Az elektronikus ügyintézés nemrégiben még csak egy távolban ringatózó, szinte elérhetetlen vágykép gondolata volt csupán, mind az ügyfelek, mind pedig a hivatalok számára. A digitális fejlődés robbanásszerű előretörése azonban kikényszerítette a modern megoldásokra való törekvés nélkülözhetetlenségét az önkormányzati szektorban is. Kijelenthető, hogy az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás mára a kézzel fogható szükségszerűség kötelezettségeként, valamint megkerülhetetlen elvárásként tornyosul az önkormányzatok előtt, és mindez immár sokkal közelebb van, mint gondolnánk.
Országos viszonylatban eddig többnyire csak beszéltek az elektronikus ügyintézésről, sokan azt gondolták, hogy majd foglalkoznak vele és tisztelet a kivételnek, de a feladatlista utolsó helyén szerepelt a hivatalok munkavégzésének ilyen irányba történő elmozdítása. Van egy rossz hírem. Az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás nem hogy itt kopogtat az ajtón, de már be is tette a lábát az önkormányzati szektor feladatoktól hemzsegő képzeletbeli házába. Ha nem is egyik pillanatról a másikra, de új időszámítás kezdődik, amely egy hosszú és igen rögös átállásnak mutatkozik a közeljövőt illetően.
Felgyorsult és folyamatosan digitalizálódó világunk állandóan változó környezetet teremt, amelyben mind fontosabb szerep jut az informatikai alkalmazásoknak. Az ügyféli igények alapját évekkel ezelőtt még a személyes jellegű és a papír alapú dokumentumok által körülhatárolt ügyintézés képezte. Mára a technikai fejlődés, a mobil és informatikai penetráció, valamint a digitális írástudás növekedésének hatására az állampolgárok igényeinek fókuszában továbbra is az egyszerű, gyors, hatékony ügyintézés áll, de az igények kiegészültek a magánszférában tapasztalható elektronikus úton történő ügyintézéshez és kapcsolattartáshoz fűződő elvárásokkal.
A digitális fejlődés másik aspektusa, hogy az informatikai rendszerek és megoldások nagymértékben segítik, megkönnyítik munkánkat, az életünk szerves részeivé válnak. Az elektronizálás és a működési folyamatok elektronikus útra való terelése ma már nem csupán az ügyfelek számára közvetlenül érzékelhető szolgáltatásokat jelent, hanem a belső működés hatékonyságát, integrált alkalmazásokkal megtámogatott ügyviteli folyamatokat, nyilvántartások és ráépülő szakrendszerek együttműködési képességét is. Az elektronikus közigazgatás szempontjából az is kifejezetten fontos, hogy a belső folyamatok modern alkalmazásokra épüljenek, amelyek kiaknázzák az informatikai együttműködési lehetőségeket, megtámogatva ezáltal a szervezetek működését.
Az elektronikus közigazgatásra ható igények és lehetőségek természetesen az önkormányzati igazgatást sem hagyták érintetlenül. Ma már nem kérdés, hogy az infokommunikációs technológiákat használni kell a hatékonyság növeléséhez, valamint az egyre szélesedő külső és belső igényeknek való megfeleléshez. A kérdés inkább az, hogy mindezt hogyan és milyen módon lehet megvalósítani. A korábbi stratégiák, szabályozások, az informatikai fejlesztések finanszírozási feltételei, valamint a központilag biztosított igénybe vehető infrastrukturális megoldások vagy hiányoztak, vagy pedig minimálisan érintették az önkormányzatokat. Természetesen az önkormányzatok is figyelmet fordítottak az ilyen irányú fejlesztésekre, amelyeket különböző módon, különféle megközelítések szerint valósítottak meg. Az egységes irányok hiánya rányomta azonban bélyegét az önkormányzatok informatikai érettségére, amelyek teljesen heterogénné váltak az évek alatt. A fejlettségi szintek közötti távolság egyre szélesedik, és leginkább az egyéb rendszerekhez, valamint nyilvántartásokhoz történő kapcsolódás megvalósítása maradt el, ami gátolja az igazán dinamikus informatikai támogatás kiaknázását. Felismerve mindezt, illetve reagálva ezen kihívásokra kerül többek között bevezetésre az önkormányzati ASP rendszer, amely a működés egy szeletét ugyan kezeli az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás tekintetében, de a valóság azért ennél sokkal szélesebb és mélyebb elvárásokat is támaszt az önkormányzatokkal szemben.
