Magyarország legsportosabb minisztereként jellemzik, hiszen gyerekkora óta élete része a sport. Sprinterként, távolugróként és kosárlabdázóként is számos sikerben volt része, később futballozott is. A pályafutása során sokszor hangoztatta, hogy szeret a nemes célokért igazi csapatjátékosként küzdeni. Jogi tanulmányokat nemcsak Magyarországon, de ösztöndíjasként Németországban is folytatott, majd jogi diplomáját 2004-ben szülővárosában, Miskolcon, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte. Ezt követően nemzetközi ügyvédi irodák ügyvédjelöltjeként, majd a Fővárosi Bíróság fogalmazójaként tevékenykedett, mindeközben az ELTE egyetemi koncertzenekarában hegedült. Jogi szakvizsga letétele után 2009-től kilenc évig az Európai Parlamentben politikai tanácsadóként dolgozott. 2018-ban a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkáraként folytatta munkáját, majd 2019 júliusában először, 2022 májusában pedig másodszor is Magyarország igazságügyi miniszterének nevezték ki. Első miniszteri megbízatásakor milyen főbb célkitűzésekkel indult? Melyek voltak azok az intézkedések, amelyekkel fémjelezni szerette volna a munkáját?
Amikor 2019 júliusában átvettem az Igazságügyi Minisztérium irányítását, azonnal feltűnt, hogy az áldozatsegítés ügye a portfóliónkhoz tartozik. Akkor határoztuk el, hogy az áldozatsegítő központok fejlesztésére nagyobb hangsúlyt fektetünk és 2025-re országos hálózattá alakítjuk őket. Míg 2019-ben csupán az ország három megyeszékhelyén működött ilyen központ, idén már a tizenegyediket adtuk át, s közben két áldozatsegítő pontot is nyitottunk. A vansegitseg.hu weboldallal, a 24 órán át hívható segélyvonallal és folyamatos tájékoztató kampányokkal igyekszünk mindenki számára elérhetővé tenni a segítséget, amelyben számos egyházi és helyi társadalmi szervezet is közreműködik. Célunk az, hogy aki bűncselekmény áldozatává válik, gyors, hatékony és testreszabott segítséget kapjon, ezért szemléletet is váltottunk. 2021. január 1-jétől az áldozatok közvetlen elérésén alapuló, ún. opt-out rendszer került bevezetésre holland mintára a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények vonatkozásában. Az új rendszer lényege, hogy a rendőrség és az áldozatsegítő szolgálat között megvalósított adatátadásnak köszönhetően már nemcsak akkor tudunk segítséget kínálni, ha az áldozat megkeresi az áldozatsegítő szolgálatot vagy központot, hanem az áldozatsegítő szakemberek az áldozatokat közvetlenül felkeresve is felkínálhatják számukra az egyéni szükségleteiknek leginkább megfelelő támogatást.
A családjogi jogalkalmazás hatékonyságának növelése a másik szívügyem. Ennek érdekében 2020-ban felállítottuk a családjogi civil és szakértői munkacsoportokat, ahol számos területen sikerült beazonosítani a problémákat. Volt, hogy jogszabály-módosítást igényelt az adott kérdés, de volt, ahol csupán az informatikai rendszerek jobb összhangjára kellett a hangsúlyt helyezni. A családok, a gyermekek és a kiszolgáltatott emberek védelme érdekében változtattunk a büntető jogszabályokon is, így már például a legsúlyosabb bűncselekmények miatt kiszabott határozott tartamú szabadságvesztések esetében kizárt a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége.
Ezeken felül nagy feladatunk a digitális világ kihívásainak jogi kezelése, amelyre szintén 2020-ban felállítottuk a Digitális Szabadság Bizottságot. Arra kerestük a válaszokat, hogy képesek leszünk-e uralni a technológiát, vagy a technológia uralja majd az életünket? Különösen aktuális ez a kérdés a közösségi média esetében, amely gyűjti és elemzi a személyes adatainkat, szokásainkat, viselkedésünket, véleményünket és fogyasztásunkat azzal a céllal, hogy befolyásolhassa döntéseinket. Vajon képesek leszünk-e megtartani személyes szabadságunkat a digitális térben? Ehhez hasonló kérdésekre kerestük a megfelelő válaszokat, ennek következményeként egy digitális fehér könyvet is kiadtunk az összegyűjtött tapasztalatainkról, amely hasznos útmutató a fogyasztók számára. Mivel a kihívások világszerte, országhatárokon átívelően azo-
- 5/6 -
nosak, az összeurópai megoldásnak itt valódi hozzáadott értéke lehet, így nagy reményeket fűzünk a közelmúltban elfogadott és a nemzetállamokban a következő években alkalmazásra kerülő DSA (Digital Services Act) uniós rendelethez.
