A szerző írásában elsősorban a gazdasági életben nagy számban működő gazdasági társaságok, valamint a gazdasági tevékenységet nem, vagy csak másodlagosan, illetve kiegészítő jelleggel folytató egyéb szervezetek vonatkozásában vizsgálja az egyes szervezeti formációk tagságának, tulajdonosi körének létszáma, valamint az abban bekövetkező változások és azoknak a szervezetre, a szervezeti formációra például a társasági formára, esetenként annak létére - keletkezésére, átalakulására, vagy megszűnésére - gyakorolt joghatásaival való összefüggéseit. A korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, a betéti társaság, a közkereseti társaság mellett szó esik az egyesülés, a szövetkezet, a vízgazdálkodási és erdőbirtokossági társulatról, továbbá cikkünk kitér az uniós normák által életre hívott határokon átnyúló szervezeti formációkkal - az európai részvénytársasággal, európai gazdasági egyesüléssel, európai szövetkezettel - kapcsolatos összefüggésekre is.
In his article, the author discusses the relationship between the number of members and owners of certain types of organisation and the changes that occur in the number of members and owners of these organisations and their legal effects on the organisation, the type of organisation, for example, the legal effects on the form of the company and, in some cases, its existence - its creation, transformation or dissolution - mainly in relation to companies and other organisations that are active in economic life, either not or only in a secondary or complementary capacity. In addition to limited liability companies, joint stock companies, limited partnerships and partnerships limited by shares, the article also deals with mergers, cooperatives, water management and forestry associations, and the cross-border forms of organisation created by EU legislation, such as the European company, the European economic association and the European cooperative.
1. Gazdasági tevékenységet Magyarországon túlnyomórészt társas vállalkozások végeznek, elsősorban gazdasági társaságok[1], amelyek üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására jönnek létre. Sajátos társas vállalkozásként ide sorolhatók az egyesülések[2], mint kooperációs társaságok, amelyek saját nyereségre nem törekszenek, feladatuk tagjaik tevékenységének összehangolása, segítése. Alapvetően a társas vállalkozások között tarthatjuk számon a szövetkezeteket[3] is, amelyek nem gazdasági társaságok ugyan, de végezhetnek tevékenységi körüknek megfelelően termelési, értékesítési, beszerzési tevékenységet. Lehetőség van azonban arra is, hogy ettől eltérő feladatok ellátására hozzák létre, így tevékenységük irányulhat például szociális, vagy pénzügyi tevékenységre is. Több személy - jogi vagy természetes személy - részvételével alakul meg a vízgazdálkodási társulat[4], amely közfeladatai jellegétől függően vízitársulat, illetve víziközmű társulat, továbbá az erdőbirtokossági társulat[5] is. Ezek a formációk alapvetően nem üzletszerű, haszonszerzésre irányuló feladatokat látnak el, függetlenül attól, hogy főfeladatuk ellátása mellett kiegészítő jelleggel gazdasági tevékenységet is folytathatnak. Említést érdemel még az európai gazdasági egyesülés[6] (a továbbiakban: EGE), az európai részvénytáraság[7] (a továbbiakban: SE), és az európai szövetkezet[8] (a továbbiakban: SCE) is.
2. Ami a gazdasági társasági formában működő vállalkozásokat illeti, azok legalább két tag részvételével alapíthatók a korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság kivételével, mivel e két utóbbi társaság egy személlyel is létrehozható. A tagsági jogviszony a vállalkozás alapításakor a társasági szerződés aláírásával, alapszabály elfogadásával jön létre - természetesen akkor, - ha a cég bejegyzése meg is történik. Működő társaságok esetében a tagsági jogviszonyt létrehozhatja ügyleti akarat, jogutódlás, bizonyos esetekben a társaság döntése.
Az egyesülés alapításához is legalább két tag szükséges, miután esetükben speciális szabályok hiányában a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, és a Ptk. csak korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében engedi meg az egyszemélyes formát. Az alapítást követő taggá válás sajátos formája a csatlakozás.
Szövetkezet legalább három taggal hozható létre. Következik ez ugyancsak a Ptk.-nak abból a szabályából,
- 57/58 -
hogy a létszám három fő alá csökkenése, újabb tag belépése hiányában a szövetkezet megszűnését vonja maga után. Alapítás után a taggá válás feltétele, tagfelvételi kérelem benyújtása, és annak igazgatóság/igazgató általi elfogadása.
A vízgazdálkodási társulatok - víziközmű-, valamint vízitársulatok - helyzete speciális, tekintettel arra, hogy ezeknél a jogi személyeknél a tagsági jogviszony létrejöttét döntően befolyásolja, hogy a vízgazdálkodással érintett területek a tulajdonukat képezik, vagy azt érvényes jogcímen használják-e, de akár úgynevezett kényszertagság is létrehozható. A víziközműtársulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, vízitársulatok esetében továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek is. Ennek eredményeként - bár a tagokat nyilvántartják - a tagság létszáma több százra emelkedhet. A társulathoz utóbb csatlakozni lehet.
Erdőbirtokossági társulatot legkevesebb két erdőtulajdonos alapíthat. Tíz főnél kevesebb alapító tag a társulatot szerződéssel hozza létre. Kényszertagság is létrehozhat tagsági jogviszonyt. Alapítás után a társulati érdekeltség átruházással vagy jogutódlással száll át az új tagra. Tagsági jogviszony létrejöttére irányuló tagfelvételi kérelem is benyújtható, de csak abban az esetben, ha a kérelmező erdőtulajdonnal rendelkezik.
Az EGE az intézményt megteremtő és szabályozó 2137/85/EGK rendelet szerint legalább két, adott feltételeknek megfelelő jogi vagy természetes személlyel hozható létre, de a létszám maximálható is húsz tagban. A részesedések átruházhatók, akár másik tagra, akár kívülállóra, de ehhez az egyesülés jóváhagyása szükséges. Az egyesülésbe új tag is kérheti felvételét, amely felől ugyancsak az egyesülés dönt.
SE legalább két különböző tagállami székhelyű részvénytársaság részvételével alapítható, de alapítható európai holding társaság fenti eltérő székhelyű részvénytársaság és korlátolt felelősségű társaság részvételével, valamint SE leányvállalt is eltérő székhelyű gazdasági társaság vagy más jogi személy közreműködésével.
SCE alapításához legalább öt, természetes vagy magán-, illetve közjog által elismert szervezet (jogi személy) részvétele szükséges, amelyeknek székhelye két különböző tagállam területén van. Új tag, tagfelvételi kérelem alapján lehet a SCE tagja, amennyiben azt, a döntésre jogosult szerv elfogadja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
