A kiberbűnözés vált 2013-ban a második leggyakoribb gazdasági bűncselekménnyé. Az Egyesült Királyság Gazdasági Minisztériuma részére készült felmérés szerint az adatszivárgások száma 76 százalékkal nőtt a kis- és középvállalatok körében, a 621 azonosított eset több mint 30 százaléka a 100 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatoknál történt. Az adatok szerint a kiberbűnözők egyre gyakrabban választják célpontnak a kis pénzügyi és egészségügyi szolgáltatókat az általuk alkalmazott, többnyire gyengébb színvonalú biztonsági megoldások, és a szakértelem hiánya miatt, valamint a kezelésükben lévő bizalmas és érzékeny információk, orvosi feljegyzések és banki adatok elérése érdekében. A felmérés alapján a pénzügyi szolgáltató cégek ellen elkövetett bűncselekmények közül a kiberbűnözés vált a sikkasztás mögött a leggyakoribb gazdasági bűncselekménnyé. A védekezés egyik lehetősége, hogy a kisebb szolgáltatók üzleti célra kevesebb számú mobil eszközt használnak, mivel ezek kényelmesebb és egyszerűbb megoldást nyújtanak, de a bennük rejlő veszélyek is sokkal nagyobbak. Másik lehetőség a megfelelő biztonsági szintet nyújtó titkosítási megoldás alkalmazása. (infoter.eu)
A korábban Sláger Rádió, illetve Neo FM által használt frekvenciák felhasználásával javult a Kossuth és Dankó Rádió vételminősége. A Kossuth adó területi lefedettsége január 2-től 45 százalékról 88 százalékra emelkedik, és az ország lakosságának már 90 százalékát éri el, a Dankó Rádió lakossági lefedettsége 77 százalékra, a területi lefedettsége 84 százalékra bővül közölte az NMHH. A konkurens Class FM-nek kedvezett a Neo csődje, és az, hogy a médiahatóság azóta sem írt ki új pályázatot az országos kereskedelmi rádió frekvenciáira. Szakértők szerint a médiahatóság feltehetően a médiatörvénnyel összhangban hajtotta végre a kereskedelmi frekvenciák közszolgálatnak adását, mivel 2011 augusztusában kikerült a médiatörvényből az a rendelkezés, amely a Médiatanácsot a kereskedelmi rádiók jogosultságának lejárta előtt 10 hónappal nyilvános pályázat kiírására kötelezte. A médiahatóság azzal, hogy az állam tulajdonában lévő, de korábban kereskedelmiként értékesített frekvenciákat az állam által finanszírozott közmédia kezébe adja, lemond arról a bevételről is, ami egy országos kereskedelmi rádiótól beszedhető lenne. Hogy ez az "államosítás" pontosan mekkora mínuszt jelent a büdzsében, egyelőre nem tudni. (Index.hu)
Az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnokának álláspontja szerint Magyarország megsértette az uniós jogot Jóri András adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetésével. A NAIH létrejötte miatt 2012 januárjában a korábbi adatvédelmi biztosnak, Jóri Andrásnak a megbízatása megszűnt annak ellenére, hogy az eredetileg 2014 szeptemberéig tartott volna, és az újonnan alakuló hatóság élére sem őt választották. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bíróságon Luxemburgban. Melchior Wathelet, az előzetes jogi véleményezésre felkért belga főtanácsnok szerint a tagállamok autonómiával rendelkeznek az adatvédelmi intézményrendszerük kialakításában, ugyanakkor feltétel, hogy az nem sértheti az adatvédelmi felügyelőhatóság teljes függetlenségének alapvető követelményét. A függetlenség egyik megvalósulási formája az előre meghatározott megbízatás, illetve a vezető indokolatlan elmozdíthatatlansága a megbízatási idő lejártáig. Jórit ezen elvek megsértésével távolították el pozíciójából, továbbá Magyarország nem fogadott el semmilyen átmeneti rendelkezést a biztos megbízatási idejének a tiszteletben tartása érdekében. Wathelet főtanácsnok szerint az intézményi változtatások, még ha azokat alkotmányerejű törvények is vezetik be, nem veszélyeztethetik az uniós jogban támasztott, teljes függetlenséggel kapcsolatos kötelezettség hatékony érvényesülését, ugyanis az uniós jog elsőbbsége a szóban forgó nemzeti jogi norma szintjétől függetlenül fennáll. A főtanácsnoki javaslat nem köti az ügyben később ítélkező bíróságot, bár az esetek többségében az indítvány jogi érvelését figyelembe szokták venni. (hvg.hu)
