Az új Ptk. kötelmi jogról szóló Hatodik Könyvének XVI. címében találjuk meg a megbízási típusú szerződések szabályait. Rendszerbeli változás, hogy e cím öt szerződéstípust foglal magában. Ezek közül általános jellege a XXXIX. fejezetben szabályozott megbízási szerződésnek van, a többinek tárgya a megbízott egy-egy speciális szolgáltatása. Ezen az alapon sorolta be az új Ptk. a megbízási típusú szerződések közé a bizományi- és a szállítmányozási szerződéseket, illetve önállósította a közvetítői szerződést és dolgozta ki a bizalmi vagyonkezelés új jogintézményét. A speciális szolgáltatások különválasztása nem teljes: változatlanul a megbízási szerződés tárgya az orvosi gyógykezelés, melynek részletes szabályait az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, továbbá az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő tevékenysége, amelyeknek több fontos tartalmi elemét az 1998. évi XI., illetve az 1995. évi XXXII. törvény tartalmazza.
A tulajdonképpeni megbízási szerződés általános jellegéből következik, hogy szabályait alkalmazni kell a négy speciális szolgáltatásról szóló szerződésre is, olyan kérdésekben, amelyekről azok nem rendelkeznek.
Ebben a cikkben a megbízási-, bizományi- és közvetítői szerződéseket tekintjük át. A szállítmányozási szerződés vegyes tartalma, a bizalmi vagyonkezelés pedig újszerűsége miatt külön feldolgozást igényel.
A megbízási szerződés szabályaiban alapvető változás nem történt, néhány részletkérdésben bekövetkezett jelentős változásra azonban ügyelnünk kell.
a) Az új Ptk. 6:72. §-a a megbízott feladatának meghatározásán felül a díjfizetésről való megállapodást is olyan lényeges feltétellé teszi, amely a 6:63. § (2) bekezdése szerint elengedhetetlenül szükséges a szerződés létrejöttéhez. Ha a visszterhesség nem kétséges, de a díj összegét a felek nem határozták meg egyértelműen, szóba jöhet a 6:63. § (3) bekezdésének értelemszerű alkalmazása, amely szerint a piaci középár (esetünkben: a szokásos díj közepes mértéke) illeti meg a megbízottat.
Ehhez az új szabályozáshoz kapcsolódik az új Ptk. 6:280. §-a, amely külön rendelkezik az ingyenes megbízási szerződésről. Ennél az ingyenességben való megállapodás lesz a szerződés létrehozásának elengedhetetlen feltétele.
b) A megbízó utasítási jogában két változás következett be. Az új Ptk. 6:273. §-ának (3) bekezdése szerint abban az esetben, ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítását figyelmeztetés ellenére fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat vagy azt felmondhatja. Azt, hogy e két jognyilatkozat közül melyik alkalmazható, a 6:212. § (3) bekezdés alapján lehet eldönteni. Az elállás ugyanis a szerződést megkötésének időpontjára visszahatóan szünteti meg és ilyenkor a már teljesített szolgáltatások kölcsönösen visszajárnak; azonban ha az eredeti állapot természetben nem állítható helyre, elállásnak nincs helye. Ebből az következik, hogy elállásnak addig lehet helye, amíg a megbízott tevékenységét nem kezdte meg, vagy a megkezdett tevékenység nem foglalt magában olyan elemet, amely a célzott eredmény megvalósításához szükséges lehetett. Például a már megkezdett orvosi vagy jogi képviseleti tevékenység esetén az elállás kizárt, de szerződéskötésre irányuló megbízástól el lehet állni, ha nem sikerült az ellenérdekű féllel a feltételekben megállapodni. Egyéb esetekben felmondásnak van helye, amely a szerződést a jövőre nézve szünteti meg.
