A jogi szabályozás és a joggyakorlat a legtöbb esetben nem okozója a gazdasági folyamatok változásának, hanem az új helyzetekhez igazodva próbálja azokat irányítani. Ennek következtében mindig legalább egy - de a jogalkotás nehézkes, időigényes volta miatt - általában több lépés hátrányban van a gazdasági-technikai fejlődés eredményeivel szemben. Nincs ez másképp napjainkban sem, sőt a technikai fejlődés gyorsulásának kö-
- 18/19 -
vetkeztében a hátrány egyre nagyobbnak tűnik. A digitális forradalom rendkívül komoly hatást gyakorolt a gazdaság fejlődésének irányára, és általa a társadalom digitalizációjának korábban elképzelhetetlen szintjére értünk el. 2020-ban pedig már nem vitatható, hogy a világ és a gazdaság egyre inkább adatközpontúvá, adatvezéreltté vált, valamint a digitális szolgáltatások is egyre fontosabb szerepet töltenek be a világgazdaságban.
A technikai fejlődés eredményei a gazdasági működésre gyakorolt hatással párhuzamosan, a gazdasági verseny területén is megjelennek. A vállalkozások elsődleges céljai között - természetüknél fogva - a kezdetektől profitmaximalizálás szerepel, és így esetenként versenyellenes magatartásukkal monopolpozíciót vagy erőfölényt biztosítanak maguknak, úgy növelve profitjukat, hogy közben csökkentik a társdalom jólétét (Massimo Motta: Versenypolitika elmélet és gyakorlat. Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központ, Budapest, 2007. 20.). Ez napjainkra sem változott meg, csupán az eszköztárukban jelennek meg újabb és újabb tényezők. Tanulmányomban az "új tényezők" közé tartozó algoritmusok szerepét, a gazdasági versenyre és ezen a keresztül a versenyjogra gyakorolt hatásukat, az algoritmusok alkalmazásának versenyjogi szabályozási lehetőségeit, valamint az algoritmusok alkalmazásának következtében megvalósuló jogsértésekért való versenyjogi felelősséget vizsgálom.
Jóllehet az algoritmus mint kifejezés használata napjainkban a köznyelv részéve vált, és népszerűek az algoritmusokkal foglalkozó írások, még sincs általánosan elterjedt, közismert meghatározása. Ulrich Scwhalbe definíciója szerint alapvetően az algoritmus szabályok olyan sorozata, amelyeket meghatározott sorrendben kell végrehajtani, hogy egy bizonyos feladatot elvégezzünk. Az algoritmus tehát logikai művelet, amely egy meghatározott bemenetből kimenetet hoz létre, legyen az akár matematikai példa vagy a mi esetünkben egy különböző piaci adatokból születő versenykorlátozó magatartás.
A versenyjogi és versenypolitikai relevanciát azonban az algoritmusoknak az üzleti világban való megjelenése szolgáltatja. A vállalatok többek között alkalmazhatnak algoritmusokat prediktív elemzések készítésére, így jósolva meg múltbéli adatok alapján például az árak változását vagy a fogyasztók magatartását. Szintén segítséget nyújtanak az algoritmusok a hatékonyság növelése, így például az optimális ár meghatározása vagy a tranzakciós költségek csökkentése körében. Egy árazó algoritmust alkalmazó vállalkozás késedelem nélkül tud reagálni a piaci változásokra, így például a készletek változására vagy a versenytársak áraira.
A piaci digitalizáció, a transzparencia növekedése, az algoritmusok és a mesterséges intelligencia térhódítása a versenyhatóságok figyelmét sem kerülte el. Az Európai Bizottság a tagállamközi online kereskedelem útjában álló akadályok elhárítása céljából digitális egységes piac programot dolgozott ki, melyben a szabad verseny biztosítása kiemelt szerepet kap. Margarethe Vestager, az Európai Bizottság versenypolitikai főbiztosa is rendszeresen kiemeli az algoritmusok alkalmazásának versenypolitikai kérdéseit mind szakmai konferenciákon, mind a napi sajtónak adott interjúiban. A német és a francia versenyhatóság közös projektet indított az algoritmusok lehetséges hatásainak feltérképezése céljából. A program során együttműködésük keretében felállítani tervezik az algoritmusok típusainak jegyzékét, valamint az algoritmusok használatának felderítésére vonatkozó vizsgálatokat is folytatnak. A két versenyhatóság vezetőjének nyilatkozata pedig külön kiemeli az új típusú kihívásokkal szembeni együttműködés szükségességét.
