A multimédia művek az információs társadalom által hozott új jelenségek körébe tartoznak, amelyek a modern médiában és a szerzői jogban egyaránt jelentőséggel bírnak. A multimédia művek a szerzői jog szempontjából egyaránt tartozhatnak - amennyiben megfelelnek az önálló szerzői alkotás kritériumainak - a szerzői alkotás fogalmába, továbbá a szerzői jogi felhasználás fogalomkörébe.
A multimédia művek fogalmi megközelítése, fő ismérveinek meghatározása azért fontos, mert ezek jogtalan felhasználása révén sor kerülhet a szerzők és személyiséghez fűződő és vagyoni jogainak megsértésére.
A szerzői jog nem hivatalos kézikönyve "A szerzői jogi törvény magyarázata" (Gyertyánfy Péter szerk.) KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2000. 116. old.) az alábbi leírást tartalmazza. A digitális hordozón terjesztett multimédia újabb jelenség, tipikusan CD-ROM - lehet egynemű antológia, vagy több műfajú audiovizuális alkotás, de mindenképpen interaktív, vagyis részei különböző sorrendbe állíthatók, így érzékelhetők és kombinálhatók.
A multimédia vonatkozásában azonban ennél pontosabb megközelítésre van szükség, amelyre a külföldi szakirodalomban lehet rátalálni.
Sem az Európai Unióban, sem Magyarországon nem nyernek említést a védett szerzői jogi alkotások között a multimédia, a multimédia művek vagy multimédia termékek.
A multimédia esetében digitálisan tárolt különböző műtípusok - zenemű, fotóművészeti alkotás, adatbank, film - együtt egyszerre kerülnek felhasználásra.
A multimédia műveket jelentős formagazdagság és variálhatóság jellemzi: lehet bennük zene, fotó, film, lírai próza, melódia, ritmus, hangszerelés, különböző fajtái, képzőművészeti alkotások, grafikák, hirdetések, fényképek, film, szoftver.
A szakirodalomban fellelhető a multimédia mű fogalmának meghatározása. Eszerint a multimédia mű különböző fajtájú elemeknek on-line lekérdezés alkalmával egy és ugyanazon digitális hordozón létrejött egyesülése, melynél a hangokból, szövegekből, mozgó képekből és computer programokból létrejött alkotások szerkezetét és elérhetőségét egyetlen program irányítja, amely az interaktivitást lehetővé teszi, és ahol - az elemek egyesüléséből létrejött alkotás önálló identitást nyerve különbözik az elemek mechanikus összeadásától. (Manfred Rehbinder: Urheberrect 11. Auflage. Verlag Beck; München 2001. 107. old.)
A multimédiának a szerzői jogban alapvetően három fő ismérve van: a digitalizálás, a különböző részelemek kombinációja és az interaktivitás.
Egyrészt a digitális technikát tartják a multimédia mű minősítése szempontjából a legfontosabbnak, amely lehetővé teszi, hogy különböző alkotásokat: zenét, fotókat, filmet, önálló szöveget élő beszédet azonos kódolás alatt jelenítsenek meg. Másrészt a különböző művek összeillesztése egy közös felhasznált formában, pl. PC útján látható és hallható. Harmadrészt a felhasználó interaktív módon a művek felhasználásába be tud avatkozni, amely során a mű tartalmát, élvezetének folyamán interaktív módon befolyásolni tudja.
A digitalizáláshoz a szöveget és a képet feldolgozzák, a zene esetében sampling-ot, vagyis tömörítést alkalmaznak.
A multimédia alkotásnak nem törvényszerűen kell szerzői jogvédelem alá eső műveket tartalmaznia.
A multimédia művek tartalmazhatnak szerzői jogilag védett és nem védett alkotásokat, sőt iparjogvédelmi alkotásokat is. A multimédia műveket az jellemzi, hogy kifejezetten gyakorlati célokat szolgálnak, például azokat gazdasági szervezetek használják hirdetés céljából, vagy játék formájában állítják elő.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
