 -
minőségétől függően aközött az eljárás között amikor a vagyonkezelő a vagyonkezelési vagyontömeg számára jár el és aközött, amelyben harmadik személyek érdekeinek védelme céljából jár el".
A bizalmi vagyonkezelés műveletének keretében az Új Polgári Törvénykönyv 783. szakasza kiegészíti az Új Polgári Törvénykönyv 779. szakaszának az előírásait, létrehozva egy kötelező elemet, éspedig a vagyonkezelőnek azon feltételekre vonatkozó kötelezettségét, amelyben számot kell adnia kötelezettségeinek teljesítéséről.
Az Új Polgári Törvénykönyv 783. szakaszának kijelentéséből megállapítható, hogy a vagyonkezelőre hárul az a kötelezettség, hogy számot adjon úgy a vagyonrendelőnek, mint a kedvezményezettnek és a vagyonrendelő képviselőjének, azok kérelmére.
Az Új Polgári Törvénykönyv 784. szakasza 1. bekezdésének a szövege felállít egy megdönthető vélelmet harmadik személyekkel szemben, melynek értelmében a vagyonkezelő teljes hatáskörrel rendelkezik a vagyonkezelési vagyontömeg felett, ami azt feltételezi, hogy az illetőt úgy tekintik, mint a jognak egy valódi és egyedüli tulajdonosát.
Annak ellenére, hogy a francia Polgári Törvénykönyvben - amely bizalmi vagyonkezelésben a román törvényalkotó inspirációs forrását jelenti - nem létezik a vagyonkezelő javadalmazására vonatkozó megfelelő szöveg, az Új Polgári Törvénykönyv 784. szakasza 2. bekezdésének rendelkezései kifejezetten kimondják a vagyonkezelő javadalmazásának a szabályait.
A vagyonkezelő javadalmazása rendszerint a bizalmi vagyonkezelés szerződő feleinek akaratmegállapodása alapján valósul meg. Amennyiben a bizalmi vagyonkezelési szerződésben ez nem kerül meghatározásra, az Új Polgári Törvénykönyv 793. szakaszának a kezelő javadalmazására vonatkozó rendelkezései alkalmazandók[20]. Ezen szövegnek a bizalmi vagyonkezelésre történő alkalmazása feltételezi a vagyonkezelő javadalmazáshoz való jogát, ha nem állapítható meg, hogy a vagyonkezelő ingyenesen teljesíti feladatait. Amennyiben a bizalmi vagyonkezelési szerződés nem ír elő semmit sem a vagyonkezelő javadalmazására vonatkozóan, az bírósági ítélettel állapítható meg.
Az Új Polgári Törvénykönyv 785. és 786. szakaszaiban kerültek szabályozásra a vagyonkezelő felelősségének korlátai fizetésképtelenség és a vagyontömeg elkülönítésének esetére.
A vagyonkezelő fizetésképtelenségének esetén a törvényalkotó azt a szabályt szentesíti, amelynek megfelelően "a fizetésképtelenségi eljárás megindítása a vagyonkezelő ellen nem érinti a vagyonkezelés alatt álló vagyontömeget".
A felelősségnek a vagyontömeg elkülönítésének függvényében történő korlátozása esetén a román törvényalkotó előírja azt, hogy "a vagyonkezelés alatt álló vagyontömeg vagyontárgyait az ezen vagyontárgyakkal kapcsolatosan keletkezett követelések tulajdonosai vagy a vagyonrendelő azon hitelezői követhetik, akik ennek vagyontárgyai felett olyan valós biztosítékkal rendelkeznek, amelynek az érvényesíthetősége a bizalmi vagyonkezelés megállapítását megelőzően került megszerzésre". Az Új Polgári Törvénykönyv 786. szakaszának a szövege elismeri a vagyonrendelő
- 9/10 -
többi hitelezőjének a követési jogát, de csak egy olyan jogerős bírósági ítélet alapján, amely helyt ad annak a keresetnek, amellyel érvénytelenítették a követelési joguk kijátszásával kötött bizalmi vagyonkezelési szerződést.
