2016. április 14-én reggel vette kezdetét a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál dísztermében a nemzetközi személyes- és családjogi kérdéseket körüljáró konferencia, amely a Nemzetközi Magánjogi Tanszék, azon belül is Raffai Katalin (egyetemi docens, PPKE JÁK) szervezésében került megrendezésre.
Varga Zs. András (a PPKE JÁK dékánja) és Burián László (a PPKE JÁK tanszékvezető egyetemi tanára) nyitóbeszédükben rávilágítottak azoknak a témáknak az aktualitására és alapvető jelentőségére, amelyek köré a konferencia szerveződött: a család és a házasság intézményében és ezeknek az individuumhoz való viszonyában végbement változásaira, amelyek miatt nem lehet azonnali, biztos és végérvényes választ adni az olyan nagy horderejű kérdésekre, mint például, hogy mi a család társadalmi rendeltetése. A nemzetközi magánjogi kódex (1979. évi 13. tvr.) jelenleg is zajló újra-kodifikációja fényében pedig az ilyen rendezvények különös jelentőséggel bírnak.
A konferencia programját a sokszínűség jellemezte, a jogászi hivatásrendek jeles képviselői tartottak érdekfeszítő referátumokat, kezdve az ország különböző felsőoktatási intézményeitől a minisztériumokon (IM, EMMI), a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalon át a Kúriáig. A konferencia nem oszlott szekcióülésekre, a helyszín végig a díszterem maradt, amely egyfajta folyamatosságot kölcsönzött az eseménynek. Ennek ellenére, az előadások tartalmát tekintve, e beszámoló keretei között mégis célszerűbbnek tűnik, ha tematikus egységekre bontva tárgyaljuk az egyes előadásokat. A nemzetközi családi jogon belül maradva három nagy részre oszthatjuk az előadásokat: a gyermek helyzetét a középpontba helyező, a joghatósággal és alkalmazandó jog meghatározásával, valamint az állampolgársággal és a házassággal összefüggő referátumok.
A délelőtti előadások sorát Kőrös András (nyugalmazott kúriai tanácselnök) nyitotta "A jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelére irányuló eljárás főbb kérdései" címmel. Az előadó a nemzetközi társadalmi és jogi háttér fölvázolása után rátért az 1980. évi Hágai Gyermekelviteli Egyezmény alkalmazási körére, és a gyermekek visszavitelével kapcsolatos eljárások bírói gyakorlatára. Ismertette például a gyermek visszavitelének elrendelésekor alkalmazott kétlépcsős vizsgálatot, illetve hogy konkrétan milyen tényezőket vizsgál a bíróság az ilyen ügyekben. Az előadó egyben saját tapasztalatait is megosztotta a hallgatósággal, melyet a vezetésével alakult joggyakorlat-elemző csoport - amely jogerősen befejezett ügyekben vizsgálta a Gyermekelviteli Egyezmény érvényesülését - körében szerzett.
Lantai Csilla (főosztályvezető, EMMI) "Határon átnyúló gyermekvédelmi, kapcsolattartási ügyek, valamint a magyar állampolgárságú gyermek, várandós anya hazahozatalában, sorsának további rendezésében való közreműködés lehetőségei" címmel a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről értekezett.
Bereczki Ildikó (szakmai főtanácsadó, IM) "A gyermek családi jogállásának kérdései a nemzetközi magánjogi kódex revíziója kontextusában: kihívások, új irányvonalak, lehetséges válaszok" cím alatt a gyermek jogállását érintő nemzeti és nemzetközi szabályrendszerről, és a modern kor jelentette kihívásokról értekezett, különös tekintettel az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Menesson, Labassee és Paradiso ügyekben hozott döntéseire.
Ez utóbbi előadás témájához kapcsolódóan Boros Zsuzsa (szakmai tanácsadó, IM) "A XXI. század családjogi kihívásai figyelemmel a nemzetközi trendekre" című előadásában a béranyaság jogi- és etikai kérdéseit feszegette, kitérve a hazai és külföldön - béranyaság útján - született gyermek magyarországi anyakönyvezésének kérdésére, amelynek nehézségeit gyakorlati példákon keresztül mutatta be.
Szeibert Orsolya (docens, ELTE ÁJK) "A gyermek legfőbb érdeke a Brüsszel IIa. rendelet, valamint a vonatkozó európai uniós ítélkezési gyakorlat tükrében" című előadásában a New York-i Gyermekjogi Egyezmény 14. általános kommentárját, és a Brüsszel IIa. rendeletet vetette össze, majd kitért arra a kérdésre, hogy jogellenes elvitellel kapcsolatos ügyekben melyek a döntő szerepű tényezők, amelyeket vizsgálni lehet. Az EJEB elé került ügyeken (Neulinger-ügy, X v. Lettország-ügy) keresztül mutatta be a témába vágó jogforrások érvényesülését.
Murányi Fanni (jogi főreferens, AJBH) "Határtalan ombudsmani gyermekjogvédelem - Körkép az alapjogi biztos
- 55/56 -
aktuális, nemzetközi vonatkozású gyermekjogi ügyeiről" című előadása az ombudsman gyermekjogokat érintő tevékenységének rövid bemutatásával kezdődött, kiemelte a leggyakoribb nemzetközi vonatkozású ügyeket, úgy, mint a nemzetközi családtámogatásokkal kapcsolatos kérdéseket és a jogellenes gyermekelvitelt érintő jogi problémákat, majd a nem magyar állampolgárságú gyermekek kötelező tankötelezettségéről készült jelentések ismertetésével zárult.
Visontai-Szabó Katalin (adjunktus, SZTE ÁJK): "A közös szülői felügyelet és a váltott elhelyezés nehézségei Magyarországon és néhány európai országban" című előadásában a közös szülői felügyelet intézményét tette vizsgálat tárgyává a különböző európai államok függvényében.
Bartha Judit (doktoranda, PPKE JÁK): "A gyermek jogellenes külföldre vitelének kérdése - és az amerikai válasz, az ICAPRA" c. előadásában a címadó jelenséget és az Egyezményhez hasonló, a megtörtént eset szereplői alapján elnevezett Egyesült Államokbeli törvényt és az amerikai gyakorlatot elemezte.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