Hogyan értékeli, sikerült a kinevezésekor kitűzött célokat megvalósítani?
Ember tervez, Isten végez! Kinevezésem után alig több mint fél évvel kitört a pandémia, ami megváltoztatta az egész addig ismert világunkat. Erre a helyzetre az Igazságügyi Minisztériumnak is reagálnia kellett, mivel rengeteg olyan jogszabályt kellett egyik napról a másikra alkotnunk, amely segítette a járvány elleni védekezést, és a megváltozott, főleg a fizikai kontaktusokat elkerülő élethelyzeteket szabályozta. Emlékezzünk csak vissza a jogászvilág akkori problémáira, például arra, hogyan tarthatóak online a gazdasági társasági taggyűlések vagy a bírósági meghallgatások. De büszke vagyok a kollégáimra és a Magyar Közlöny munkatársaira, hogy egy ilyen történelmi időben is példamutatóan állták a sarat!
A fentiek mellett a megváltozott körülmények ellenére sikerült a hivatásrendek számára egy kiemelten fontos ígéretet is teljesítenünk. 2020 és 2022 között, háromlépcsős, átfogó bérrendezés valósult meg a bírói és ügyészi illetmények tekintetében, három év alatt összesen több mint 60%-os bérkorrekcióra került sor. A döntés közel háromezer bírát és közel kétezer ügyészt érintett, ez egyrészt fontos biztosítékául szolgál az igazságszolgáltatás függetlenségének, másrészt e hivatások méltóságát tükröző javadalmazást biztosít.
Az elmúlt évek intézkedései közül melyek azok, amelyekre kiemelt jelentőségűként tekint?
Sok helyen értünk el eredményeket. A klasszikus jogi feladatok mellett olyan kérdésekkel is kellett foglalkoznunk, amelyek sértik az emberek igazságérzetét. Ilyen volt a börtönbiznisz felszámolása. Nem hagyhattuk azt, hogy egyes szereplők a rendszert kihasználva jussanak milliós összegekhez, miközben az áldozatok és a sértettek nem kapnak kártérítést. Ezenkívül a gyermekvédelem területén is zéró toleranciát hirdettünk a pedofília ellen, valamint a nemzeti-konzervatív családpolitikánk jegyében az Alaptörvényt is módosítottuk.
Az Alaptörvény kilencedik módosítása meghatározta a szülők nemét, ezenkívül rögzítésre került, hogy a házasság intézménye egy nő és egy férfi között áll fenn, az azonos neműek vonatkozásában viszont semmilyen új szabályt nem vezet be. Ezt a módosítást politikai okokból támadták, pedig nem tartalmaz diszkriminációt, valamint az uniós jogszabályoknak és standardoknak is megfelel.
A múltban elért sikerek áttekintése és értékelése után tekintsünk a jelenre, hiszen 2022. május 24-én másodjára is az Igazságügyi Minisztérium miniszterének nevezték ki. Milyen értékek és elvek mentén szeretné a munkáját továbbra is folytatni?
Egy mondatban összefoglalva: magyar érdekek mentén, ahogy eddig is. Április 3-án egy nagyon erős felhatalmazást kapott a kormány, a választók a szavazataikkal arról döntöttek, hogy a kormány folytassa az eddigi politikáját. Orbán Viktor miniszterelnök úr egy újabb ciklusra kért fel, amit én örömmel és nagy alázattal vállaltam el. Továbbra is úgy tartom, hogy a legfelemelőbb hivatás a magyar emberek, a magyar nemzet szolgálata itthon és külföldön egyaránt.
Az Európai Unióval régóta fennálló értékvitáinkban mindig ki fogunk állni a magyar nemzeti önrendelkezés megtartásáért, legyen szó családpolitikáról, bevándorlásról vagy éppen a saját energiamixünk meghatározásáról. Továbbra is vitázni, érvelni és dolgozni fogunk a jog nyelvén, a jog eszközeivel a magyar emberek érdekeiért. A konszenzus kultúrájára épülő európai együttműködésben hiszek, és tudom, hogy előbb-utóbb minden politikai vita lefordítható a jog, a szakma nyelvére, és ezáltal megtalálható a hazánk és más nemzetek számára megfelelő kompromisszum. Vannak persze helyzetek, amikor ezért sok-sok éven át kell kitartani az elveink mellett, de megéri.
Miniszteri tevékenységének második ciklusát milyen új tervek és célok fogják meghatározni?
