Homola Viktor[1]: Visszatekintés és jövőkép az energiáról (JURA, 2013/1., 129-133. o.)

1. A napjainkban tömegesen megjelenő hírek, közlemények között a klímaváltozás és a gazdasági válság a domináns. A kiutat mindkét esetben azzal a feltétellel keresik, hogy fennmarad a folyamatos gazdasági növekedés, de egyidejűleg csökkenjen a környezet terhelése. E bonyolult kérdéskör elemzésébe a jelenleg szokásosnál nagyobb mértékben kellene bevonni a rohamosan növekvő globális emberi társadalmat, mint a harmadik tényezőt. Az emberiség hosszú távú jövőjének nyugodt életfeltételeit alapvetően az élelmiszer, az édesvíz és a tiszta levegő együttes globális rendelkezésre állása határozza meg. Ezek hiányában elviselhetetlenül emelkedik az eltérő szinten élő és Európa kivételével folyamatosan növekvő létszámú népcsoportok közötti érdekellentét. Mindehhez energia szükséges a maga határaival. A jelenlegi pénzügyi válság és a klímaváltozás hatásának tartós kivédése nem oldható meg energia nélkül. Örülünk annak, hogy e témakör nemzetközileg is jelentős fórumait rendezték meg hazánkban a közelmúltban. (Ld.1., 2., 3., 4. vj.) E kérdéskörök tárgyalásánál lényeges tényező a megközelítés módja térben és időben. Természetes, hogy a közvetlen hatást mindenki a Földnek azon a pontján észleli, ahol él. A mai technikai feltételek, az információ átadás korábban elképzelhetetlenül széles kiterjedése és az energiaáramlás földrészek közötti hálózata mellett azonban senki sem tudja függetleníteni magát a szomszédai láncolatán keresztül érkező globális hatásoktól, következésképpen ilyen gondolkodásmóddal kell kezelnünk az energia lokális jövőkutatását is.

2. Tanulságos visszatekintenünk az idővertikumra is. A klímaváltozásra készülő elemzések általában az ipari forradalomig nyúlnak vissza, de esetünkben a globális energiafogyasztásnak a második világháborút követő, korábban soha nem látott növekedését mutató időszakára érdemes figyelni. Ennek veszélyes voltát már az 1970-es években felismerték a Római Klub gazdasági és ökológiai szakértői és ennek eredményeként 1972-ben kiadták a nagy vihart keltett Meadows-jelentést "A növekedés határai" címmel. (5. vj.) A korszakos jelentőségű végkövetkeztetés már a címből kiolvasható: a népesség növekedésében és a gazdaság fejlődésében már akkor kimutatható volt, hogy a növekedés tendenciái nem tarthatóak fenn hosszú ideig töretlenül. A válság a Földön csak úgy kerülhető el, ha az emberiség saját lélekszámát, termelő és fogyasztó tevékenységét mielőbb korlátozza; ellenkező esetben hanyatlás következik be. A fogyasztásból élő termelő ipar és kereskedelem heves ellenkezéssel reagált erre és folyamatos nyomással el is érték, hogy a bizottság enyhítse a megállapításait, majd az anyagot annak elhallgatásával fokozatosan kivonták a gazdasági élet fókuszából. A jelentés arra sem tudott elfogadható javaslatot tenni, hogy miként látja elérhetőnek a lélekszám korlátozását, amely nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi kérdés is. A Meadows jelentés tehát sorsdöntően fontos megállapításokat tett, de ezek kezelésére vonatkozó konkrét javaslatokat nem tartalmaz.

