Megrendelés
Gazdaság és Jog

Fizessen elő a Gazdaság és Jogra!

Előfizetés

Kiss Károly: A sikerdíj megítélésének szempontjai (GJ, 2006/12., 25-26. o.)

A felperes 2003 nyarán szóban megállapodott az alperessel arról, hogy az alperes pénzbeli támogatás megszerzése érdekében nyújtson be kérelmet 50 000 000 Ft vissza nem térítendő támogatásra (ugyanennyi önerő rendelkezésre állásával) egy pályázatra oly módon, hogy a felperes a pályázati anyag előkészítésében, koordinálásában részt vesz, és figyelemmel kíséri a pályázat sorsát. A közös munka megkezdését követően a felek kommunikációjában akadtak problémák, melyeket - az alperes szerint - a felperes technikai felkészületlensége okozott, mivel sem gépkocsival, sem mobil telefonnal nem rendelkezett. A felek a pályázati anyag (a felperes által készített megvaló­síthatósági tanulmány és az alperes által előkészített anyagok) tényleges összerakását és benyújtását a határidő utolsó napján, közösen tették meg.

A felek a pályázat beadását követően írásba foglalták a megbízási szerződést, melyben a felperes marketing tanácsadást vállalt. Az volt a fő feladata, hogy az adott pályázathoz szükséges marketing piackutatási anyagokat szerezzen be, és a pályázatnak a saját szakértői területére vonatkozó részeit töltse ki, adjon tanácsot a megbízó az alperesnek a pályázat egyéb részeinek kitöltéséhez, valamint koordinálja a munkafolyamatot. A szerződés szerint a felperesnek 250 000 Ft megbízási díj és a pályázat kiírója által megítélt támogatás 10%-a járt sikerdíjként. A felek nem határoztak meg olyan összeghatárt, amely alatt az alperes érdektelenné válik a megítélt támogatásra. Az írásba foglalt szerződés rögzítette, hogy a felek bármelyike csak írásban, és csak másik fél súlyos szerződésszegése esetén mondhatja fel a szerződést. A szerződésből eredő viták eldöntésére az MKIK mellett szervezett Állandó Választottbíróság kizárólagos hatáskörét kötötték ki.

A pályázat kiírója - a kért összegtől való eltérés indokolása nélkül - összesen alig több mint 39 000 000 Ft támogatást ítélt meg az alperes javára. A támogatási szerződést 2004 szeptemberében írták alá, de pénzlehívására nem került sor, mert az alperesnél már nem volt meg az előírt önrész. Ennek ellenére a felperes leszámlázta az alperesnek a megbízási- és a sikerdíjat is, azonban az utóbbi részt az alperes nem fizette ki. Ezt követő levelezésükben a felperes a támogatási szerződés aláírására, az alperes pedig a megbízási szerződés teljesítésének elmaradására, több milliós kárt okozó inkompetenciára, valamint megtévesztő magatartásra, illetve szerződésszegésre hivatkozott.

Mivel a felek nem jutottak egyezségre, ügyük a Választottbíróságra került, ahol a felperes kereseti követelése a sikerdíjra és törvényes kamataira terjedt ki, az alperes pedig a kereset elutasítást kérte.

Az alperes szerint a felperes feladata a szerződés szerint elbírálásra alkalmas pályázat összeállítása lett volna, s a pályázaton kért támogatást a felperes nem szerződésszerű teljesítése miatt nem kapták meg, ezért nem jár a felperesnek a sikerdíj. Tanúbizonyítása kiterjedt a felperes szakszerűtlen eljárására, ami jelentősen eltért a tanú általa ismert gyakorlattól a felperes kommunikációs felkészültségének alacsony szintje következtében.

A felperes ezzel szemben okiratokkal és tanúkkal is bizonyította, hogy a pályázat ügyében a beadás előtt és beadás után is megfelelően járt el.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére