2023-ban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságon (a továbbiakban: Kereskedelmi Választottbíróság) az előző évihez képest 12%-kal növekedett az ügyszám, 75 ügy indult. A pertárgyérték-adatokból kitűnik, hogy a legmagasabb pertárgyértékű ügyek értéke növekedett, viszont növekedett az előző évihez képest a 10 millió forint alatti pertárgyértékű ügyeknek a száma is. 2023-ban a legalacsonyabb pertárgyérték 1 millió forint alatt volt, a legmagasabb pedig meghaladta a 10 milliárd forintot.
2023-ben a nemzetközi ügyek aránya magasabb a korábbi évekre jellemzőnél, minden ötödik ügyben szerepelt külföldi fél. Felperesi pozícióban nyolc ügyben, alperesi pozícióban öt ügyben, illetve mindkét oldalon két ügyben volt külföldi székhelyű fél. A külföldi felek székhelye a következő országokban található: Ausztria, Hollandia, Kína, Ukrajna, Olaszország (felperesi oldalon), Tádzsikisztán, Lengyelország, Horvátország, Ausztria, Románia, Oroszország, Seychelles-szigetek (alperesi oldalon).
A hazai ügyekkel kapcsolatban gyakran felmerül az a kritika, hogy a Választottbíróság nemcsak Budapest-központú, de a peres felek is szinte csak budapesti székhelyűek. Az ábra alapján látható, hogy ez téves megállapítás, hiszen az ügyek 60%-ában szerepelnek vidéki ügyfelek.
A Kereskedelmi Választottbíróság tevékenységében a legjelentősebb ügymennyiséget az ingatlanokhoz kapcsolódó jogviták teszik ki. Azonban míg az ezredfordulón a legnagyobb beruházások, építkezések esetében a
- 37/38 -
beruházó és a fővállalkozó közötti szerződésben szerepelt választottbírósági kikötés, addig jelenleg a kisebb építkezéseken, illetve a fővállalkozó és alvállalkozói közötti szerződésekben szerepel választottbírósági klauzula. A vállalkozási szerződések között legnagyobb számban építőipari, épületgépészeti szerződések fordulnak elő. Feltűnő, hogy egyre több ügy kerül a Választottbíróság elé, ahol a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv már készített szakvéleményt, és ennek alapján kéri a felperes a kereseti kérelmének eldöntését. Az ingatlanok bérbeadása és az ingatlanközvetítés még mindig jelentősebb számú ügyet generál. Jelentős volt a társasági ügyek száma 2023-ban.
A kereskedelmi-gazdasági ügyek tekintetében viszonylag szoros korreláció látható a szerződés megkötésének időpontja és a szerződés fajtája között. A leghosszabb időtartamra visszanyúló választottbíróság szerződések társasági jogvitákból, hosszú távú bérleti jogviszonyból, kölcsön- és lízingügyletekből fakadnak. Látható, hogy jellemzően a szerződéskötést követő 2-5 évben kerülnek a jogviták a Választottbíróság elé, ekkor jutnak el a felek közötti viták a peres szakaszba.
2023-ban 69 ügy zárult le, ebből 54 ítélettel, 11 végzéssel, 4 benyújtott ügy nem indult el a választottbírósági díj befizetésének hiányában. A lezárt ügyek közül 11 zajlott angol nyelven és három folyt gyorsított eljárási rendben. A végzéssel megszüntetett ügyek közül ebben az évben csak egyet kellett hatáskör hiányában lezárni, egy zárult egyezséggel, két ügyben a megszüntetés indoka az volt, hogy az eljárás lefolytatása lehetetlenné vált, és 7 esetben a felperes visszavonta a keresetét vagy a felek megszüntetésben állapodtak meg. Hosszú évek után 2023-ban két ügyben újra indult az eljárás, mert az állami bíróság érvénytelenítette az ügyben meghozott választottbírósági ítéletet.
Az ügyek átlagosan 13 hónap alatt zárultak le, az ügyek 62%-a egy éven belül fejeződött be. A több évig tartó eljárásokban általában szakértői eljárásra is sor került, amely elnyújtja az eljárást.