A környezet védelme és a világgazdaság fejlődése szoros összefüggésben állnak a globális energia felhasználással. E problémakörben első lépésként a teljes primer alapenergia felhasználást kell vizsgálnunk és csak ezt követően az ebből előállított végenergiát és a hasznosított energiát. (6. vj.) A primerenergiafajták közül a múltban és a jelenben a szén, az olaj, a földgáz, az atom és a víz szolgáltatja az érdemi részt a világmérlegben, a többi energiafajta - beleértve a megújulókat is - a jövő reménységei, jelenleg még nincs meghatározó szerepük. A primerenergia azonban döntő részben nem kerül közvetlen felhasználásra, hanem azt veszteséggel alakítják át végenergiává (pl. áram, üzemanyag, hidrogén, stb.), de ezek átalakítása hasznosított energiává (áram, hő, hűtés, mechanikai hajtás, fény, ipari termék, stb.) újabb veszteséggel jár. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a primerenergia gazdálkodásában a döntő veszteség annak átalakítása. El kell gondolkodnunk azon, hogy helyes úton jár-e az EU, amikor a széndioxid kibocsátás csökkentésére jelentős erőfeszítést tesz a megújulók támogatásával, és egyidejűleg nem tekinti közhatalmi feladatnak az átalakítás és hasznosítás veszteségcsökkentését, hanem azt a piactól várja. Az elmúlt évtizedek globális primerenergia fogyasztását mutatja be az 1. ábra.

- 129/130 -

Gondolatmenetünk első lépéseként ennek felső határoló görbéje (tehát az összfogyasztás) bír jelentőséggel, amely bemutatja, hogy az 1965. évi fogyasztás 2008-ra közel háromszorosára nőtt. A földrészekre bontott fogyasztás azonban ettől lényegesen eltérő képet mutat. Az Európai Unió fogyasztása az 1980-as évektől jelentősen csökkent az összeomlott gazdaságú közép kelet-európai országok csatlakozása következtében és ez jelenleg is közel változatlan szinten áll. Ezzel szemben Amerika energia igénye folyamatosan gyorsan nőtt. A leggyorsabb a változás Ázsia + Óceánia és Közel-Kelet területén. Afrika közel 1 milliárd lakosával jelentéktelen az ábrán. Összességében - ugyan jelentősen különböző ütemben és átmeneti hullámzásokkal - de Afrika kivételével monoton fejlődést lehet látni.

3. Az energiafogyasztás elemzése egyúttal érzékelteti azt, hogy a Föld egyes régiói milyen fogyasztási szinten állnak. Az egyik erre jellemző érték az 1 főre jutó fajlagos primerenergia, amely a 2. ábrán látható. A táblázat kiinduló adatai (a régiók összesített primerenergia fogyasztása és lélekszáma) a hivatkozott két globális adatokat tartalmazó közleményből származnak. Jóllehet ezek az adatok önmagukban nem alkalmasak az adott régió technikai fejlettségének jellemzésére (ehhez a GDP bevonása is szükséges, de nem elégséges, ld. Stiglitz jelentést (4. vj.), mégis fontosnak tartom bemutatni a világgazdaságban jelentkező, általa tartósan fenntarthatatlannak tekintett fogyasztási különbségeket. A Föld lakosságának fele az Ázsia + Óceánia térségén olyan alacsony fogyasztással él, amely csak Afrikát előzi meg és a világátlagnak csak 2/3-át éri el. Ezzel szemben a jóval kevesebb lakos számú fejlett régiók (Észak-Amerika, EU és Közel-Kelet) a világátlag háromtól - hatszorosát fogyasztják. Kelet-Európa + Eurázsia (lényegében a volt Szovjetunió + EU-n kívüli Európa + Törökország) sora óvatosságra int, mert viszonylag magasnak tűnik a fajlagos fogyasztás (a világátlag több mint másfélszerese), de ez pazarló energiagazdálkodást is mutat.

A fenti eltérések a közöltnél sokkal szélsőségesebbek, ha a vizsgált csoportok méretét kisebbre választjuk, azaz nem kontinentális régiókat, hanem egyes országokat vizsgálunk. A jövőkutatás nehezen megítélhető és teljesíthető körülményeit és feltételeit vetíti előre a lassan hétmilliárd lélekszámú emberiség ijesztő fogyasztási megosztottsága. Ma már ugyanis mind nyilvánvalóbb, hogy az emberiség előtt álló problémák lényegesen súlyosabbak, mint amit a Római Klub tagjai az 1970-es években láttak. A jelentésben tárgyalt két fő tényezőn (népesség és gazdaság) kívül riasztó jelei észlelhetők az időnek, mármint annak az igénynek, hogy gyors és hatékony beavatkozás szükséges a globális jellegű társadalmi