Az Új Polgári Törvénykönyv 787. szakasza felállítja azt az elvet, mely szerint a vagyonkezelő a saját vagyonával is felel a vagyonkezelés alatt álló vagyontömegbe foglalt vagyontárgyak megőrzésével vagy kezelésével kapcsolatosan okozott károkért.
Amennyiben a vagyonkezelő nem teljesíti a bizalmi vagyonkezelési szerződésben megállapított kötelezettségeit, az Új Polgári Törvénykönyv 788. szakasza alapján leváltása bírói úton kezdeményezhető, a leváltási kérelmet a vagyonrendelő vagy annak képviselője, valamint a kedvezményezett nyújthatja be. A bíróság által kinevezett új vagyonkezelő a továbbiakban rendelkezni fog valamennyi, a bizalmi vagyonkezelési szerződésből megállapítható joggal és kötelezettséggel[21].
4) A bizalmi vagyonkezelési szerződés felmondása, módosítása és visszavonása
Az Új Polgári Törvénykönyv 789. szakasza lehetővé teszi, hogy a vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelési szerződést egyoldalúan felmondja, de csak addig az időpontig, amíg a szerződést a kedvezményezett el nem fogadta. Ez azt feltételezi, hogy annak ellenére, hogy a vagyonkezelési vagyontömegbe bekerülő jogok átruházásra kerültek a vagyonrendelőtől a vagyonkezelőhöz, a kedvezményezett nem fogadta el a bizalmi vagyonkezelési szerződést, még ha az ő személyét az Új Polgári Törvénykönyv 779. szakasza e) pontjának megfelelően meg is jelölték a szerződésben.
Viszont, a bizalmi vagyonkezelési szerződésnek a kedvezményezett általi elfogadását követően a vagyonrendelő részéről történő egyoldalú felmondás csak a kedvezményezett hozzájárulásával foganatosítható[22].
Továbbá, a mutuus consensus, mutuus dissensus elvének megfelelően, a bizalmi vagyonkezelési szerződés módosítása vagy visszavonása csak valamennyi fél (vagyonrendelő, vagyonkezelő, kedvezményezett) hozzájárulásával történhet.
5) A bizalmi vagyonkezelési szerződés megszűnése
Az Új Polgári Törvénykönyv a bizalmi vagyonkezelési szerződés megszűnésének három esetét állítja fel, éspedig:
a) a határidő elteltével vagy a kitűzött cél megvalósításával, amikor az bekövetkezik a határidő letelte előtt;[23]
- 10/11 -
b) amikor valamennyi kedvezményezett lemond a bizalmi vagyonkezelésről, a szerződésben pedig nem szabályozzák a vagyonkezelési viszonyok folytatásának a feltételeit;[24]
c) amikor elrendelték a csődeljárás megindítását a vagyonkezelő ellen vagy amikor a törvényi szabályozásnak megfelelően bekövetkeznek a jogi személy átszervezésének a jogkövetkezményei.
A bizalmi vagyonkezelési szerződés megszűnésének a fő hatásaként a vagyonkezelési vagyontömeg átkerül a kedvezményezetthez vagy annak távollétében, a vagyonrendelőhöz, de csak a vagyonkezelési tartozások kifizetését követően.[25]
A bizalmi vagyonkezelés szentesítése a jelenlegi polgári törvényhozásban a törvényalkotónak a válaszát jelenti az új gazdasági és jogi valóságra. Az új szabályozások nagy kihívásait ezek megvalósítása jelenti, vagyis az új jogi intézményeknek a jogalanyok részéről történő elfogadása.
A szakirodalom néhány szerzője azt emeli ki, hogy a bizalmi vagyonkezelés szabályozása az új törvényhozásból "néhány korlátozó rendelkezést élvez, míg mások értelmezhetőek", és ezen rendelkezések korlátozhatják az intézmény fejlődését"[26].
