Az Európai Unióban a médiaszolgáltatások szabályozási intenzitásának növekedése tetten érhető. Az utóbbi évek médiaszabályozási kihívásai közül a mesterséges intelligencia (MI) felgyorsult fejlődését érintő kérdéseket kell kiemelni. A MI és az MI-rendszerek kezelése az Európai Unióban több viszonyrendszerben fejlődik: az MI és az Uniós alapjogok és alapértékek összekapcsolódása - így a médiaszabadság és a médiapluralizmus - mentén, valamint az MI eszközközpontúságú megközelítése felől folyamatosan alakul. A médiatartalmak felhasználásával kapcsolatban az online platformok meghatározó szerepe szintén nehezen kérdőjelezhető meg. Jelen tanulmány a médiaszabadság és a mesterséges intelligencia szabályozásának a kapcsolatát elemzi az EMFA és a MI-rendelet elsődleges vizsgálata által. A primer jogforrás-elemzés és a komparatív értelmezés mellett a tanulmány a jogalkalmazói magatartás kialakításának könnyítését tartja szem előtt. A megállapítások előre vetítik, hogy a vizsgált rendeletek tartalma - a szabályozott jogi tárgy, a kötelezetti kör és az elérni kívánt célok - kiegészítő jelleggel, egymásra tekintettel, de elsősorban az EMFA-ban meghatározott alapjogokat és értékeket kiszolgálva alkalmazandók. A helyes alkalmazásban kiemelt szerepe van az Európai Bizottságnak, de különösen a nemzeti szabályozó hatóságoknak.
We may certainly record an increase in the regulatory intensity of media services in the European Union. Among the various challenges regarding media regulation in recent years, issues related to the accelerated development of Artificial Intelligence (AI) stands out. The governance of AI and AI systems in the European Union is evolving in a number of ways: along the interconnection between AI and fundamental rights in the EU, such as media freedom and media pluralism, and from an asset-centred approach of EU lawmakers to AI regulation. The dominant role of online platforms in the use of media content is also a question to be addressed. This study analyses the relationship between (the promotion of) media freedom and the regulation of AI through a primary examination of the EU's Media Freedom Act and the AI Act. Beyond the necessary primary, and comparative legal analysis, the study aims at facilitating the development of national legislative behaviour. The findings forecast that the content of the regulations under examination - the legal subject matter, the scope of the obligations and the objectives pursued - should be applied in a complementary and interdependent manner, but primarily in the service of the fundamental rights and values set out in the EMFA. The European Commission, but in particular the national regulatory authorities, have a key role to play.
Az Európai Unióban a 2000-es évek eleje óta tetten érhető a médiaszolgáltatások szabályozási intenzitásának növekedése: az irány tartalmát tekintve a médiapluralizmus biztosításának elvárásától a sokkal inkább "beavatkozóbb" szabályozás irányába, mégpedig a médiaszabadság biztosítása felé. A rendszeresen megjelenő, szabályozástani indíttatású kritika ellenére[1] úgy gondolom, hogy napjainkban erre az attitűdre - különösen a média függetlenségét érő, növekvő számú támadás fényében[2] - szükség van.
Egyrészt azért, mert a médiainformációs környezet továbbra is folyamatosan változik, ezt pedig a médiafogyasztók érdekében a garanciális elemeket tartalmazó szabályozásnak követnie kell. Másrészt demokrácia-biztonsági szempontból, hiszen a különféle médiaplatformok információközvetítése mára nem csak egyszerű szolgáltatásként működik, hanem a civil közvélemény formálásának központi elemévé vált. Harmadrészt, a digitális írástudásra és digitális kompetenciára vonatkozó adatok nem javulnak szignifikánsan[3], a tudományba vetett hit dokumentálhatóan csökken,[4] valamint a spekulatív, véleményvezérelt irányítás[5] demokratikus deficitet teremt.[6] Végezetül pedig, megváltozott a klasszikus értelemben - és a közszolgálati, tájékoztatói jelleget kihangsúlyozó - média(tartalom)szolgáltatás jelentése is: az infotainment és az entertainment határmezsgyéje az online világban egyre vékonyabb, a hibrid médiarendszerek és a platformgazdaság látványosan és egyre inkább összefonódik.[7]
- 8/9 -
A médiatartalom előállításával, elosztásával és felhasználásával kapcsolatban az online platformok meghatározó szerepe - elsősorban a big data-elemzésének köszönhetően - nehezen kérdőjelezhető meg.[8] Ahogyan az ilyen platformok a rajtuk megjelenő tartalmat gyakorlatilag egy saját célszerűségi rendszer szerint válogathatják, (mesterséges intelligenciát igénybe vevő) ajánlási algoritmusaik működése immár szintén társadalmi hatással bír, és társadalmi fontosságú véleményalkotási szempontokat is képes befolyásolni. A mesterséges intelligencia fejlődése a médiatartalom-készítésre is hatással van: ma már szinte bárki tud valósághű médiatartalmat készít(tet)eni, megosztani, és akár moderálni is.
Az utóbbi évek médiaszabályozási kihívásai közül ki kell emelni a mesterséges intelligencia (MI) utóbbi években felgyorsult fejlődését.[9] A "pusztán analitikus gépi megoldások" helyébe lépő úgynevezett generatív MI vitathatatlanul képes (igazából már a közelmúltban is képes volt) arra, hogy a hagyományoshoz képest egy új, diszruptív információs környezetet generáljon, vagy éppen gyökeresen felül is írja a hagyományos média-keretrendszereket. A tiszta MI-hatásértékelések egyelőre még váratnak magukra, ugyanakkor a mesterségesintelligencia-rendszereknek a médiatartalom készítése szempontjából kijelenthető egyértelműen pozitív szerepe egyelőre szintén kérdéses. Az Egyesült Államok Office of Science and Technology Policy úgynevezett AI Bill of Rights Blueprint-je[10], a kanadaiak irányelve az automatizált döntéshozatalról és a mesterséges intelligencia és adattörvénye (C-27)[11], az Egyesült Királyság képviselőházának MI-felülvizsgálata[12], vagy az ausztrál kormány MI-gyakorlatokat érintő felülvizsgálata[13] egyaránt az EU vonatkozó iniciatíváihoz hasonló, ugyanakkor többnyire jóval megengedőbb, a technológiai vívmányokkal elnézőbb, helyenként hozzáférés-alapú és fogyasztóvédelmi célokat megerősítő,[14] tech-központú próbálkozások. Kivétel talán az EU-hoz sok szempontból kötődő egyesült királysági szabályozási hozzáállás, amely szintén kockázat-központú, hiszen tizenkét lehetséges kockázatot emel ki, egyes elemeiben pedig tükrözi az EU kockázatalapú besorolási keretrendszerét is. Az MI-rendszerekbe vetett bizalom meglétét a vonatkozó egyesült királysági és ausztráliai kezdeményezések mind-mind az MI-rendszerek elterjedésének, a kapcsolódó gazdasági innovációnak és az MI maximális kihasználása előfeltételének egyik központi elemeként határozzák meg.[15]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