2. ábra

Készült a 7. vj. és 8. vj. adatai alapján. A régiók 1 főre jutó fajlagos primerenergia felhasználása a 2008. évben.

robbanás elkerülésére. A liberális gazdaságfilozófia az általa is érzékelt problémák megoldását a szabad piaci gazdaság-szabályozásban látta/látja, de kétséges, hogy ez az önszabályozás valóban hatékony lesz-e, továbbá az ehhez szükséges időtartam rendelkezésére áll-e. Különösen sürgős a helyes jövőtervezés a Távol-Kelet jelenlegi rohamos fejlődése láttán.

Gyorsan változó világunkban a 2-3 évtizednél nagyobb előretekintés nem realitás, csak jóslás. Ebből

- 130/131 -

kiindulva az ilyen tanulmányok készítői a különböző fejlődési (fogyasztási) programokat párhuzamos jövőképekkel igyekeznek bemutatni és az olvasóra bízzák, hogy mit tart reálisnak. Ilyen prognózist mutat be a 3. ábra, amely közepes fejlődési ütemre készült. Ennek számunkra legfontosabb üzenete a globális összfogyasztás folyamatosan növekvő trendje 1980-tól 2030-ig. Feltűnő módon az olajár óriási ingadozása és a jelenlegi világgazdasági recesszió nem hagynak tartósan markáns nyomot az ábra összesítő görbéjének trendjén. A fosszilis primeranyag felhasználásának növekedése a vizsgált időszakban megállíthatatlannak tűnik. A megújulók, a víz és a biomassza kivételével, nem kapnak jelentős szerepet a világmérlegben. Az atomenergia sem csökkenti a fosszilis fogyasztást. Mindebből az következik, hogy a hivatkozott néhány évtizedes jövőképben a primerenergia források korlátozó hatása még nem érvényesül, sőt lehetőséget ad a piaci igényekből fakadó többlet kielégítésére.

Itt merül fel a globális társadalmi feszültségek riasztó növekedésének veszélye, hiszen az egyes régiók közötti különbség várhatóan nem csökken, hanem növekszik. Ebben a helyzetben kell megkeresnünk a kiegyenlítődésnek, pontosabban fogalmazva a különbségek csökkentésének járható útját. A nagy kérdés azonban az, hogy a gyorsan növekvő létszámú emberiség részére reális lehetőség-e a felzárkózás. Durva becslés: a 2008. évi globális fogyasztás közel háromszorosra nőne az esetben, ha a világot egységesen az EU szintjére emelnénk (az amerikai szint esetében több mint négyszeres volna ez az érték). A gyors növekedést a szűkös energiaforrások, az elszegényedett nemzetgazdaságok, a környezetvédelmi törekvések és a technikai feltételek csak lassú ütemben teszik megvalósíthatóvá. Kína miniszterelnöke a felzárkózás folyamatát 100 évre becsülte egy napilap közlése szerint. Ezt látva vetette fel Soros György is az USA és Kína közötti gazdasági háború lehetőségét a Magyar Tudományos Akadémián. (2. vj.)

4. E nem túl optimista jövőkép közeli megváltoztatása kizárólag a fejlett országok kezében van. Fékezniük kell saját növekedésüket annak érdekében, hogy a fejletlenek időt és lehetőséget kapjanak életminőségük gyökeres javításához. Nagy kérdés azonban, hogy hajlandók lesznek-e erre a gazdagok önkéntesen, vagy csak külső erőszak hatására? A pesszimista közelkép mögött azonban már látható a biztató jövő is. Sokszínű lesz a primerenergia választék, amelynek kulcskérdése az energiaforrások gyökeres megváltoztatása. A teljes áttekintésre nem vállalkozom. Különösen figyelnünk kell néhány hosszabb távon már elérhetőnek látszó olyan lehetőségre, amelyek esetenként több nagyságrenddel meghaladják a globális emberi fogyasztás mindenkori igényét.

