https://doi.org/10.59851/jk.81.07-08.3
A főoldali közzététel hatékonysági paradoxona arra az ellentmondásra világít rá, hogy bár a bíróságok gyakran írják elő a helyreigazítások főoldali megjelenítését, a technikai részletszabályok hiánya miatt ezek a közlemények sokszor elkerülik az olvasók figyelmét, s így nem teljesül az "azonos nyilvánosság" követelménye. Az online hírportálok gyakorlatának vizsgálata alapján a helyreigazítások jelentős része nehezen észlelhető, vagy akár láthatatlanná válik, ami aláássa a jogszabály célját. A probléma megoldásához szükséges lenne a "görgetés nélküli" megjelenítés és a közvetlen hiperhivatkozás kötelezővé tétele, hogy a helyreigazítás ténylegesen eljusson az olvasókhoz.
Tárgyszavak: sajtó-helyreigazítás, internetes sajtótermék, azonos nyilvánosság, főoldali közzététel, online hírportálok
The efficiency paradox of homepage publication highlights a contradiction: although courts frequently mandate displaying press corrections on the main page, the lack of detailed technical regulations often causes these notices to escape readers' attention, thus failing to meet the requirement of 'equal publicity.' Examining the practices of online news portals reveals that a significant portion of corrections are difficult to detect or even become invisible, thus undermining legislative intent. Resolving this issue would require making 'above-the-fold' display and direct hyperlinking mandatory to ensure corrections effectively reach readers.
Keywords: press correction, online press product, equal publicity, homepage publication, online news portals
A sajtó-helyreigazítás jogintézménye az online térben technológiai és szabályozási válaszúthoz érkezett. Bár a bírói gyakorlat az elmúlt években igyekezett adaptálódni az internetes sajtótermékek sajátosságaihoz, tapasztalataim szerint egyre mélyülő szakadék tátong a bírósági ítéletekben előírt jogkövetés és a helyreigazítások valós társadalmi észlelhetősége között, vagyis a jogi elégtétel formálisan megtörténik, de a technikai megvalósítás miatt az eredeti sérelem orvoslása csak részben teljesül.
Magyarország Alaptörvénye védi a sajtó szabadságát, garantálja annak sokszínűségét, és biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit[1] azáltal, hogy a sajtószabadságra és a médiaszolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.[2] A sajtószabadság az államtól, valamint bármely szervezettől és érdekcsoporttól való függetlenséget is magában foglalja. Gyakorlása bűncselekményt vagy erre való felhívást nem valósíthat meg, a közerkölcsöt nem sértheti és nem járhat a személyiségi jogok sérelmével.[3] A Magyarország területén élők, a magyar nemzet tagjai számára a tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz fűződő jog és ezzel összefüggésben a demokratikus társadalmi nyilvánosság kialakulása és megerősödése kiemelkedő alkotmányos érdek.[4] "A sajtó nemcsak a szabad véleménynyilvánítás eszköze, hanem a tájékoztatásé is, azaz alapvető szerepe van a véleményalkotás feltételét képező tájékozódásban."[5] A sajtó joga a sajtószabadság, a közlések címzettjeinek pedig joga van az információk megismeréséhez, a tájékozódáshoz. Ez utóbbi egyben a sajtó kötelezettsége is.
Jelen tanulmány alapvető célja, hogy átfogóan elemezze a sajtó-helyreigazítás aktuális bírói gyakorlatát, különös tekintettel az online sajtótermékek főoldali közzétételének kérdésére. Betekintést nyújt az eddig kialakult gyakorlat egységességébe és azon kevésbé egyértelmű pontokba, amelyek akadályozhatják az azonos nyilvánosság elvének maradéktalan érvényesülését. Ugyanis a helyreigazító közleménynek legalább azonos nyilvánosságot szükséges szereznie, hogy a tévesen tájékoztatott csoportnak a hibás közleményből származó képzeteit, informáci-
- 320/321 -
óit korrigálni tudja.[6] Mindezek mellett feltérképezi az online médiaszolgáltatók reakcióit és alkalmazkodását az új kihívásokhoz, valamint javaslatokat fogalmaz meg a bírósági gyakorlat fejlesztésére a jogbiztonság erősítése érdekében. Mindezekkel pedig hozzájárul a sajtószabadság és a személyiségi jogok közötti finom egyensúly megértéséhez és továbbfejlesztéséhez a digitális korban.
A módszertan ismertetését megelőzően röviden bemutatom a magyar sajtó-helyreigazítási jog célját, szerepét és hatályos szabályozását, különös tekintettel a fő témára. Röviden áttekintem milyen gyakorlat alakult ki az elmúlt évekre a főoldali közzétételre vonatkozóan; hogyan értelmezi a "hasonló módon" való közzétételt a Kúria precedens értékű határozata. Ismertetem és értékelem a vizsgálatok eredményeit, vagyis egyrészt azt, milyen alkalmazandó megoldások, valamint hiányosságok fordulnak elő a bírói ítéletekben a főoldali közzétételt illetően, majd ezeket állítom szembe a módszertani részben felsorolt hírportálok kezdőoldalairól gyűjtött tapasztalatokkal. Zárásként pedig javaslatokat fogalmazok meg a bíróságok számára arra vonatkozóan, milyen rendelkezőrészi szövegformátum jelenthet előrelépést ezen a területen, melyek lehetnek azok a panelek, amelyek hatékonyabb érvényesülést szerezhetnek az azonos nyilvánosság elvének való megfelelésnek.
A tanulmány központi kérdése tehát az, hogy az online sajtó-helyreigazítás jelenlegi bírói gyakorlata - különösen a főoldali közzétételre vonatkozó rendelkezőrészi megoldások - képes-e ténylegesen biztosítani az azonos nyilvánosság elvének érvényesülését. Állításom szerint a jelenlegi megoldások e célt csak részben érik el, ezért indokolt olyan normatív javaslatok megfogalmazása, amelyek közvetlenül érintik az ítéletek rendelkező részének szerkezetét és tartalmát. A tanulmány ennek megfelelően nem pusztán leíró, hanem kifejezetten diskurzusindító szándékkal lép fel.
A sajtó-helyreigazítás jog (rights of rectification, rights of correction) a hazai jogban egy különleges, objektív jogvédelmi eszköz, amely a sajtóban megjelent valótlan, pontatlan tényállítások, híresztelések helyreigazítását szolgálja. A sajtót mindössze annyira kötelezi, hogy egy rövid, tömör közleményben jelezze az olvasónak, hogy az eredeti cikk mely tényállításai valótlanok, illetve helyettük melyek a való tények.[7] Személyiségvédelmi funkciója mellett a közönség megfelelő tájékoztatáshoz való joga érvényesítésének eszköze is.[8] Érdemes azonban megkülönböztetni a válaszadási jogtól (rights of reply), mely utóbbi hosszabb kifejtést biztosít a sérelmet szenvedett félnek saját álláspontja ismertetésére, akár véleményekkel szemben is.[9] A hatályos szabályozás szerint - a médiaszolgáltatás során, illetve sajtótermék által kínált - médiatartalomban megjelent közlemény alapján kérhető helyreigazítás.[10] A sajtótermékek körébe tartoznak az internetes sajtótermékek is, mint az internetes újságok, hírportálok,[11] de például a különféle civil, közhasznú és jogvédő szervezetek által működtetett honlapok, a személyes blogok vagy a közösségimédia-oldalak, fórumok nem.[12]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