Egy német bíróság 20 ezer előfizető adatainak kiadására kötelezte a Deutsche Telekomot, mivel azok jogsértően megosztott tartalmat streameltek. Számos, pornográf tartalmakat letöltés nélkül online megtekintő magánszemély személyes adtainak kiadását rendelte el egy német bíróság szerzői jogok megsértésére hivatkozva. Az ügyben 89 kérvény érkezett a bírósághoz, amelyből 62 elfogadásra, 27 azonban elutasításra került. Ennek oka az lehet, hogy az üggyel foglalkozó bírók közül néhány tisztában volt a letöltés és a streaming közötti fogalmi különbséggel, míg a többség nem. A tartalmat streamelő oldal látogatói a közzétett adatok alapján már elérhetővé váltak, és felszólították őket, hogy fejenként 250 eurót fizessenek a szerzői jogi jogosultak számára. A leveleket egy ügyvédi iroda küldte ki a jogtulajdonos nevében eljárva, szerintük a szerzői jogvédelem alatt álló tartalmakat engedély nélkül töltötték fel az oldalra, ezért nemcsak a feltöltő, hanem azok is jogot sértenek, akik megnézték a videókat. Az esetnek komoly precedens értéke lehet, hiszen ha a döntést helyben hagyják, előfordulhat, hogy valakit megbírságolnak, mert megnéz egy engedély nélkül feltöltött zenevideót Youtubeon. (Index.hu)
Adatvédelemből és dokumentum menedzsmentből jól teljesítenek a magyar kkv-k. Egy hat európai országban folytatott felmérés keretében mintegy 600 kis- és középvállalkozás adatbiztonsággal, és a személyes adatok védelmével kapcsolatos ismereteit és gyakorlatát vizsgálták. A felmérésben a holland és a magyar vállalatok értek el kiemelkedő teljesítményt, a magyar kkv-k a legnagyobb előrelépést a dokumentum menedzsment területén az alkalmazottak képzésére vonatkozó intézkedésekkel és a velük folytatott kommunikációban érték el. A magyar cégek 61 százaléka látja el alkalmazottait a papír alapú dokumentumok biztonságos kezeléséhez szükséges egyértelmű útmutatóval, miközben az EU-s átlag 50 százalék. Figyelemre méltó teljesítmény, hogy Magyarország az adatkezelési kockázatokat kategorizáló felmérésben olyan gazdasági nagyhatalmakat előzött meg ezzel, mint Németország, Anglia, vagy Franciaország. A kutatás alapján a kkv-k 78 százaléka gondolja úgy, hogy mindent meg kell tenni az adathalász támadások megelőzéséért, 47 százalék azonban továbbra sem tartja fontos ügynek az adatvédelmet. A felmérés a nem megfelelő színvonalú adatkezelésből eredő károkat is vizsgálta, mely alapján az elmúlt évben az adathalász támadások 450 és 850 ezer font közötti veszteséget okoztak az érintett vállalkozásoknak. (infoter.eu)
A webáruházak jelentős része nem ad megfelelő tájékoztatást az elállási jogról. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) karácsony előtti vizsgálataiból kiderült, hogy az internetes áruházak többsége nem ad a jogszabályoknak megfelelő tájékoztatást a webcímén és korlátozza a fogyasztót indokolás nélküli elállási joga gyakorlásában. A Szövetség a honlapokon megtalálható információkat vetette össze a jogszabályi előírásokkal, nem végeztek próbavásárlásokat, ezek alapján hét vállalkozásból hatra volt jellemző, hogy az elállási jogról a fogyasztók nem kapnak teljes körű információkat. Több esetben tapasztalták, hogy jogellenesen korlátozzák a fogyasztót indokolás nélküli elállási joga gyakorlásában, azt a blokk, vagy az
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
