Az ítélkezési gyakorlatban bizonytalanság mutatkozik a tekintetben, hogy az egyéni cég önálló jogalanyisággal rendelkezik-e, és ennélfogva van-e perbeli jogképessége vagy sem? A joggyakorlatban az alábbi két állásponttal találkozhatunk:
I. Egy perben az elsőfokú bíróság a pert megszüntette, mert azt állapította meg, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet már érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani. Álláspontja szerint ugyanis a felperes mint egyéni cég jogi személyiséggel nem rendelkezik, ennélfogva nincs perbeli jogképessége sem. A fellebbezés folytán eljárt megyei bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen szüntette meg a pert. Az elsőfokú bíróság azt helyesen állapította meg, hogy az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 15. §-a lehetővé teszi, hogy az egyéni vállalkozó a cégjegyzékbe egyéni cégként való bejegyzését kérje. Ezáltal az az egyéni cég nem válik jogi személlyé. Az elsőfokú bíróság azonban figyelmen kívül hagyta, hogy a pernek sem kizárólag jogi személyek lehetnek az alanyai. A határozat további indokolása szerint a Pp. 48. §-a értelmében a perbeli jogalanyiságot nem az dönti el, hogy rendelkezik-e a cég jogi személyiséggel vagy sem, hanem az, hogy a polgári jog szabályai szerint illethetik-e jogok, illetve terhelhetik-e kötelezettségek. A másodfokú bíróság az 1997. évi CXLV. törvény (Ct.) 1. §-ának rendelkezéséből, valamint a hozzáfűzött miniszteri indokolás együttes értelmezésével arra a következtetésre jutott, hogy az egyéni cég perbeli jogképességgel rendelkezik.
A Ct. 1. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis "a cég az a gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], illetve egyéb gazdálkodó jogalany (a továbbiakban együtt: jogalany), amely - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a cégnyilvántartásba törté-nő bejegyzéssel jön létre üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából. Törvény más célra alapított jogalany cégnyilvántartásba való bejegyzését is előírhatja. A (2) bekezdés szerint: a cég cégneve alatt szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket.
E szabályokból - a másodfokú határozat indokolása szerint - az következik, hogy a cég - tekintet nélkül arra, hogy az jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, természetes személy vagy ezek társasága - fogalmának általános ismérve a cégnév. Ez azt a követelményt jelenti, hogy minden cégnek saját cégneve legyen, amelynek alkalmasnak kell lennie a megkülönböztetésre; ezen a cégnéven működnek és szereznek jogokat és kötelezettségeket a cégek. Ezért a cégnév az önálló jogalanyiság nélkülözhetetlen megtestesítője. A cég a létrejöttétől kezdődően kizárólag cégnevét használhatja, azt a jogok és kötelezettségek megszerzésére irányuló szerződéseken fel kell tüntetni. A cégnév kifejezi, hogy a cég a létrejöttével az alapítóitól, illetve a benne részt vevő személyektől, szervezetektől lényegében elkülönül. Kifelé, harmadik személy felé tehát a cég jelenik meg, és nem az egyes tagok. A cég önálló jogalany, függetlenül attól, hogy tagjainak felelőssége korlátlan vagy korlátozott-e. (A Ct. 1-2. §-aihoz fűzött miniszteri indokolás.) Mindezek alapján - a BH. 1999. évi 319. sorszámú eseti döntésben foglaltakra is figyelemmel - a megyei bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az egyéni cég is önálló jogalany, és perbeli jogképességgel rendelkezik.
II. A másik álláspont vitatja az egyéni cég önálló jogalanyiságát, eszerint szűken kell értelmezni a Ct. 1. §-ának (2) bekezdését, mely szerint: "a cég cégneve alatt szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket".
Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-ának (1) bekezdése szerint egyéni vállalkozás: a belföldi természetes személy üzletszerű, saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenysége. Az egyéni vállalkozó - nem vitásan - a Pp. 48. §-a szerinti perbeli jogképességgel (önálló jogalanyisággal) rendelkezik. A fenti törvény 15. §-ának (1) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozó - kérelmére - a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhető. A (2) bekezdés szerint az egyéni cég nem jogi személy.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
