A jogirodalomban elutasításra talált a pénzügyi intézmények azon törekvése, hogy a pénzügyi szolgáltatás, valamint a kiegészítő pénzügyi szolgáltatás biztosítására keretbiztosítéki jelzálogjog legyen alapítható. Mindkettő az 1996. CXII. törvény (Hpt.) szabályai szerint gyakorolható pénzügyi intézményi tevékenység, nem pedig jogviszony, vagy jogcím. Ebből következik, hogy jogszabályba ütközik és érvénytelen az a bejegyzési kérelem, amely keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosítandóként nem meghatározott és szabatosan meg nem jelölt jogviszonyt vagy jogcímet, hanem valamely tevékenységet, vagy valamely kötelemkeletkeztető, jogviszonyt létrehozó jogi tényt jelöl meg.[1]
A keretbiztosítéki jelzálogjog mind a jövőbeni, mind pedig a feltételes követelések elemeit magában foglalja. Ezzel függ össze, hogy a gyakorlatban a felek keretbiztosítéki jelzálogjogot jellemzően jövőbeli, illetve feltételes követelések biztosítására alapítanak. Zámbó Tamás a ranghely előzetes biztosítása és a keretbiztosítéki jelzálogjog közötti hasonlóságot emeli ki, amely jellemvonás az önálló zálogjognál is megtalálható.[2] Ennek magyarázata, hogy a kielégítési elsőbbség a jelzálogjog bejegyzésének az időpontjához igazodik, nem pedig a konkrét követelés keletkezéséhez.
A kereten belül a jogviszony fennállása alatt esedékessé váló követelések összege állandóan változhat, meghatározottá csak a jogviszony megszűnésekor válik, hiszen ekkor történik meg a jogviszonyból eredő tartozások végső elszámolása.
A fentiekből az is következik, hogy a keretbiztosítéki jelzálogszerződést magában foglaló közjegyzői okirat nem tartalmazza a követelés pontos összegét, lejáratát, tehát nem látható el záradékkal. A követelés pontos összegének meghatározása szempontjából további nehézségek merülnek fel keretbiztosítéki ingójelzálogot, illetve keretbiztosítéki vagyont terhelő jelzálogjogot alapító zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása során, melyek a közjegyzői kamara által vezetett zálogjogi nyilvántartás sajátos természetével függnek össze. Ezért alakult ki az a gyakorlat, hogy ilyen esetekben a közjegyzői okirat záradékkal történő ellátásához - és ezen keresztül az azonnali végrehajthatóság megteremtéséhez - megkövetelik a zálogkötelezettől (illetve a személyes adóstól) egy tartozáselismerő nyilatkozat közokiratba foglalását is.[3]
A keretbiztosítéki jelzálogjog fogalmát a Ptk. 263. § (1) bekezdése határozza meg. Eszerint, ha a felek olyan követeléseket biztosítanak jelzálogjoggal, amelyek a zálogszerződésben meghatározott jogviszonyból vagy jogcímen keletkeznek, illetve keletkezhetnek, a bejegyzésnek a jogviszonyt, vagy jogcímet és azt a legmagasabb összeget is tartalmaznia kell, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet.
A Ptk. idézet szakaszához kapcsolódva a bírói gyakorlatban határozottan visszatükröződik az a régi alapelv, miszerint a keretbiztosítéki jelzálogjog nem egy meghatározott követeléshez, hanem ahhoz a jogviszonyhoz kapcsolódik, amelyből különböző követelések eredhetnek (EBH 2002/648.). Egy meghatározott követelés biztosítására keretbiztosítéki jelzálogjog nem alapítható és nem jegyezhető be. A keretbiztosítéki jelzálogjog tehát közvetlenül a jogviszonyt biztosítja és csak azon keresztül a meghatározott jogviszonyból, vagy jogcímen keletkezett követeléseket, meghatározott keret erejéig. Ennek következménye, hogy a járulékosság elve nem a követelés, hanem a jogviszony tekintetében érvényesül. A jelzálogjog tehát fennállhat anélkül, hogy a jogviszonyból, vagy jogcímen követelés keletkezett volna, de a követelés megszűnése után is fennáll, amíg a jogviszony vagy jogcím fennmarad (BH 2005/152.). Keretbiztosítéki jelzálogjognál tehát nem érvényesül maradéktalanul a követelés és a zálogjog közötti igen szoros kapcsolat, vagyis a járulékosság elve ebben az esetben sérül.
Kizárólag a keretbiztosítéki jelzálogjog teszi lehetővé a biztosított jogviszonyból származó követelések "kicserélődését", a jelzálogjog azonossága mellett. A keretbiztosítéki jelzálogjognak éppen az a lényegi sajátossága, hogy az adott konkrét jogviszonyból újonnan keletkező követeléseknek is biztosítékául szolgál, vagyis a biztosított jogviszonyból származó követelések már keletkezésükkel elnyerik jelzálogjogi biztosításukat (Ítélőtáblai Határozatok 2004/2. 16.).
Mindennek nagy előnye, hogy a jelzálogjog fenntartásával, illetve a követelés kicserélésével elérhető, hogy - a követelés megszűnésre ellenére - a zálogjogosultak sorrendje változatlan marad (BH 1996/11. 601.).
A keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosított jogviszonynak vagy jogcímnek meghatározottnak kell lennie. A meghatározottság követelménye azt jelenti, hogy a zálogszerződésben a feleknek előre meg kell határozniuk a biztosított jogviszonyt, és a keret csak azt a követelést biztosítja, amely ezen előre meghatározott jogviszonyból származik (Ítélőtáblai Határozatok 2004/2. 16.).
Az 1927-es Jt. hatását tükrözi, hogy a mai bírói gyakorlat elismeri, hogy ugyanazon keretbiztosítéki jelzálogszerződésben egy vagy több jogviszonyból eredő követeléseket biztosítsanak a felek. Ebben az esetben az egyes jogviszonyokhoz, illetőleg jogcímekhez tartozó felső limitösszeget nem kell megjelölni. Mindennek csupán az a feltétele, hogy a jelzálogjog alapításakor pontosan megjelöljék és a zálogszerződésben rögzítsék, hogy mely jogviszonyok lehetnek azok, amelyeket a jövőben a felek létesíthetnek. A biztosított követelések tehát nem csupán egy jogviszonyon belül, hanem jogviszonyok között is cserélődhetnek (BH 2008/1. 22.). Ehhez kapcsolódóan helytállóan jegyzi meg az idézet döntés, hogy a hatályos szabályozás gyakorlatilag korlátlanná tette a keretbiztosítéki jelzálogjog létesítésének a lehetőségét.
Rá kell azonban arra is mutatni, hogy veszélyesek a keret fellazítása irányába tett jogalkotói lépések. A keretbiztosítéki jelzálogjog alkalmazási határait nem lenne szabad addig bővíteni, hogy az alkalmas legyen a jogosult valamennyi jövőbeni követelésének a biztosítására. Ezt az új Ptk. előkészítése során is fokozottan figyelembe kellene venni. Ez lenne ugyanis az egyik elhatárolási ismérv a keretbiztosítéki jelzálogjog és az önálló zálogjog között.
A biztosított jogviszony természetesen ma is - akárcsak a Jt. időszakában - jellemzően hitelkeret-szerződés. Nincs azonban akadálya váltójogviszony, vagy esetleg szállítási szerződés keretbiztosítéki jelzálogjoggal való biztosításának sem.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
