A globalizációnak és az egyre komplexebbé váló gazdasági tranzakcióknak köszönhetően a nemzetközi vitarendezés területén az elmúlt években megfigyelhető jelenség az aszimmetrikus fórumválasztó megállapodások nemzetközi elterjedése. Annak ellenére, hogy a gyakorlat részéről valós igény van az olyan joghatósági, illetve választottbírósági megállapodásokra, melyek a felek egyike számára több jogot, nagyobb szabadságot nyújtanak a tekintetben, hogy megválassza a vitarendezés típusát, illetve helyét, a bíróságok részéről sokszor ösztönös ellenérzés övezi ezen "nem hagyományos" fórumválasztásokat, melyek több évszázados reflexeknek, illetve anyagi-, és eljárásjogi jogintézményeknek látszanak ellentmondani. A kortárs magyar bírói gyakorlatban eddig egy közelmúltban közzétett eseti döntés erejéig találkozhattunk aszimmetrikus fórumválasztással.[1] Jóllehet az adott esetet a Kúria végül egy másik jogintézmény alapján döntötte el, azonban az ügyben ítélkező három bírói fórum egymásnak ellentmondó következtetései rávilágítanak arra, hogy az aszimmetrikus fórumválasztások jelenkori hazai jogi megítélése korántsem kiforrott. Ugyanakkor a nemzetközi trendek alapján a közeljövőben várható, hogy aszimmetrikus joghatósági, illetve választottbírósági megállapodások érvényességével, jogi hatásaival kapcsolatos kérdések fognak felmerülni a hazai jogalkalmazásban. Jogalkalmazásunk így válaszút előtt áll az aszimmetrikus fórumválasztó megállapodások jogi megítélése kapcsán. Válaszút előtt pedig célszerű megfontolni az irányt, mivel egy rossz kezdő lépés nehezen visszafordítható, vagy akár irreverzibilis következményekkel is járhat. Ilyen esetben érdemes támpontokat keresni és egyrészről megvizsgálni, hogy vannak-e hasznosítható történeti előzmények hazai jogfejlődésünkben, másrészről külföldi példákat elemezni, hogy tanuljunk másoktól, vagy az általuk már elkövetett hibákból, és elkerüljük a tévutakat.
Az aszimmetrikus fórumválasztások elméleti kérdéseivel, illetve a nemzetközi bírói gyakorlattal két másik tanulmányban foglalkozunk részletesebben.[2] Ugyanakkor a témakör által felvetett jogi problémák tisztán látása érdekében feltétlenül szükséges a jelen tanulmány elején egy rövid elméleti alapvetés keretében tisztázni a fórumválasztás fogalmát, típusait, majd ezen belül definiálni az aszimmetrikus fórumválasztó megállapodásokat, illetve kitérni az utóbbiak gyakorlati használatának alapvető okaira, és a bennük rejlő alapproblémákra. Ezt követően célszerű egy pillanatfelvételt készíteni az aszimmetrikus fórumválasztó megállapodások jelenlegi megítéléséről három olyan nagyobb jogrendszerben, ahol a bíróságok az elmúlt években visszatérően találkoztak ilyen típusú joghatósági, illetve választottbírósági klauzulákkal, s röviden ismertetni a bírói gyakorlat jelenkori tendenciáit ezen országokban. Fényképezőgépünk lencséjét ezt követően a múltra fordítva visszanyúlunk a hazai jogtörténeti előzményekhez, behatóan elemezve az 1945 előtti magyar jogfejlődést, különös hangsúlyt fektetve a bírói gyakorlat organikus fejlődésére, mely párhuzamba állítható a három idézett külföldi példával. A tanulmány ezt követő részében elemezzük a Kúria közelmúltbéli döntését, a záró részben pedig a történeti és külföldi példák szintéziseként megkíséreljük felállítani az aszimmetrikus fórumválasztó megállapodások jogi megítélésének három lehetséges elméleti modelljét, és megpróbálunk támpontot nyújtani a válaszúton a helyes irányba történő elinduláshoz.
Az alábbiakban egy rövid terminológiai tisztázást követően ismertetjük a fórumválasztó megállapodások fogalmát, főbb típusait, és kitérünk arra, hogy manapság milyen fő okok húzódnak meg használatuk mögött.
