Mattyasovszky Patrik - Szentgyörgyi Luca - Tóth Csaba - Tóth Dávid Attila: Az Országgyűlés 2023. tavaszi ülésszakának elemzése (PSz, 2023/2., 119-135. o.)

I. Ülésezésre vonatkozó adatok

1. Az Országgyűlés ülésezése

1. táblázat Az Országgyűlés ülésezése

Az Országgyűlés hagyományosan évente két rendes ülésszakot tart. A tavaszi ülésszak február 1-jétől június 15-éig, az őszi pedig szeptember 1-jétől december 15-éig tart. Ezen időszakok alatt az Országgyűlés rendszeresen ülésezik, ezen üléseket az Országgyűlés elnöke hívja össze.[1] Az Országgyűlés napirendjére a Házbizottság vagy - ha a frakciók között ebben nincs egyetértés - az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot. A napirend elfogadásáról az Országgyűlés dönt.[2]

Az ülésszakokon belül két egységet tudunk elkülöníteni: az egyik ilyen az ülés, a másik az ülésnap. Az ülés több ülésnapból álló időszak. A tárgysorozatot a plenáris ülés hagyja jóvá. Az Országgyűlés tárgysorozatába önálló napirendi pontként felvehető indítványokat önálló indítványoknak nevezzük.[3] Ezek közé tartozik a törvényjavaslat, a határozati javaslat, a politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat, az interpelláció, a kérdés, a beszámoló, a politikai vita kezdeményezése, az Országgyűlés személyi döntését kezdeményező indítvány, a népszavazás kezdeményezése, illetve az eseti jellegű indítvány az állásfoglalás elutasítására

- 119/120 -

vagy fenntartására. Lényeges, hogy az önálló indítványok és a nem önálló indítványok is felkerülhetnek az Országgyűlés ülésének napirendjére. A nem önálló indítványok körébe tartozik a módosításra irányuló szándékot kifejező, döntést igénylő szövegszerű, tárgyalás módjára vonatkozó, illetve tárgyalást, döntéshozatalt érdemben befolyásoló írásban tett javaslat. Az ülésnapokon az ülés tárgysorozatának napokra bontott pontjait tárgyalja az Országgyűlés. Rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni a köztársasági elnök, a kormány, vagy a képviselők egyötödének kérelmére, ilyenkor az Országgyűlés elnöke köteles összehívni a rendkívüli ülésszakot vagy az ülést.[4]

A mi feladatunk 2023. évi tavaszi ülésszaknak az elemzése volt. A tavaszi ülésszak ugyan február 1-jén kezdődik, de az első tényleges ülés rendkívüli ülés volt február 20-án, az első rendes ülésre pedig csak február 27-én került sor. A tavaszi rendes ülésszak 2023. június 15-ig tartott, ezt követően sor került még egy nyári rendkívüli ülésszakra is 2023. június 16-tól 2023. július 31-ig. Fontos megemlítenem, hogy az irományunk a tavaszi rendes és a nyári rendkívüli ülésszak adatait együttesen tartalmazzák, ennek alapján a vizsgált időszak a 2023. február 20-tól július 31-ig tartó időintervallum.

A vizsgált időszak naptári napok szerint 116 nap volt, amihez még hozzátartozik az a 16 nap, ami a rendkívüli üléseket és a rendkívüli ülésszakot foglalja magában. Az adott időintervallum alatt az ülések száma 11 volt, az ülésnapok száma pedig 33, ebből 28 ülésnapra a rendes ülésszak alatt került sor, a rendes ülésszakon belül 1 db rendkívüli ülésre is sor került február 20-án, továbbá 5-re pedig a nyári rendkívüli ülésszak alkalmával került sor. A plenáris napirendi tárgyalási idő 254 óra 43 perc volt, ebből a törvényalkotás 154 óra 31 perc parlamenti ellenőrzés pedig 42 óra 54 perc A plenáris napirendi tárgyalási idő az előző évekhez képest erőteljes növekedést mutat, de ez részben annak is köszönhető, hogy az általunk vizsgált időszak nemcsak a tavaszi, hanem a rendkívüli, nyári ülésszakot is magában foglalja. Ebből jelentős rész törvényalkotással telt, ez összességében 157 óra 29 perc 59 másodpercet jelentett.

A parlamenti ellenőrzésről általánosságban elmondhatjuk, hogy a plenáris ülésen, bizottsági meghallgatásokon az egyes képviselőket megillető jogosultságot jelent a végrehajtó hatalom ellenőrzésére. Hagyományos eszközei a kérdés, az interpelláció és az azonnali kérdés. Az interpelláció különlegessége abban rejlik, hogy ha az arra adott választ a képviselő nem fogadja el, akkor az Országgyűlés dönt róla, és ha az Országgyűlés sem fogadja el, akkor bizottsági jelentés formájában ismét a plénum elé kerül. A kérdés (interrogatio) esetén meg kell jelölni, hogy a kérdező a választ az Országgyűlés ülésén szóban vagy ülésen kívül írásban kéri. Ilyenkor a képviselőnek viszonválaszra nincs joga, és a válasz elfogadásáról sem határoznak. Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett 11 munkanapon belül ad választ. A parlament ellenőrzéseire szolgáló eszközök körében fontos megem-

- 120/121 -

líteni az azonnali kérdések óráját is. Ez azt jelenti, hogy minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, az Országgyűlés ülésén a napirendben feltüntetett időpontban a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani kérdés közvetlen feltevésére és megválaszolására. Ilyenkor az Alaptörvény szerint válaszadásra kötelezettek kötelesek az ülésteremben tartózkodni.[5] Ezen kívül a képviselőknek egyéb eszközeik is vannak a Kormány ellenőrzésére, például a napirenden kívüli felszólalás, különösen a napirend előtti felszólalás.

A törvényjavaslatok átlagos elfogadási ideje a tavaszi ülésszakban 42,472222 nap volt, a nyári rendkívüli ülésszakban pedig 37 nap átlagosan. A törvényjavaslatok átlagos elfogadási ideje nagyjából az előző évekhez hasonló, és sem számottevő csökkenés, sem növekedés nem állapítható meg. Gyors eljárásra két alkalommal került sor. A tavaszi ülésszakban ilyen volt az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény és egyes kapcsolódó törvénymódosításokra vonatkozó elfogadás, ebben az esetben az elfogadás időtartama egy nap volt. A nyári, rendkívüli ülésszakban szintén egy gyors eljárásra került sor, mégpedig a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény módosításával kapcsolatos elfogadás, mely esetben az elfogadás időtartama négy napot vett igénybe.