Átléptünk a 2014-es esztendőbe. Újév, új kezdet, s az újév mindig magával hoz egyfajta megújulást. Az emberek latolgatják, vajon az elmúlt évhez képest miben lesz másabb - reményeik szerint -, jobb az elkövetkezendő esztendő. A 2014-es év a "megszokott" várakozásokon túl egyéb fontos eseményeket is tartogat számunkra. Ez az év lesz - ahogy már nagyon sok helyen emlegetik - a "választások éve". Ebből következően az újév nem csupán az egyéni elhatározásokban, fogadalmakban hoz újat, de az egész évet "átölelő", teletűzdelő választások szabályaiban is jelentős változások születtek.
A demokratikus jogállamok működésének alapvető feltétele, s egyben alapjog is, hogy a választópolgárok meghatározott időközönként, szabályozott körülmények között szavazhassanak. Magyarországon a 2010-es választásokat követően jelentős átalakítás kezdődött.
Az országgyűlési választási rendszer határozza meg, hogy a képviselők és a pártok milyen arányban jutnak be az országgyűlésbe. A hazánkban alkalmazott választási rendszer alapjait - az Alaptörvény [Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.], a választási eljárásról szóló normaszöveg (2013. évi XXXVI. törvény), valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény mellett - az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény (2011. évi CCIII. törvény) szabályozza.
Ami a választási szabályok változását illeti, sor került a parlament létszámának csökkentésére, amelyet az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény 3. § (1) bekezdése az eddigi háromszáznyolcvanhat helyett százkilencvenkilenc főben szabott meg. (Százhat országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, kilencvenhármat pedig országos listán választunk majd.) Az Alaptörvény alapján a választójog gyakorlásának a továbbiakban nem előfeltétele a magyarországi állandó lakhely. Ezzel a szabályozással megnyílt a lehetőség arra, hogy az országhatáron kívül élő magyar állampolgárok is szavazhassanak a magyarországi választásokon.
A választás egyfelől a népszuverenitás és néprészvétel elvén alapuló demokratikus hatalomgyakorlás eszköze, aminek eredménye határozza meg, hogy mely politikai erők kezében összpontosul a törvényhozó és kormányzati hatalom. A választásokon való részvétel, a választójog mindenkit megillető alapjog, amely lehetőséget ad arra a választópolgároknak, hogy döntsenek a népképviseleti szervekről, valamint, hogy maguk is tisztséget tölthessenek be ezeknél a szerveknél. Ezt az Alaptörvény a következőképpen rögzíti: "Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen." [XXIII. cikk (1) bekezdés]
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény 18. §-a alapján a nemzetiségi listát állító, de azon mandátumot nem szerző nemzetiséget nemzetiségi szószóló képviseli az Országgyűlésben. A nemzetiségi szószóló a nemzetiségi listán első helyen szereplő jelölt lesz.
A nemzetiségeknek tehát kedvezményes mandátumszerzési lehetőséget biztosítottak a törvényhozók, ha pedig így sem lennének eredményesek, nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe. Országos listát ugyanis nem csak a pártok, hanem a nemzetiségek is állíthatnak. Ehhez mindössze a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplők egy százalékának ajánlása szükséges. Nemzetiségenként egy kisebbségi mandátum megszerzésére nyílik lehetőség úgy, hogy előbb összesítik az öt százalékos küszöböt elérő pártokra és a nemzetiségi listákra leadott szavazatokat, és az így kapott összeget elosztják az országos listán megszerezhető mandátumok számával (kilencvenhárommal), majd ezt az eredményt néggyel. Így alakul ki a kedvezményes kvóta, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele.
A választójog olyan alapvető politikai jog, amely nem tekinthető abszolút jognak, tehát gyakorlása feltételekhez köthető. Az Alaptörvény elfogadása előtt a magyar állampolgárságon túl, feltétel volt még a magyarországi lakóhely, azonban ezt a szabályozást már az Alaptörvény nem vette át, ezáltal megnyílt a lehetőség, hogy az országhatáron kívül élő magyar állampolgárok is éljenek választójogukkal.
Számtalan bírálat érte a kormánypártokat arra vonatkozóan, hogy a külhoni ma-
- 39/40 -
gyarság szavazataival akarják hatalmukat biztosítani, azonban szavazataik hatása inkább jelképesnek, mint befolyásoló erejűnek tekinthető. Ezek a szavazatok a korábban kivándorolt magyar állampolgároktól és magyar állampolgársággal rendelkező leszármazottaiktól, valamint az ideiglenesen külföldön tartózkodó, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgároktól, és az egyszerűsített eljárásban honosított állampolgároktól érkezhetnek.
Sok helyen felvetődött, alkotmányjogi szempontból problémás, hogy a 2014-es választásokon a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok és a magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön tartózkodó magyar állampolgárok különböző módon adhatják le szavazatukat.
A választási eljárási törvény szerint a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok kizárólag levélben szavazhatnak, míg a magyarországi lakcímmel rendelkező, a szavazás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgárok kizárólag személyesen, a magyar külképviseleteken adhatják le voksaikat. Sok kritika érte ezt a változtatást arra hivatkozással, hogy ez a választójog alkotmányellenes korlátozását valósítja meg, továbbá ellentétes az Alaptörvény jogegyenlőség-klauzulájával.
Azt is látni kell, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok a lakcímük szerinti egyéni választókerületi jelöltekre és az országos pártlistára is szavazhatnak; a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok egyéni választókerületi jelöltet azonban nem, csupán az országos pártlisták valamelyikét támogathatják.
A lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok egy szavazata - az új választójogi rendszer szerint - így a töredékét éri a Magyarországon lakcímmel rendelkező állampolgárok két szavazatának.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok a választásokat megelőző tizenöt napos határidőig előterjesztett kérelemre, előzetes regisztrációt követően levélben szavazhatnak. Valószínűsíthető, hogy a határon túli magyarok körében részvételcsökkentő hatása lesz a regisztrációnak.
Az úgynevezett szavazási levélcsomagot kérhetik, ha levélben vagy elektronikus úton (az ügyfélkapun vagy a Nemzeti Választási Iroda honlapján keresztül) ezt jelzik a választási szerveknek. Azt is jelezni kell, hogy a levélcsomagot milyen módon szeretnék átvenni: postai úton vagy külképviseleten, illetve egy kiválasztott magyarországi településen személyesen.
A szavazólap kitöltését követően a szavazólapot meghatározott követelmények megtartásával postai úton kell eljuttatni a választási szervekhez, vagy személyesen kell magyarországi választókerületi székhelyen vagy a külképviseleteken leadni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