Jelenleg nem beszélhetünk egységes terminológiáról az aszimmetrikus fórumválasztó megállapodások kapcsán a szakirodalomban. Ami fórumválasztó megállapodást fogalmát illeti, annak egy szűkebb és tágabb értelmezésre is lehetséges. Szűk értelemben a fórumválasztás csak a rendes bírósági rendszerben értelmezendő - joghatósági, hatásköri, illetékességi - megállapodásokat jelöli.[3] Tág értelemben azonban a fórumválasztás magában foglalja a rendes bíróságok mellett a választottbírósági vitarendezést is.[4] Jelen tanulmányban a fórumválasztást a má-
- 144/145 -
sodik, tágabb terjedelemben használjuk, akként, hogy az felöleli mindkét fent említett jogvita rendezési mechanizmusban történő megállapodást. A terminológiai probléma folytatódik, ha tovább vizsgáljuk a fórumválasztó megállapodásokat, immáron a feleket illeti jogok és kötelezettségek alapján. Míg "hagyományos" fórumválasztó megállapodás megkötése esetén a felek jogai és kötelezettségei szimmetrikusak, kölcsönösek, egyenlőek, azokat a "nem hagyományos" fórumválasztó megállapodásokat, melyekben a fenti kölcsönösség nem maradéktalanul teljesül a nemzetközi szakirodalomban és gyakorlatban a legváltozatosabb jelzőkkel illetik. Így az irodalomban és a gyakorlatban a teljesség igénye nélkül az alábbi jelzők fordulnak elő: aszimmetrikus, egyoldalú, opciós, hibrid, komplex, alternatív, megengedő megállapodások.[5] A jelen tanulmányban a fórumválasztó megállapodások osztályozásánál bontjuk ki a később hivatkozott típusok lényegi tulajdonságát azzal, hogy véleményünk szerint az aszimmetrikus jelző az, mely leginkább jellemzi azokat a "nem hagyományos" fórumválasztó megállapodásokat, melyek kapcsán a felek jogok és kötelezettségei eltérőek, s emiatt a legtöbb elméleti és gyakorlati problémát okozzák. Végül megjegyezzük, hogy a jelen tanulmány az üzletszerű gazdasági tevékenységet végző felek közötti "B2B" kapcsolatokra fókuszál, így nem képezik tárgyát az ún. "gyengébb felekkel" - jellemzően munkavállaló, fogyasztó, biztosított - kötött fórumválasztó megállapodások. Fórumválasztó megállapodás terminológia alatt jelen tanulmányban így a "kereskedők" közötti vitarendezési megállapodásokat értjük.
A tág értelemben vett vitarendezési megállapodásokon belül egy jól elkülöníthető csoportot alkotnak azok a megállapodások, melyek alapján a felek jogvitájukat egy harmadik fél (fórum) bevonásával kívánják megoldani. A fórumválasztás több síkon értelmezhető. A fórumválasztás egyrészről felfogható az állami "rendes" bíróságok és magánbíróságok két dimenziója közötti választásként is, amikor a felek arról döntenek, hogy "kiszerződnek" az állam bírói hatalma alól és vitájukat választottbírósági útra utalják. Ez esetben maguk a felek jogvitájukat az általuk meghatározott eljárásrend szerint megalakuló "magánbíróság" elé viszik, quasi maguk hozzák létre a fórumot. A fórumválasztás ugyanakkor felfogható az állami bírósági rendszeren belül, az ügyek elosztásának különböző szintjein, a joghatóság, hatáskör és illetékesség vonatkozásában. Ez esetben a felek az állami bírósági rendszerben már létező fórumok között választanak. A fórumválasztás így vagy választottbírósági megállapodás (compromissum, clausula compromissoria), vagy joghatósági megállapodás (prorogatio fori) megkötésével valósul meg. Fentiek alapján a fórumválasztó megállapodást a felek olyan megállapodásaként jellemezhetjük, mely által a felek vállalják, hogy meghatározott jogvitájukat egy általuk megjelölt harmadik fél (fórum) elé utalják, mely a felekre kötelező, végrehajtható döntést hoz.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