1) A fosszilis korszak dominanciája megszűnik, mindamellett biomassza formájában mindenkor jelentős marad a világmérlegben. Az évszázados nagykiterjedésű erdőségek kivágása megengedhetetlen, mivel ezek fontos pillérei a bioszférának, hiszen innen kapjuk az életet fenntartó oxigént. Szükség van a gondosan kialakított, nem túl nagy biomassza hasznosító rendszerek üzemeltetésére, de csak azzal a feltétellel, hogy a környezettel összehangolt az üzemanyag gyűjtése és szállítása. A biomassza tüzelés leghatékonyabb területe elsősorban a hőszolgáltatás, itt jelentős lesz a szerepe a földgáz és olaj kiváltásánál ezeknek folyamatosan növekvő beszerzési ára. A biomassza lokális jellegű primerenergia, amelynek felhasználási módszerét egyedileg kell kiválasztani. Az egyes épületek fűtésétől a kiskörzetű (pl. falu) távfűtéséig terjedhet adott esetben kapcsolt villamosenergia termeléssel. (11. vj.) Megvalósítását jelentősen elősegíti a biomassza mérsékelt költsége. A biomassza hasznosításának széleskörű elterjedéséhez minden szükséges technikai információ és termékkutatási eredmény már rendelkezésre áll, tehát itt ésszerű gazdaságpolitikai eszközökkel gyors globális eredményt lehet elérni.

2) A fissziós atomerőművek a jövőben jelentősen segítik a villamosenergia igények kielégítését, de a jelenlegi erőmű technológia gyorsan fogyasztja a véges mennyiségű urániumot, így intenzív fejlesztésre lesz szükség a felhalmozódó nagy aktivitású hasadóanyag újbóli felhasználása érdekében.

3) A végleges megoldást a fúziós reaktor megvalósítása ígéri, amelynek kimeríthetetlen alapanyagkészlete a vízben lévő hidrogén lesz - a távoli jövőben. E reaktor típus kifejlesztéséhez az optimista prognózisok szerint is fél évszázadnyi idő szükséges.

4) A napsugárzás a földhő és az atomenergia kivételével minden más energiaforrásunk eredete, potenciálja emberi léptékben kimeríthetetlen. A WEA - a legtekintélyesebb energia információs központ - 2000. évi közlése szerint a föld felszínére érkező napenergia kb. 9000-szer nagyobb potenciált jelent, mint a jelenlegi globális primerenergia fogyasztás. (10. vj.) Ennek felhasználása azonban még sok műszaki fejlesztést kíván. Előrelépést jelent a besugárzott hőcellák növekvő elterjedése, amellyel jelentős megtakarítására van lehetőség, mivel nem csak a fűtés végenergia igényét váltjuk ki, hanem megtakarítjuk a primerenergia átalakításának veszteségét is.

- 131/132 -

5) A napenergia felhasználásának egyik alapvetően új útját ismertette Oláh György 2009 őszén a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában (1. vj.) a metanolra vonatkozó kutatásainak bemutatásával, amelyet párhuzamba állított az élő természet alapját képező fotoszintézissel. Előállítása a széndioxid és hidrogén egyesítésével történik. A hidrogént vízből kívánja elállítani fotocellával termelt villamos energiával. Igen előnyös energetikai tulajdonsággal rendelkező vegyület, amely helyettesíteni tudja az összes folyékony és gáznemű szénhidrogén üzemanyagot, tehát alkalmazása nem jelenti a jelenlegi technikai civilizáció gyökeres átalakítását. Atmoszférikus nyomáson jól tárolható és folyadékként szállítható, így alkalmas a napsugárzás időszakos rendelkezésre állásának kiegyenlítésére. Oláh bejelentette, hogy Kína mintegy 100 Mrd USD összegű beruházásba kezd egy metanol telep létesítésére.

6) Különleges napenergia hasznosítást várnak Ausztráliában az ún. naptoronytól, amely igen terjedelmes fényáteresztő felülettel letakart földfelszínen összegyűlt felmelegedett levegőt nagy átmérőjű magas kéménybe vezeti, és ott szélturbinákkal hasznosítja a levegőáramlás kinetikus energiáját. A gondolat nem új, 1985-ben már építettek Spanyolországban egy kísérleti berendezést 50 kW max. teljesítménnyel, amely bevált. A nagyipari alkalmazásra 2005-ben került volna sor 200 MW maximális és 80 MW napi átlagos teljesítménnyel (kéménymagasság 1000 m!), azonban ez késik, mivel a jelenlegi földgázárak mellett nem versenyképes a hagyományos erőművekkel. (12. vj.)

