A magyar választási igazgatás szempontjából 2014 kiemelt jelentőségű év volt, hiszen több választás lebonyolításában kellett közreműködniük a választási szerveknek, melyek egész évben feladatokat róttak a választási irodákra és bizottságokra. Az országgyűlési- (április 6.) és az Európai Parlamenti képviselőválasztást (május 25.) követő utolsó nagy feladat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának előkészítése és lebonyolítása volt. Ez az eredmény azonban eltért a korábbi helyhatósági választásoktól, hiszen számos ponton tartalmazott új szabályokat, új rendelkezéseket.
Jelen írásban arra vállalkoztam, hogy egy közös önkormányzati hivatal szemszögéből mutassam be a magunk mögött hagyott önkormányzati választást.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának szabályait az Alaptörvény a választások anyagi jogi szabályait tartalmazó, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvényre (Övjt.), valamint a választások eljárásjogi elemeit rögzítő, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) rendelkezéseire bízta. Eszerint a 2014. évi helyhatósági választáson kerültek megválasztásra a települési önkormányzati, fővárosi kerületi önkormányzati képviselők, a megyei közgyűlések tagjai, a fővárosi közgyűlés tagjai, valamint a települési és fővárosi kerületi polgármesterek, továbbá Budapesten a főpolgármester.
A jogalkotó a települési önkormányzati képviselők választását különbözőképpen szabályozta, attól függően, hogy 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú (ún. "egyéni listás" választási rendszer), vagy 10 000-nél több lakosú a település (ún. "vegyes" választási rendszer).
Ezen túlmenően a fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztására is új választási rendszer került bevezetésre 2014. június 18-i hatállyal. A közgyűlés tagjait eddig fővárosi listán választották meg a budapestiek, októberben azonban már más rendszerben kerültek be a képviselők a testületbe. Az új szabályozás alapján a fővárosi közgyűlés tagjai két módon szerezhettek mandátumot. A 33 tagból álló fővárosi közgyűlés tagja lett minden közvetlenül megválasztott kerületi polgármester (23 fő) és a főpolgármester; emellett további kilenc képviselő szerzett mandátumot a fővárosi kompenzációs listáról [Övjt. 6. §]. Fővárosi kompenzációs listát az a jelölőszervezet állíthatott, amely a kerületek több mint felében polgármester-jelöltet állított. A kompenzációs listán a jelölőszervezetek kerületi polgármesterjelöltjei és főpolgármester-jelöltjei szerepelhettek.
A megyei önkormányzati képviselőket megyei listán választhatták a választópolgárok, melynek során minden megye egy választókerületet alkotott, melynek nem képezte részét a megyei jogú város, valamint a főváros [Övjt. 7. § (1) bek.]. A megyei választókerületben listát az a jelölőszervezet állíthatott, amely a választókerület választópolgárai 0,5%-ának ajánlását összegyűjtötte (2010-ben a választópolgárok 1%-ának, 2006-ban pedig 0,3%-ának ajánlására volt ehhez szükség).
Dr. Áder János köztársasági elnök 2014. július 23-án kelt 270/2014. (VII. 23.) KE határozatával a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi általános választását 2014. október 12. napjára tűzte ki. A választás egyfordulós, sem érvényességi, sem eredményességi küszöb nem volt. Szavazhatott minden tizennyolcadik évét betöltött magyar állampolgár, illetve nem magyar állampolgár, akinek bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon volt.
A választáson mintegy nyolcmillió választópolgár dönthetett arról, hogy 2019 októberéig ki lesz az a több mint 16 000 képviselő, akik lokálpatriótaként meghatározzák az egyes települések, megyék és a főváros helyi közérdekű ügyeit, működését, gazdálkodását és fejlődését. Az érdeklődés most azonban visszafogottabb volt, mint négy évvel ezelőtt, hiszen a korábbi 68 279 jelölt helyett, most csupán 52 041 jelöltet vettek nyilvántartásba, tehát 23,8%-kal kevesebben kívántak polgármesterként, illetőleg képviselőként részt venni a közügyek irányításában.
Az Alaptörvény 35. cikk (2) bekezdése szerint "A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket sarkalatos törvényben meghatározottak szerint öt évre választják." A legfontosabb változás tehát a 2014. évi önkormányzati voksoláson az volt, hogy míg az 1990 és 2014 közötti ciklusok négyévesek voltak, addig a mostani választással a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket már öt évre választottuk meg. Ebből következően az önkormányzati választás eltolódik az országgyűlési választáshoz képest, hiszen a parlamenti választásokat továbbra is négyévente tartjuk [Alaptörvény 2. cikk (3) bekezdés], az önkormányzati választásokat pedig - az európai parlamenti választással azonos évben - ötévente.
A feladatok kezdete azonban sokkal korábbra datálódott, mint az önkormányzati választás kitűzése. Az Övjt. 3. §-ára tekintettel ugyanis a 2014. január 1-jei lakosságszám alapján a helyi választási iroda vezetője február 15-ig köteles volt meghatároz-
- 21/22 -
ni, és a helyben szokásos módon közzétenni a települési önkormányzat képviselő-testülete megválasztható tagjainak számát [Ve. 306. § (2) bek.].
A Geszterédi Közös Önkormányzati Hivatalt két önkormányzat (Geszteréd és Biri) alakította. A két település eltérő lakosságszámából adódóan a választási bizottságok sem voltak azonosak a két községben. Geszteréden két szavazókörben szavazatszámláló bizottság (SzSzB) működött, Biriben azonban - a Ve. 77. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján - csupán egy szavazókör, melynek következtében nem szavazatszámláló bizottság, hanem a helyi választási bizottság (HVB) látta el a szavazatszámláló bizottság feladatait is.
A Ve. 23. §-a alapján az önkormányzati választás kitűzését követően, legkésőbb azonban a szavazás napja előtti 42. napon (augusztus 31-ig) a képviselő-testületeknek meg kellett választaniuk a helyi választási bizottságokat. Ennek megfelelően Geszteréden három tagot és két póttagot, Biriben pedig öt tagot és öt póttagot választott a képviselő-testület. Biriben - a közös helyi választási iroda vezetőjeként - azért javasoltam az "ajánlott" legalább két póttag helyett ötöt, mert a korábbi bizottság a 2014. évi országgyűlési választásra működésképtelenné vált egy tag és két póttag kiesése miatt (elhalálozás, lemondás, lakóhely változtatás).
A biri helyi választási bizottság augusztus 28-i megválasztása - a bizottság február 5-i aktualizálásához képest - feltűnően zökkenőmentesen történt. Év elején ugyanis a képviselő-testület nem tudta elfogadni azt a törvényi rendelkezést, miszerint a helyi választási bizottság tagjainak személyére a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt, akinek indítványához nem nyújtható be módosító javaslat [Ve. 25. § (1) bek.]. Ennek következtében Biri önkormányzati képviselői "félresöpörték" az általam javasolt személyek listáját és más személyeket javasoltak a helyi választási bizottságba. Mivel a bizottság tagjainak megválasztására határidőben nem került sor, a bizottság általam javasolt tagjait a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság 2014. március 18. napi ülésén - jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel - bízta meg [Ve. 26. § b) pont].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