Ezenfelül az új Ptk. most már külön is kimondja, hogy a megbízottnak meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha az jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, illetve mások személyét vagy vagyonát veszélyeztetné. Ez a szabály súlyosbítja a megbízott felelősségét.
c) Az új Ptk. a 6:274. §-a abban az esetben, ha a megbízás teljesítéséhez szerződés kötésére vagy más jognyilatkozat tételére van szükség, a megbízási szerződés tartalmává tette a meghatalmazást is, amelyet azonban a 6:15. § rendelkezései szerint kell megadni.
d) Az új Ptk. nem vette át a régi Ptk. 475. §-ának a közreműködés igénybevételéről szóló rendelkezéseit. Ehelyett ebben a kérdésben az új Ptk. 6:129. §-a rendelkezéseinek alkalmazására kerülhet sor. Ehhez képest ahhoz, hogy a megbízott feladata teljesítéséhez
- 6/7 -
más személy közreműködését igénybe vehesse, nincs szükség a megbízó hozzájárulására; a megbízottat ebben a 6:275. § (1) bekezdése szerint csak tájékoztatási kötelezettség terheli. A közreműködést a megbízó csak a szerződésben zárhatja ki.
A megbízott a közreműködéssel kapcsolatban csak a 6:148. § szerint tartozik felelősséggel.
e) A megbízás teljesítésének költségei tekintetében egy változás történt: az új Ptk. 6:276. §-ának (3) bekezdése szerint a megbízott csak a megbízás teljesítésével rendszerint együtt járó költségeket köteles előlegezni. Továbbá, ha a megbízó utasításának teljesítésével kapcsolatban merülnek fel további költségek, a 6:273. § (4) bekezdése értelmében a megbízott az utasítás teljesítését biztosíték adásához kötheti. Ezek után még arra a kérdésre kell választ találni, hogy mi legyen a megoldás, ha a megbízó utasítása nélkül merül fel olyan rendkívüli költség, amelyet a 6:276. § (3) bekezdése szerint nem a megbízottnak kell előlegeznie. Véleményem szerint ilyenkor a megbízott választhat aközt, hogy a rendkívüli költséget a megbízó előlegezze-e meg, vagy csak biztosítékot adjon.
f) Az új Ptk. 6:276. §-ának (1) bekezdéséből az következik, hogy akkor, ha az eredmény részben vagy egészen elmaradt, a megbízott díjának csökkentésére, vagy kifizetésének megtagadására csak a megbízott felróható magatartása miatt kerülhet sor.
g) A régi Ptk. 481. §-ától eltérően az új Ptk. a megbízási szerződés megszűnésének eseteit nem részletezi; erre az új Ptk. 6:3. §-ának rendelkezései lesznek irányadók. Az új Ptk. 6:278. §-a egyedül a szerződés felmondásáról rendelkezik. Ez nem tesz különbséget a megbízó és a megbízott között: a felmondás egyaránt közlésének időpontjában hatályosul. A felmondás jogának gyakorlását kizárni nem lehet, korlátozásáról is csak tartós jogviszony esetében állapodhatnak meg a felek (feltételek meghatározásával vagy felmondási idő kikötésével).
A felmondással okozott kár megtérítésének szabályozásában az új Ptk. 6:278. §-ának (2) és (3) bekezdése különbséget tesz a megbízó és a megbízott között. A megbízó mentesüléséhez nem elegendő az alapos okra való hivatkozás: a megbízott szerződésszegő magatartását kell bizonyítania. A megbízott már akkor is felelős az okozott kárért, ha a szerződést alkalmatlan időben mondta fel; kivéve, ha a felmondásra a megbízó szerződésszegése adott okot.
Abban, hogy a felmondás alkalmas időben történt-e, változatlanul jelentősége van annak, hogy a megbízónak módjában volt-e az ügy további intézéséről megfelelő módon gondoskodni. Alkalmatlannak lehet minősíteni a felmondás időpontját más olyan esetekben is, amikor a megbízó egyéb ok miatt került nehéz helyzetbe.
h) Az ingyenes megbízási szerződés szabályozásában az új Ptk. 6:280. §-ának (2) bekezdése a visszterhes szerződés szabályaitól annyiban tér el, hogy ezúttal a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni. Ezt a rendelkezést nyilván úgy kell értelmezni, hogy a megbízottnak nem kell előlegeznie a költségeket, hanem azok megtérítését nyomban követelheti.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