7) Líbia már 1995-ben a Tokiói Világenergia Konferencián tanulmányt tett közzé, amelyben a nagyméretű sivatagos területeinek kihasználásával egész Európa villamos energia ellátását kínálta napenergiával. (13. vj.)

8) A földhő ugyancsak kimeríthetetlen hőforrás, amely jól látható a WEA táblázatán (4. ábra). Figyelemre méltó, hogy a globális megújuló energia tartalékokból a földhő önmagában a teljes potenciál 2/3-át teszi ki. A fűtési és adott esetben hűtési képessége jól ismert. Ennek egy kiemelkedő hazai példája Törökbálinton a Pannon ház 180 db 100 m talpmélységű szondájával. (14. vj) E hőszivattyús rendszer Európában széles körben elterjedt, ugyanakkor a földhő a villamosenergia termelésnél nem tudott ilyen eredményt felmutatni.

Erre az ellentmondásra hívta fel a figyelmet Rybach László - a World Geothermal Association elnöke - a közelmúltban Budapesten rendezett Nemzetközi VI. (Kisteleki) Geotermális Konferencián az Enhanced Geothermal System, EGS (serkentett földhő rendszer) bemutatásával, amelyet kifejezetten villamosenergia termelésre fejlesztenek. (16. vj.) Több ezer méter mély fúrásokkal 200 C[o] feletti hőmérsékletű munkaközeget nyernek. A termeléshez mindig egy furatpár tartozik, az egyiken jut le a sajtolt víz, majd a forró kőzeten áthaladva a másikon jön fel a munkaközeg. A tényleges megvalósításhoz még jelentős K+F munka szükséges. Ilyen például a furatok közötti kőzet átjárhatóvá tétele és a kutak tisztítása. A kísérleti telepek létesítése folyamatban van, egy 200 MWe teljesítményű erőműhöz 43 furatot készítenek. Nagy előnye a rendszernek, minden egyéb megújuló energiaforrással szemben, hogy a nap- és évszakok, az időjárás nem befolyásolják a termelést, így 3-4-szer nagyobb a villamos kapacitás kihasználhatósága. (15. vj.)

5. Az emberi élet elfogadható szintű fenntartásához elengedhetetlen feltétel az elegendő élelmiszer,

4. ábra

A potenciális megújuló energia tartalékok (15. vj.)

ivóvíz és energia folyamatos rendelkezésre állása. Ezek között azonban az energia központi helyzetben van, mert alapvetően befolyásolja a másik két tényező volumenét. Mindez közismert tény a fejlett országok területén (1,5-2 milliárd fő), ahol olyan szintre tudták emelni a szolgáltatásokat, amely létrehozta a fogyasztói társadalmat, miközben minden korábbinál nagyobb ellátási különbségek jöttek létre az emberiség többi (4,5-5 milliárd fő) részéhez képest. A társadalmi feszültséget kiváltó különbség az időben haladva nem csökken, hanem rohamosan nő, mivel a fosszilis primerenergia hordozók termelésfokozását jelenleg még nem korlátozza a készletek kimerülése.

Ehelyütt nem foglalkozom a klímaváltozás problémakörével, de az energiapolitika ezzel kapcsolatos lépéseit érdemes megfigyelni az ott hozott elhatározások gyakorlati eredménytelensége szempontjából. Kiáltó példa erre a 2009-évi Koppenhágai Klímakonferencia, ahol az országok delegált képviselői nem voltak képesek elfogadni egy közös célkitűzést, nevezetesen azt, hogy a fejlettek önkéntes korlátozással teremtsék meg a fejletlenek kibontakozásának lehetőségét.