2023-ban 90 személy járt el választottbíróként, akik 163 választottbírói tisztséget töltöttek be. 10 ügyet bírált el egyesbíró, illetve 51 ügyben három választottbíróból álló választottbírósági tanács járt el. Ahogy a táblázat is mutatja, legkevésbé az egyesbíró személyében sikerült megegyezni a feleknek, csupán egy ügyben tudtak megállapodni az egyesbíró személyében. Ezzel szemben a felek által jelölt választottbírók csupán két esetben kérték a Választottbíróságtól az elnök kijelölését.
| Felek/választottbírók által jelölt | Választottbíróság által kijelölt | |
| egyesbíró | 10 | 9 |
| a tanács elnöke | 51 | 2 |
| választottbíró | 102 | 20 |
- 38/39 -
A választottbírói tisztségek 19%-ában kellett a Választottbíróságnak kijelölni a választottbírót. Erre a következő esetekben kerül sor: ha a fél kéri a választottbíró kijelölését; az alperes a meghatározott határidőben nem jelöl választottbírót; vagy a két választottbíró, illetve a két fél nem tud megállapodni az elnök, illetve az egyesbíró személyében. A felek a választottbíró-jelölések 86%-ában jelöltek a választottbírói névjegyzékből és csak 14%-ában listán kívülről. A listán kívülről történt jelölések esetében, a külsős választottbírók kétharmada korábban szerepelt a választottbíró-ajánlási listán, de a Vbt. 63. § (5) bekezdés e) pontja alapján a kora miatt már nem lehet ajánlani. Megállapítható, hogy ebben az évben egészen alacsony volt azoknak a személyeknek száma, akik nem szerepeltek korábban a választottbírói névjegyzékben (4 fő.)
2024. évre 86 ügy maradt folyamatban, melyek pertárgyértékének az összege meghaladja a 46 milliárd forintot.
Az új választottbírósági törvény hatálybalépése óta a hatodik évet zárta a Kereskedelmi Választottbíróság. A három választottbíróság összeolvadásának következtében a lezárt ügyekben a választottbírósági kikötések úgy alakultak, hogy az eredeti kikötés alapján a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság 22 ügyben, az Energetikai Állandó Választottbíróság két ügyben szerepelt a választottbírósági szerződésben.
2023-ban lejárt a Választottbíróság elnökségének hároméves mandátuma, és 2024. január 1-jén felállt az új elnökség, melynek elnöke:
Dr. Berzeviczi Attila ügyvéd (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara delegálása alapján)
Az elnökség tagjai:
Dr. Faludi Zoltán ügyvéd (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara delegálása alapján)
Dr. Katona János ügyvéd (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara delegálása alapján)
Dr. Havasi Dezső ügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke (Magyar Ügyvédi Kamara delegálása alapján)
Dr. Cseh Tamás Zoltán ügyvéd (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal delegálása alapján)
A Magyar Bankszövetség és a Budapesti Értéktőzsde Zrt. még nem jelölt elnökségi tagot.
2024. április 25-től módosult a választottbírósági törvény. Ennek alapján a magyarországi állandó választottbíróságok száma háromra csökkent: a Kereskedelmi Választottbíróság mellett a sportról szóló törvény rendelkezései szerint - az ott meghatározott ügyekben - a Sport Állandó Választottbíróság, és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény, valamint a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései szerint - az ott meghatározott ügyekben - az agrárkamara által működtetett választottbíróság járhat el. Megszűnt a Koncessziós Állandó Választottbíróság. A jövőben a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 6. §-a alapján a koncessziós szerződésből eredő jogviták elbírálása során - a felek ilyen megállapodása esetén, nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy Magyarország nemzetközi szerződésből eredő eltérő kötelezettsége hiányában - magyar és külföldi választottbíróság is eljárhat, egyébként a koncessziós szerződésből eredő jogviták elbírálására az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult. ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző titkárságvezető, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság.
Visszaugrás