A bizalmi vagyonkezelés alkalmazási eljárásának keretében egy fontos elemet jelent a későbbi törvényhozás alkalmazkodása, egészen pontosan az adójogé és a számviteli jogé, mely területeknek világos válaszokat kell kínálniuk az adózási kérdésekre, illetve a vagyonkezelési vagyontömeg számviteli nyilvántartását illetően.■
I Doktrína
1) FI. A Baias, E. Chelaru, R. Constantinovici, I. Macovei, Új Polgári Törvénykönyv. Magyarázat szakaszonként, C.H.Beck Kiadó, Bucuresti 2012;
2) http://jog.sapientia.ro/data/tudomanyos/Periodikak/scientia-iuris/2011-1/5-burian.pdf;
3) A 287/2009. számú Törvénnyel jóváhagyott Új Polgári Törvénykönyv, közzétéve Románia Hivatalos Közlönyében, I. Rész, 211. szám, kelt 2009. július 24-én;
JEGYZETEK
[1] FI. A Baias, E. Chelaru, R. Constantinovici, I. Macovei, Új Polgári Törvénykönyv. Magyarázat szakaszonként, C.H.Beck Kiadó, Bucuresti (Bukarest) 2012, 822. old.
[2] Ibidem, 822. old.
[3] Ibidem, 823. old.
[4] http://jog.sapientia.ro/data/tudomanyos/Feriodikak/scientia-iuris/2011-1/5-burian.pdf, hozzáférve 2013.11. 07.
[5] Lásd az Új Polgári Törvénykönyv 984. szakaszának 2. bekezdését
[6] Lásd az Új Polgári Törvénykönyv 777. szakaszát
[7] Lásd az Új Polgári Törvénykönyv 776. szakaszának 1. bekezdését
[8] FI.A Baias, E. Chelaru, R. Constantinovici, I. Macovei, idézett mű, 824. old.
[9] Mint a pénzmosás vagy az adócsalás.
[10] Lásd az Új Polgári Törvénykönyv 776. szakaszának 3.bekezdését
[11] FI. A Baias, E. Chelaru, R. Constantinovici, I. Macovei, idézett mű, 825. old.
[12] http://jog.sapientia.ro/data/tudomanyos/Periodikak/scientia-iuris/2011-1/5-burian.pdf, hozzáférve 2013.11. 07.
[13] Idem
[14] Fl. A Baias, E. Chelaru, R. Constantinovici, I. Macovei, idézett mű, 826 old.
[15] Lásd az Új Polgári Törvénykönyv 780. szakaszának 1. bekezdését
[16] FI. A Baias, E. Chelaru, R. Constantinovici, I. Macovei, idézett mű, 826. old.
[17] Az Új Polgári Törvénykönyv 780. szakaszának 2. bekezdése a francia Polgári törvénykönyv 2019. szakasza 1. bekezdésének az átvétele
[18] FI. A Baias, E. Chelaru, R. Constantinovici, I. Macovei, idézett mű, 828. old.
[19] Lásd az Új Polgári Törvénykönyv III. Könyv V. Címét "Harmadik személy vagyontárgyainak kezelése"
[20] Lásd az Új Polgári Törvénykönyv 793. szakaszának 1. bekezdését
[21] Lásd az Új Polgári Törvénykönyv 788. szakaszának 5. bekezdését
[22] Lásd az Új Polgári Törvénykönyv 786. szakaszát
[23] Lásd az Új Polgári Törvénykönyv 790. szakaszának 1. bekezdését
[24] Lásd az Új Polgári Törvénykönyv 790. szakaszának 2. bekezdését
[25] Lásd az Új Polgári Törvénykönyv 791. szakaszának 1. és 2. bekezdését
[26] http://jog.sapientia.ro/data/tudomanyos/Periodikak/scientia-iuris/2011-1/5-burian.pdf, hozzáférve 2013.11. 07.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyző (Galati), a Galati Közjegyzői Kamara elnöke, a Román Képviselőház Jogi Bizottságának elnöke
Visszaugrás