- 132/133 -

Sok a bizonytalanság, azonban egyértelmű, hogy 2030-ban alapvetően más lesz az energia világképe, mint ma. Az átalakulás elkerülhetetlen, de ez nem mindig úgy fog történni, ahogy szeretnénk. Kína, India, Közép-Kelet és más nem OECD régiók súlya rohamosan nő az energia piacon. A XXI. században a többletigény döntő részét továbbra is a fosszilis primerenergia hordozókkal elégítik ki, tehát az alacsony karbon kibocsátású technológiák megkerülhetetlenek. Az olcsó olaj korszaka elmúlt.

Globális energia hiánnyal távlatilag nem kell számolni, elegendő új primerenergia forrás áll rendelkezésre, de ehhez igen jelentős K + F tevékenységre van szükség. Az idő rohan, most kell cselekedünk, hogy elkerülhessük a társadalmi robbanást az egyenlőtlenségek miatt. Ezt még Friedman, a globalizáció liberális apostolának tekintett amerikai közíró is veszélyesnek értékeli, amikor megállapítja: "Összegezve: nekünk nyugatiaknak alapvető érdekünk, hogy fenntartsuk a pekingiek, boise-iek, bangaloriak amerikai álmát. De ne áltassuk magunkat tovább azzal, hogy ez hárommilliárd új fogyasztó megjelenésével megvalósítható; hacsak az energiafelhasználás és megőrzés területén nem találunk új megoldást. Ha ez nem sikerül, környezetvédelmi és geopolitikai förgeteg veszélyének tesszük ki magunkat. Elérkezett az összefogás ideje, az együttműködés tárgya pedig az energia!" (17. vj.) ■

JEGYZETEK

[1] Új lehetőség az energiapolitikában: a gazdaságpolitika és a metanolgazdaság szimbiózisa - Magyarországi lehetőségek (előadás MTA 2009.10.13.). Oláh György Nobel-díjas kémikus, az MTA tiszteleti tagja, miután 1994-ben az úgynevezett karbokationok területén elért eredményeiért megkapta a legrangosabb tudományos elismerést, figyelme a metanollal működő tüzelőanyag-cellák kutatása felé fordult és az elmúlt 16 évben erre a kérdésre összpontosította figyelmét. Az előadás fő mondanivalója egy olyan karbonciklus bemutatása volt, amely az emberi tevékenységből származó széndioxidot leválasztja, átmenetileg tárolja, majd hidrogén hozzáadásával metanolt hoz létre, végül eltüzelés után széndioxidot és vizet eredményez. Ez a ciklus lehetőséget ad az emberi energiafelhasználás időbeli ingadozásainak hatalmas méretű kiegyenlítésére a metanol vegyületek tárolásával. A hidrogén előállítása nem volt tárgya az előadásnak, csak utalás történt a szoláris energia felhasználására. http://vod.niif.hu/index.php?lg=hu&mn=archive&eid=96&sm=listevent

[2] Soros György: Két szuperhatalom csatája. (előadás MTA 2009.10.31.) A magyar származású amerikai nagybefektető előadásában elutasította mind az állam által vezérelt gazdaságot, mind a piac mindenhatóságába vetett hitet. "A világ a gazdaságszervezés két, alapjaiban eltérő útja előtt áll, amelyek a nemzetközi kapitalizmus, illetve az állami kapitalizmus. Az előbbi, amelyet az Amerikai Egyesült Államok fémjelez, megakadt, míg a Kína által képviselt második feltörekvőben van" - mondta Soros György a Magyar Tudományos Akadémián (MTA), a CEU szervezésében tartott ötnapos előadássorozatának utolsó napján. http://www.origo.hu/index.html

[3] IV. Nemzetközi Energia Fórum (Budapest 2009.11.16-17) A közép-európai térség államainak képviselői (korábbi miniszterelnökök, kormánytisztviselők, szakértők) konzultatív tárgyalásának fő témái: az energia a fejlődés és a szuverenitás faktora, a politika és az üzlet összefüggése az energia biztonságban, a közös EU energiapolitika szükségessége. http://www.budapestenergyforum.eu

