A polgári eljárás, s ezen belül különösen a polgári per olyan, mint a folyó. Minden polgári pernek van bővebb vagy épp szűkebben buzgó forrása, amelyből elindul a jól vagy épp rosszul előadott tényanyag, bensőjében hordozva a végső cél elérését szolgáló kérelmet.
Az eljárás során mindig bővül a döntési kérelmet megalapozó tényanyag, amit a perben eljáró felek tárnak a bíróság elé a polgári perrendtartás által meghatározott keretek között haladó processzus, a folyamat során. A polgári peres eljárási folyamat egyértelműen mozgás, azaz a jogvitával szorosan összefüggő, az adott üggyel összefüggő anyagi jogi jogszabályok meghatározásaihoz igazodó változások, mozgások folyamata. A filozófia meghatározása szerint a mozgás nem csupán helyváltoztatás, hanem mindenféle változás, mégpedig mindig lényegi változás, miként maga a keletkezés, a létrejövetel is. A polgári peres eljárás során meghatározó - s egyben szükséges - a polgári peres jogvita eldöntéséhez szükséges tényanyag, peranyagmozgás, változások sorozata kapcsán való létrejötte. Amíg időben, sőt helyen is a peranyag keletkezik, az eljárás mozgásban van. Épp ezért helyes prof. dr. Névai László megállapítása, miszerint "A polgári eljárás […] eljárási cselekmények és eljárási jogviszonyok egymásba kapcsolódó láncolata, folyamata" (Bacsó-Beck-Móra-Névai: "Magyar polgári eljárásjog" - Tankönyvkiadó, Budapest 1959. 16. oldal harmadik bekezdése). Amikor ez a keletkezési mozgás, folyamat nem keletkeztet új peranyagokat, azaz a peranyag nem változik, nem bővül, a mozgás, az eljárási mozgási folyamat megszűnik létezni, azaz a mozgás helyét a létezésben a nyugvás váltja fel. Az eljárási mozgás létezési folyamatának megszűnése azonban a peres felek, illetve a bíróság akaratával, ténykedésének, illetve ténykedése mellőzésének következtében két következmény jelentkezhet.
Az eljárási folyamat, mozgás végleges megszűnése tipikusan akkor következik be, amikor a peres eljárás elérte szándékolt célját, azt, hogy a bíróság az eljárás során keletkezett, az ügyben releváns tényanyag, az ún. peranyag alapján az elébe tárt érdemi kérelem, a kereseti kérelem felől ítéleti formában megjelenő döntést hoz [Pp. 217. § (1) bek.]. Az eljárási mozgás, tehát mindig újabb és újabb peranyag folyamatos keletkezése lezárul, megszűnik.
De az eljárási mozgás, az eljárási folyamat végleges megszűnését jelenti az is, ha az eljárási folyamat továbbhaladását az eljárást megindító fél, illetve a peres felek együttesen a továbbiakban már nem kívánják (lásd keresettől való elállás, a peres feleknek a per megszüntetésére irányuló közös kérelme), illetőleg a bíróság a Polgári perrendtartásban pontosan meghatározott feltételek fennállása és észlelése esetén az eljárási mozgást, az eljárási folyamatot végzésével véglegesen lezárja. Ennek egyik módja az, hogy a bíróság az eljárási mozgás, a peranyag keletkezése folyamatának útját eleve lezárja, amikor az eljárási folyamat forrásánál, a keresetlevél benyújtásakor zárja le az eljárási mozgás létrejöttét (Pp. 130. §), illetve a Pp. 157. §-ban meghatározott törvényi feltételek fennállásának észlelése esetében az eljárási mozgás további útját zárja le.
Az eljárási folyamat, a peranyag keletkezése, az eljárási mozgás végleges megszüntetésének további módja az, amikor a bíróság a pert - a törvényi feltételek fennállása, illetve azok észlelése esetén - olyan időpontban zárja le az eljárási mozgást, amikor már keletkezett a mozgás eredményeként bizonyos peranyag. Volt már folyamati változás az ügyben, de a törvény, a Polgári perrendtartás a filozófiai értelemben vett folyamat, eljárás, mozgás lehetőségét véglegesen - végzéssel - lezárja. Az eljárási folyamat, mozgás, peranyag-keletkezés, változás végleges lezárása tekintetében meghatározóan nem jelentenek problémát sem a bírósági gyakorlatban, sem pedig a bíróságok előtt eljáró felek számára a peres eljárási mozgás, az eljárási anyag keletkezése, változása azonban nem csupán véglegesen zárulhat le - aminek eljárásjogi rendezése gyakorlatban nem is okoz nehézséget -, hanem az élet adta és a Polgári perrendtartásban pontosan szabályozott helyzetekben akár időlegesen is, s ezek az időlegesen ható helyzetek több gondolatot, sőt gondot is felvetnek. Épp ezért ezekkel a gondokkal és gondolatokkal kell kissé bővebben foglalkozni, s nem csupán az elméleti célok szolgálatában, hanem a gyakorlati problémák megelőzése és megoldása érdekében is.
