A fizetésképtelenségi jogterülettel foglalkozó szakemberek (gazdaságkutatók, bankok, bíróságok, APEH, felszámolók stb.) évek óta hangoztatják, hogy a gazdasági jog ezen területén a fizetőképtelenségi jog egészének átfogó reformjára van szükség, mégpedig nem oly módon, mint eddig, hogy csak egy jogértelmezésre, részlet szabályra koncentráltan kerül a Csődtörvény módosításra. Napjainkra mindinkább egyértelművé vált, elkerülhetetlen szükségszerűség lett a teljes gazdasági jogterület áttekintése, kiemelten a fizetésképtelenségi eljárások tartalmi megújítása.
A Csődtörvény 1992. január 1-jétől kezdődő hatályossága alatti joggyakorlati és jogelméleti problémák megoldására, a változó gazdasági helyzethez való alakítására a mintegy másfél évtized alatt több novelláris módosítás (1993, 1997, 2001, 2004, 2006) és számtalan, szinte követhetetlen (egy-egy jogintézményre, részletszabályra vonatkozó) változtatás történt. Több esetben kellett az Alkotmánybíróságnak is az éppen akkor hatályos Cstv.-re vonatkozóan az Alkotmányba ütköző jogellenességeket megállapítania, az alkotmányos jogrendet helyreállítania. Napjainkban a szinte követhetetlenségig eljutott módosítások, változtatások miatt a jogértelmezési kérdéseknél igencsak nehéz helyzetben vannak a szakterület jogalkalmazói (bíróságok, adós cégek, hitelezők, vagyonfelügyelők, munkavállalók, felszámolók, APEH, VPOP, Nyugdíjbiztosító, környezetvédők, bankok, kamarák stb.).
A szakértői vélemények szerint az 1991. évi Csődtörvény preambulumában meghirdetett főbb célokat a jelenleg hatályos Cstv. a mostani piacgazdasági környezetben már egyáltalán nem tudja kielégítően biztosítani. A lefolytatott eljárások összegzett tapasztalatai azt mutatják, hogy az eljárások során több tekintetben is csak az ellenkezőjét lehet elérni annak, amit a törvényalkotók annak idején eredetileg a Cstv. megalkotásánál célul tűztek ki.
A jelenleg hatályos Csődtörvény keretében lefolytatott felszámolási eljárás(ok) összességükben a következők miatt nem alkalmas(ak) arra, amire 1991-ben a jogalkotók eredetileg szánták:
- nem biztosítják a hitelezői igények kielégítését az adós vagyonából, mert az eljárások mintegy 90%-ában az adós cégnek egyáltalán nincs szinte semmi vagyona. Napjainkban a különböző felmérések, elemzések azt tanúsítják, hogy a bejelentett hitelezői igények kiegyenlítése nem éri el átlagosan még az 1%-ot sem;
- nem biztosítják az adós cégek szabályozott kivezetését a gazdaságból, mert az ügyek közel kétharmada egyszerűsített eljárással zárul, a felszámoló egyáltalán nem jut hozzá az iratokhoz, a cégeknek nincs fellelhető székhelye, megtalálható cégvezetője, legkevésbé a felszámolásba bevonható vagyona.
A felszámolási eljárás a Cstv.-ben eredetileg megfogalmazott célokból (a hitelezői követelések kielégítése után az adós cég jogutód nélküli megszüntetése) csak a jogutód nélküli megszüntetésére, a cégjegy-zékből történő törlésre alkalmas.
A Csődtörvény jelenleg hatályos szabályaiból eredő egyik legfőbb probléma az, hogy a vállalkozói szférában a fizetésképtelenné vált cégek többségénél felelőt-lenné vált a gazdálkodás. Semmilyen következménye nincs annak, ha valaki úgy számoltatja fel a tulajdonában álló, általa vezetett céget, hogy tetemes (köz)tartozásokat hagy maga után, s ezt minden különösebb következmény nélkül megteheti, mindezt semmiféle büntetőjogi, illetve gazdasági szankciók nem követik.