A megváltozott igényekre való reagálás, valamint az elektronikus fejlesztésekben lévő potenciál kiaknázása önmagában nem minden esetben lenne arra elég, hogy érdemben is előrelépjen a közigazgatás az elektronizálás terén. Több hivatal nem feltétlenül kezeli prioritásként az elektronizálás útján való fejlődés lehetőségét, ezért a legfőbb motiváló eszköz, a jogszabályi kötelezés minél egzaktabb megjelenése.
Mindez a gyakorlatban az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 2015. december 23-ai kihirdetésében öltött testet, amely hatályát tekintve kiterjed a helyi önkormányzatokra is. Az Eüsztv. rendelkezései komoly elvárásokat fogalmaznak meg, amelyek jelentőségét többek között az is mutatja, hogy a kihirdetést követően 2017-ben léptek hatályba bizonyos rendelkezései, és kötelező módon a törvényben foglaltakat alkalmazni csupán 2018-tól szükséges. A jogalkotó tehát kellő felkészülési időt biztosított a rendelkezéseknek való megfelelésre, azonban ez a felkészülési idő hamarosan a végéhez közeledik, amely óhatatlanul a megfelelési kényszer élesedését vonja maga után.
Az Eüsztv. célja - a XXI. század technikai fejlődéséhez igazodva - az elektronikus úton történő ügyintézés kiterjesztése, az ehhez szükséges jogi feltételek és a technikai fejlesztések jogalapjának megteremtése, valamint az ügyfelek széles körének ügyintézési szolgáltatásokat nyújtó állami és nem állami szervezetek egységes elvek mentén történő elektronikus ügyintézési szolgáltatások kialakításának elősegítése.
Az Eüsztv. másik célja, hogy jogi és erre alapozva technikai segítséget nyúj-
- 43/44 -
tson az elektronikus ügyintézésre kötelezettek számára az ilyen ügyintézést biztosító rendszereik létrehozásához, valamint az egymással való elektronikus kapcsolattartáshoz. Ehhez építőelemeket, az ún. SZEÜSZ-öket és KEÜSZ-öket a teljes elektronikus ügyintézésre kötelezett szervi kör számára elérhetővé teszi és ebben az új megközelítésben szabályozza újra. Ahogyan azt korábbi lapszámokban részletesen is bemutattam, a SZEÜSZ-ök és KEÜSZ-ök rendszere azon az elvi alapon nyugszik, hogy az elektronikus ügyintézési folyamat olyan részelemekre bontható fel, melyekből építőkockaként az éppen adott eljáráshoz igazodó sorrendben összeállítva bármely elektronikus eljárás felépíthető.
Azt, hogy milyen ügyekben kell az ügyfelek számára elektronikus ügyintézési lehetőséget biztosítani, szintén előírja az Eüsztv., amely röviden úgy fogalmazható meg, hogy minden olyan kapcsolattartásra kötelezően az elektronikus formát írja elő, mely az elektronikus ügyintézésre kötelezett szerv (pl. helyi önkormányzatok) és az ügyfél között elektronikusan is értelmezhető (pl. nem igényel személyes megjelenést). A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) korábbi rendelkezése szerint[1] "ha törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az ügyfél - jogszabályban meghatározott feltételekkel - jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, kivéve, ha az az adott kapcsolattartás tekintetében nem értelmezhető". Az önkormányzat tehát saját hatósági eljárásaiban megtilthatta az elektronikus ügyintézés lehetőségét, amelyet önkormányzati rendeletben szabályozhatott. Ez a filozófia azonban immár a múlté, hiszen az Eüsztv. rendelkezései szerint "az ügyfél - törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - jogosult az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni." Ezen Eüsztv. előírás hatálybalépésével együtt az imént hivatkozott Ket. szabály hatályon kívül helyezésre került.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