Az eljárásnak, a perek időleges folyamatszakadásának, a változások folyamata időleges leállásának alapvető kérdése, hogy ilyenkor az eljárás, a folyamat megakad vagy épp csak nyugszik, sőt egyáltalán szükség van-e eljárásjogi módszertani szempontból a változási folyamat lehetséges eseteinek közös nevező alá való hozatalára, nevezetesen arra, hogy a törvényszerkesztő a törvényben egyetlen "csokorba" kötve szabályozza az eljárási folyamat időleges leállásának egyes eseteit.
Az első kérdés megválaszolása - mondhatni - vízválasztót képez az egyes eljárásjogi iskolák hitvallását illetően. Ebben a tekintetben a hazai eljárásjogi iskolák két nagy táborban hirdetik véleményüket.
Az egyik eljárásjogi iskola álláspontja az, hogy minden esetben, amikor a törvény az eljárási folyamat, a peranyag-változások folyamat időleges megszakadását rendeli, az eljárás megakad, s ez a megakadás mindaddig tart, amíg a folyamat, az anyagváltozás folyamata újra meg nem indul a Polgári perrendtartásban meghatározottak szerint, az ott megjelölt körül-
- 617/618 -
mények beállta esetében a magyar polgári eljárási jog klasszikusai, Magyary Géza, Névai László, illetve a hajdani polgári eljárásjogi jogszabályok nem rendezték egy eljárásjogi kategóriába foglalva azon esetek körét, amikor a polgári per mint folyamat, változások összefüggő sorozata időlegesen folyamatként nem működik. Az 1911. évi I. tc. - a Plósz-féle perrendtartás, a továbbiakban Ppp. - szabályozza és alkalmazza az eljárás szünetelése (Ppp. 446., 475. §) és az eljárás folytatásának kérdését. De szabályozza a Ppp. - egyetlen, a Tizenkilencedik fejezetben - az eljárás félbeszakadásának, illetve felfüggesztésének, valamint az eljárás "felvétele" kategóriáinak kérdését is, de az említett eljárásjogi kategóriák tekintetében nem alkotott meg ún. "közös nevezőt", azaz összefoglaló közös eljárásjogi gyűjtőkategóriát. A Ppp. szövegét figyelmesen olvasva még arra a következtetésre is el lehet jutni, hogy a szünetelés, a félbeszakadás, a felfüggesztés kategóriája tekintetében elkülönítéseket adna az eljárási folyamat újraindulását illetően, mert
a) az eljárás szünetelése esetében mulasztás után (Ppp. 446. §) a fél új határnap kitűzését kéri, a közös kérelemre való szünetelés esetében pedig valamelyik fél kéri az eljárás folytatását (Ppp. 475. §);
b) az eljárás félbeszakadás kezdetekor megtörténik, de az eljárás gyakorlatilag az eljárás "felvétele" iránti kérelemre - tehát szubjektív indíttatásra - folytatódik;
c) az eljárás felfüggesztésére a Ppp. 470-471. §-ában meghatározott esetekben kerülhetett sor. Kérelemre a bíróság erről akkor rendelkezhetett, ha az elhalt félnek, a törvényes képviselőjét elvesztett félnek perbeli képviselője nem volt, de a másik fél meghatalmazottja az eljárás felfüggesztését kérte. A bíróság hivatalból az eljárást akkor függeszthette fel, ha valamelyik fél háború idején katonai szolgálatot teljesített, vagy ha a fél háború vagy más esemény következtében a bíróság székhelyén meg nem jelenhetett vagy oda el nem juthatott. Hangsúlyozni kell, hogy az eljárás felfüggesztése mind a rendeltetését, mind pedig tartalmát illetően eltér a most hatályos Pp.-nek a "tárgyalás" felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseitől. Ez a különbségtétel mutatkozik meg abban is, hogy a Pp. rendelkezése szerint a per tárgyalásának felfüggesztésére - a korábbi Legfelsőbb Bíróság, ma Kúria rendelkezése és annak indokolása szerint (lásd: Bírósági Határozatok 1984/361. sz. jogeset) - a peres eljárásnak kizárólag tárgyalási szakaszában kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy az adott perben legalább egy tárgyalást kell tartani, ahol a feleket a tárgyalás felfüggesztésének alapjául szolgáló tényekről, illetve a tárgyalás felfüggesztésének következményeit illetően meg kell hallgatni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