A hagyományosan fejlett gazdasággal rendelkező országokban a fizetésképtelenségi jog a nemzetgazdaság egészében megfelelően szabályozott és kiemelt jelentőséggel bír. A fizetésképtelenségi jog, amely egy adott társadalom (nemzetgazdaság) keretein belül működik, hatással van a résztvevőkre és az érintettekre minden szinten és gyakorlatilag igen változatos formában, bár általában inkább szövevényesen és többnyire indirekt módon. A lényeges gazdasági jogi szabályoknak azonban logikusan direkt és állandó hatással kell lenniük a vállalkozások biztonságára, a piac általános "tisztaságára", az adós-hitelező kapcsolatokra és a kockázatoknak az érintett és érdekelt felek általi megfelelő menedzselésére egyaránt.
A fejlett és fejlődő társadalmakban alapvetően a vállalkozások (gazdasági társaságok, vállalatok, gazdálkodó szervezetek stb.) vonatkozásában, de egyre kiterjedtebben a fogyasztási szférában, a természetes személyeknél is a fizetésképtelenségi jog valós, fegyelmező szerepet játszik. Átfogóan érvényesülő eszköz azon pénzügyi kockázatok kezelésére, amelyek az üzleti vállalkozásokkal, a mindennapi életünkkel együtt járnak.
A folyamatosan fejlődő, dinamikus társadalmakban a fizetésképtelenségi jog szerves, kellően integrált része a szélesebb (gazdasági) jogi kereteknek, mindezekből következően szükségszerűen és elkerülhetetlenül nem tud statikus maradni. Halaszthatatlan a rendszeres időszakonként a fizetésképtelenségi jog egészének és kapcsolatrendszerének újra értékelése, körültekintően biztosítva azt, hogy ezen jogterület maradjon egyértelmű kölcsönhatásban és direkt kapcsolatban a társadalmi, nemzetgazdasági szükségletekkel és igényekkel. A jogi felülvizsgálat és reform végrehajtóinak, jogalkotóinak, törvényelőkészítőinek folyamatosan törekedniük kell(ene) a világgazdaság (Európai Unió) egészében a legkorszerűbb jogelméleti és joggyakorlati ismeretek és módszerek megismerésére, hogy azokat mielőbb megfelelően integrálják a saját nemzetgazdaságuk jogi, kereskedelmi és szociálpolitikai környezetébe.
A hazai fizetésképtelenségi jog reformjánál a társadalom szükségleteinek és nemzetgazdasági érdekeinek szolgálata mellett nem lehet napjainkban figyelmen kívül hagyni a szélesebb globális környezetet, figyelembe kell venni azokat az erős nemzetközi hatásokat, amelyek irányítják a globális piacot és versenyt és azokat a kérdéseket, amelyek manapság felmerülnek a határokon átnyúló fizetésképtelenségi ügyekben.
Egy hatékony fizetésképtelenségi jogrendszernek alapvetően meg kell felelnie azon irányelvnek, hogy megfelelően integrálódjon és kellően harmonizáljon a globalizált világgazdaság, továbbá esetünkben az Európai Unió, valamint a saját nemzetgazdaságunk szélesebb jogi rendszerébe és gazdasági keretébe, a lehetséges reorganizációknál és a szükség szerinti felszámolásoknál egyaránt. Az adott fizetésképtelenségi rendszernek az előzőekben kifejtettek értelmében tehát megfelelően ki kell egészítenie és kompatibilisnak kell lennie annak a társadalomnak és gazdaságnak a jogi rendszerével, amelyben gyökerezik és amelynek értékrendszerét a nemzetgazdaság gazdaságpolitikájának keretében fenn kell tartania.
A kellően jogharmonizált és a kapcsolódó törvényekkel megfelelő koherenciával rendelkezően mű-ködő csődtörvény a nemzetgazdaság verseny- és fizetőképességére, továbbá a vállalkozások megbízhatóságába, ezáltal a hazai piacgazdaság tisztaságába vetett társadalmi hitre és nemzetközi megítélésre egyaránt pozitív hatásokat gyakorol(hat).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
