A Céghírnök 2001. augusztusi számában már hivatkoztam Mátéffy-Bede: "A cégbejegyzési eljárás és bírói gyakorlata" című munkára. Íme néhány további példa a cégnévvel kapcsolatos bírói gyakorlatból a régi idők cégjogából:
"Az állandó bírói gyakorlat szerint a cégszövegek bejegyzésénél a magyar nyelv tisztaságának megóvása érdekében lehetőleg el kell kerülni az idegen nyelvű toldatok használatát. Az adott esetben a cég szövege "Óra, ékszer és bijouterie kft." volna. Ez az idegen szó nem ment a magyar nyelven beszélők közhasználatába. Az nem elég, hogy szakmai emberek ismerik a szót, a vásárlóközönségre is tekintettel kell lenni, amely, ha nem tudja, hogy ékszerutánzatot, hamis ékszert is jelent az idegen szó, könnyen megtévedhet olyan cégszöveg mellett, mely nem elég érthetően utal a vállalat tárgyára. Ilyen körülmények közt nincs helye annak, hogy idegen szó legyen a cégszövegben.
* * *
A részvénytársaságok cégük szövegébe annak más, különösen azonos vagy hasonló tárgyú vállalatok cégszövegétől való megkülönböztetése végett olyan allegorikus neveket, sőt egyes esetleg a nyelv szókincséhez nem is tartozó, képzett szókat is felvehetnek, amelyek a tényleges viszonyokkal vagy a valósággal nem ellenkeznek s ezenfelül a közönség megtévesztésére sem alkalmasak, és ezért a kereskedelmi verseny tisztességét sem sértik.
A felfolyamodással élő részvénytársaság a cégének szövegét annyiban módosította, hogy az eredeti cégszövegben szereplő Kertész M. Márk tulajdonnév helyébe az annak kezdőbetűiből képzett Kerma szót tette.
Ez az így képzett szó a fentebb említett elvek egyikébe sem ütközik, az a kereskedelmi életben szokásos olyan jelzőnek tekintendő, amelynek célja az üzletnek más vállalattól való könnyebb megkülönböztetése, végeredményben tehát magának az üzletnek a megjelölése.
* * *
A holt nyelvek, mégpedig nevezetesen a görög és latin nyelv szavainak alkalmazása a hangzatossági korláttól eltekintve csak annyiban szoríttatott meg, hogy a vezérszavak lehetőleg a vállalat tárgyára utalók, evvel valamiféle összefüggésben lévők legyenek. De nem lehet végképp kizárni az általános értelmű olyan szavak használatát sem, amelyek a gyakorlati élet tapasztalata szerint egyébként ilyen utalás, összefüggés nélkül is alkalmasak vezérszó szerepre.
Az élő világnyelveknek a kereskedelmi életben közismert, közkeletűen használt szavaira ugyanez az irányadó.
* * *
"Nemzeti" és "magyar" megjelölés felvételét a gyakorlat akkor engedi meg, ha a vállalat állami vagy túlnyomóan állami érdekeltségű, továbbá ha igen nagy tőkeerejű vállalatról van szó, s végül ha a társaság igazolja, hogy az illetékes kormányhatóság a fenti vezérszavaknak a cégszövegbe való felvétele ellen észrevételt nem tesz, illetve azok felvételét közgazdasági érdekből a maga részéről is kívánatosnak találja. Amennyiben az említett kormányhatósági nyilatkozatot már a miniszter által kiadott iparjogosítvány kiadását kilátásba helyező határozat tartalmazza, úgy külön nyilatkozat becsatolására szükség nincsen.
Helyesen állapította meg az elsőbíróság, hogy a részvénytársaság cégében a Hunnia vezérszó használata a cégjognak érvényben lévő törvényerejű szabályaival ellenkezik.
Állandó cégjogi gyakorlat ugyanis az, hogy az ország nevét jelentő vagy a magyarság fogalmát kifejező cégtoldatot csak oly kereskedelmi társaság használhat, amelynek a hazai iparban vagy kereskedelemben a társaság céljánál vagy a vállalat arányánál fogva különösen fontos szerepe van.
Az 1 000 000 korona alaptőkével bíró s fűtési és világítási cikkekkel kereskedő részvénytársaságnak a nemzeti jelentőségét kifejező vezérszó használatára a fenti szempontokból következőleg jogos igénye nem lévén, a felfolyamodó részvénytársaság "Hunnia forgalmi és raktározási részvénytársaság" cég alatt a budapesti cégek jegyzékében helyet nem foglalhat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