[4] A GDP-n túl a gazdasági teljesítmény és a társadalmi jól-lét mérése (MTA 2009.11.25) A Corvinus Egyetem, a MTA, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács közös konferenciájának fő témája a gazdasági teljesítmény GDP-vel történő mérésének hiányossága, mivel az nem érzékeli a jövőnket befolyásoló alapvető társadalmi tényezőket, mint a társadalmi polarizációt, a szegénységet, a kirekesztettséget, az ökológiai folyamatokat, a fosszilis energia fogyását és az éghajlatváltozást, valamint az az élelmiszer-biztonság kihívásait. Fontos része volt a konferenciának a Stiglitz bizottság idevonatkozó jelentésének vitája. http://www.njfft.hu

[5] Magyar Virtuális Enciklopédia MTA. Meadows-jelentés - A Meadows-féle világmodell az 1970-es évek elején készült a Római Klub megbízásából. Létrehívói öt paramétert vizsgáltak: a világ népességét, a nyersanyagkészleteket, az egy főre jutó élelmiszerkészleteket, az egy főre jutó ipari termelést, valamint a környezet szennyezést. Az egyes paraméterek és azok változói (pl. a lehetséges munkahelyek száma, a meg nem újuló nyersanyagok mennyisége stb.) segítségével kidolgozott modellváltozatokból született meg az ún. Meadows-jelen tés "A növekedés határai" címmel. A korszakos jelentőségű végkövetkeztetés már a címből kiolvasható: a népesség növekedésében és a gazdasági fejlődésben az 1970-es évek elején kimutatható tendenciák nem tarthatóak fenn töretlenül hosszú ideig. A válság csak úgy kerülhető el, ha az emberiség mielőbb korlátozza a lélekszámát, a termelő és fogyasztó tevékenységét; ellenkező esetben a jelenlegi növekedés folytatása előbb-utóbb hanyatláshoz vezet. http://www.enc.hu/enc.htm

[6] Energiafajták megnevezései (Stróbl nyomán). Primer (alap) energiák: szén, kőolaj, olajpala, olajhomok, földgáz, urán, tórium, deutérium, trícium, (lítium), napsugár, szél, víz, árapály, hullám, biomassza, földhő. Szekunder (vég) energiák: villamos energia, távhő (gőz, víz), üzemanyagok (benzin, diesel, metanol, stb.), földgáz, egyéb gázok, kőolaj-finomítási termékek, szénnemesítési termékek, egyéb szilárd tüzelőanyagok, hidrogén. Tercier (hasznosított) energiák: mechanikai hajtások, fűtési hő, ipari hő, meleg víz, hűtés, fény, hang, informatika és kommunikáció, fázisváltás (szilárd-folyadék-légnemű), egyéb.

[7] BP Statistical Review of World Energy Consumption. A Föld teljes lakott területét 7 régióra bontva közli a 2008. évi primerenergia fogyasztást. (Mtoe/év), http://www.usaee.org

[8] GeoHive Global Statistics, 54 körzetre bontva közli az emberiség lélekszámát (fő), http://www.geohive.com

[9] World Energy Outlook (Világ Energia Kilátása) 2008. Az OECD (Nemzetközi Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) és az IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség) éves kiadványa

[10] World Energy Assassment (WEA), http://www.undp.org/energy/activities/wea/draft-frame.html

[11] Dr. Büki Gergely: Megújuló energiák hasznosításának helyzete és jövőképe. Magyar Energetika 2010. 1. sz.

[12] Homola Viktor: 1 km magas energiatorony építését tervezik Ausztráliában. Mérnök Újság 2003. 3. sz., http://www.environmission.com.au

[13] Siala és társai: Planing for the Development of Solar Energy in Lybia, 16. Energia Világkonferencia, Tokió 1995

[14] Tóth László: Földhőt hasznosító hőszivattyús beruházás földhőmonitoringja. Magyar Energetika 2010. 1-2. sz.

[15] Ladislaus Rybach: Status and Prospects of Geothermal Energy, Proceedings World Geothermal Congress 2010, Bali, Indonesia 25-29 April 2010

[16] The Future of Geothermal Energy Impact of Enhanced Geothermal Systems (EGS) on the United States in the 21st Century, MIT Massechusetts Institute of Technology, 2006, http://geothermal.incl.gov

[17] Thomas L. Friedman: És mégis lapos a Föld, HVG Kiadó Zrt., Budapest 2006. 332. o.