Az új kormányzati ciklustól kezdődően tárcánkhoz tartozik a fogyasztóvédelem és az állatvédelem is, amelyek kapcsán komoly munka vár ránk. Mindkét témában a szakembereink folyamatosan felülvizsgálják a jogszabályi környezetet, hogy a szükséges intézkedéseket időben meg tudjuk tenni a hatékony magyar fogyasztóvédelem és a cselekvő magyar állatvédelem érdekében.
2023-ban kiemelt feladatunk lesz a DSA (Digital Services Act) és a DMA (Digital Markets Act) uniós rendeletek hazai alkalmazási feltételeinek meghatározása. A nagy terveink között szerepel a Magyar Közlöny modernizálása is, hogy ne csak egy statikus pdf-gyár legyen, hanem a 21. századi digitalizáció és mesterséges intelligencia előnyeit kihasználó, fogyasztó- és vállalkozásbarát applikáció is, amely segíti az ország jogi versenyképességét.
2024 második félévében pedig a magyar tanácsi elnökség lebonyolítására is készülünk, melynek fő felelőse az uniós ügyeket is koordináló Igazságügyi Minisztérium lesz.
Hogyan látja, az Igazságügyi Minisztérium hogyan és miként tud hozzájárulni a Magyarország számára fontos értékek megőrzéséhez?
Számunkra a legfontosabb érték a család és a nemzet. Szuverenitásunk ezen építőköveiben gondolkodunk és ezen vezérlőelvek mentén fogalmazzuk meg politikánkat is. Ennek szellemében fogadtuk el a gyermekvédelmi törvényt, és ezért képviseljük rendületlenül a magyar nemzet érdekeit az uniós fórumokon is. Nincs könnyű dolgunk, hiszen a nyugati liberális dogmák közt nehezen fér meg a hagyományos családmodell vagy az erős nemzetállamok koncepciója, ezeréves múltunk alapját azonban ezek az értékek határozzák meg, amelyeket még akkor sem adunk fel, ha az egész nyugat-európai mainstream baloldali sajtó ellenünk fordul. A választók ugyanis egyértelmű, történelmi mértékű és Európában páratlan erejű felhatalmazást adtak nekünk ahhoz, hogy a keresztény-konzervatív értékek mentén folytassuk az ország vezeté-
- 6/7 -
sét. Egy nemzet demokratikus döntését pedig az európai értékek nevében minden partnerünknek tiszteletben kell tartania.
Mit tekint az Igazságügyi Minisztérium kiemelt feladatainak?
Továbbra is a magyar emberek, a magyar családok és nyugdíjasok, a teljes foglalkoztatottság és a magyar energiaellátás és gazdaság megvédése a kiemelt kormányzati cél, amelyben a Minisztérium a kodifikáció és az uniós érdekérvényesítés oldaláról vesz részt. Jelenleg veszélyhelyzet van kihirdetve Magyarországon a szomszédban dúló háború miatt. A következő évtized a kihívások évtizede lesz, erre kell felkészítenünk jogszabályokkal az országunkat. A fogyasztóvédelmi területnek köszönhetően pedig még jobban tudunk kapcsolatot tartani az emberekkel, a problémáikra - remélem - gyorsan tudunk majd reagálni. Az állattartók és az állatok is számíthatnak ránk, mivel ez a terület is az Igazságügyi Minisztérium alá fog tartozni. Szerencsére feladat van bőven és a kollégákkal együtt motiváltak vagyunk!
Magyarország identitása szempontjából hogyan látja Magyarország és az Európai Unió jövőjét?
Magyarország mindig is Európa része volt és mindig is az marad. 2010 után a magyar politikában, különösen a magyar külpolitikában egy paradigmaváltás történt. Ez az európai uniós kapcsolatainkra is igaz, mivel már a magyar érdekek mentén politizálunk, nem a "merjünk kicsik lenni" és az igazodás jegyében. A magyar emberek ezért adtak nekünk erős felhatalmazást, hogy az ő érdeküket képviseljük bármi áron és bárkivel szemben.
Európa pedig a jövő szempontjából egy nagyon nehéz időszak előtt áll. Az energiaárak folyamatos emelkedése, a háborús infláció és a szomszédban zajló háborús konfliktus mind-mind olyan probléma, amelyekre nem lehet a nemzetállamok nélkül megfelelő választ adni. Az erős Európa az erős nemzetállamokban rejlik. Mi több helyett inkább egy okosabb Európában gondolkozunk, amely csak ott kívánja erősíteni a mélyebb integrációt, ahol a közös fellépésnek valódi, kézzel fogható hozzáadott értéke van.
2022. június ■
Visszaugrás