Ahogy a versenyhatóságok, úgy a vállalkozások jogi képviseletét ellátó ügyvédi irodák is sorra jelentetik meg tanulmányaikat, valamint szakmai konferenciákon, jogszakmai folyóiratokban és versenyjogi témájú blogokon is egyre gyakrabban kerülnek a középpontba az algoritmusok versenykorlátozó hatásaival kapcsolatos kérdések.
Látható tehát, hogy bár a nemzeti versenyhatóságok és az Európai Bizottság eljárásai még elsősorban nem az algoritmusok alkalmazásával kapcsolatos versenykorlátozó magatartások felderítésén alapulnak, a téma aktualitása kétségtelen. Hiszen, ahogy írásom következő részében bemutatom, az első "fecskék" már megjelentek, és véleményem szerint már a közeljövőben is egyre több hasonló jellegű ügyre lehet számítani, mivel a vállalkozások a piaci transzparencia eredményeképpen létrejövő áregyensúly, valamint a digitális technológiák előnyeit észlelve egyre inkább törekedni fognak az algoritmusok használatára napi működésük, így az árstratégiájuk megvalósítása során is.
Ebből kifolyólag mind a jogalkotónak, mind a versenyhatóságoknak, mind a jogi képviselőknek figyelmet kell fordítaniuk erre a jogi és technológiai szempontból egyaránt fejlődő és rendkívül újszerű területre, mivel a nem túl távoli jövőben valószínűsíthető, hogy az algoritmusok alkalmazásával kapcsolatos eljárások jelentős részét fogják képezni a versenyhatóságok ügyindításainak.
Az algoritmusok megjelenése a vállalkozások gazdasági tevékenységében több versenyjogi kockázatot is teremt. Mivel megfelelő működésükhöz a vásárlók adatainak felhalmozása (big data) szükséges, az algoritmust használó vállalkozás erőfölénybe kerülhet az azt nem alkalmazó versenytársaival szemben. Az algoritmusok vállalkozások általi használata befolyásolhat továbbá összefonódási eljárásokban hozott döntéseket, illetve az algoritmusok használata a versenyhatóságok fogyasztóvédelmi tevékenységére is hatással lehet, hiszen ahogy a Gazdasági Versenyhivatal digitális fogyasztóvédelmi stratégiája is fogalmaz: az algoritmusok az ez idáig emberek által meghozott fogyasztói döntéseket is részben átvehetik.
Tanulmányomban azonban az algoritmusok és a vállalkozások közötti összehangolt magatartás kapcsolatának vizsgálatára törekszem. Úgy gondolom, hogy ez a terület kiemelt figyelmet igényel, hiszen az algoritmusok használata alapjaiban rendezi át a kartellfelderítést és a kartellek szankcionálását. A kartellekkel kapcsolatos jelenlegi versenypolitika - az Európai Bizottság gyakorlatában - döntő részben az engedékenységi kérelmeken alapul. Az, hogy az algoritmusok használata
- 19/20 -
miatt a kartellek felderítése és bizonyítása a jelenleginél vélelmezhetően lényegesen nehezebb lesz, csökkenti a vállalkozások engedékenységi kérelem benyújtására való hajlandóságát. Az engedékenységi kérelmek száma már most is folyamatos csökkenést mutat, és az előbb említettekkel összhangban véleményem szerint ez a tendencia erősödni fog. Ez új kartellfelderítési gyakorlat kialakítását teszi szükségessé, ezért komoly figyelmet kell fordítani az algoritmusok térhódítására. Ezenkívül a kartellek a szabad versenyt rendkívül korlátozó olyan magatartások, amelyeket elsőként nevesítettek jogsértésként és vontak tilalom alá a Sherman Act keretében, és ez a kiemelt jelentőség napjainkban is érvényesül véleményem szerint.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
