Alapvető emberi joga a gyermeknek, hogy biztonságban érezhesse magát az iskolában és védelmet kapjon a szándékos megaláztatásoktól. Az Gyermek Jogairól szóló 1989. évi ENSZ Egyezmény 28. cikk 2. pontja értelmében a részes államok megtesznek minden alkalmas intézkedést annak érdekében, hogy az iskolai fegyelmet a gyermeknek mint emberi lénynek a méltóságával összeegyeztethetően alkalmazzák.
Az múlt évben New York államban többek között e témával kapcsolatosan vettem részt szemináriumon és végeztem kutatást. Tanulmányomban az ott szerzett ismereteket elsősorban gyakorlati megközelítéssel kívánom prezentálni az olvasó számára, azaz nem az okokat keresem, hanem a jelenségre fokuszálok.
Szó szerinti fordításban erőszakoskodást, terrori-zálást jelent. Az angol nyelvterületen összefoglaló kifejezés, amely az iskolai erőszak fogalmát takarja. Hazai alkalmazásban az "iskolai erőszak" kifejezés nyert teret
Nehéz meghatározni mi is az iskolai erőszak egy mondatban, tekintve, hogy számos megnyilvánulási formája van. Mindegyikre igaz, hogy szándékos, tudatos, agresszív vagy manipulatív cselekmény egy vagy több személy részéről más személlyel vagy személyekkel szemben. A felek között jellemzően egyenlőtlen hatalmi pozíció van és az elkövető ezt kihasználva próbál hatalmat illetve kontrollt gyakorolni az áldozat felett. A támadás tarthat csak napokig, de akár az iskolai tanulmányi évek végéig. A támadás lehet tervezett, de van, amikor a pillanat hatására történik egy kínálkozó lehetőség következményeképpen (pl. ipod elvétele a másiktól az iskola előtt).
A támadás irányulhat konkrétan előre meghatározott személlyel szemben, de az áldozat lehet véletlenszerűen, alkalomszerűen kiválasztott is. A támadásnak két formáját különböztetjük meg, a közvetlen és a közvetett támadást. A közvetlen támadás során a támadó közvetlenül, szemtől-szemben konfrontálódik az áldozattal, ami azonnal tapasztalható és érezhető. Az ilyen támadás általában fizikai vagy szóbeli. Ez lehet ütés, csapás, lökdösés, rúgás, lopás, vagyoni károkozás, durva megjegyzés, gesztikuláció, fenyegetés. Fiúk többnyire közvetlen támadásokban vesznek részt.
A közvetett támadás általában az áldozat távollétében történik és a hatás sem látható, érezhető azonnal. Gyakran nehéz meghatározni, hogy ki a támadó. Többnyire az ilyen támadás trükkös, szövevényes és nehezen felderíthető. Ilyen támadások lehetnek híresztelések, mások hírnevét sértő bántó pletykák terjesztése, kapcsolatok és barátságok manipulálása, kizárás, kirekesztés, elutasítás, valamint külön kiemelhető Cyberbullying, vagyis az elektronikus támadás. A modern digitális korban egy új elkövetési mód jelent meg, a technológia segítségével célzott támadások, zaklatások. Az üzenetküldési módok (sms, e-mail) és hálózati oldalak (facebook, iwiw, myspace) megjelenésével a támadó még több lehetőséget talál arra, hogy másoknak sérelmeket okozzon. Az ilyen támadások sokszor még ártalmasabbak és fájdalmasabbak, mint a többi, tekintve, hogy a támadó személyének kiléte gyakran ismeretlen marad és a bántalmazás sokkal szélesebb körben (worldwide) érzékelhető mások által, valamint az áldozat bármikor, akár otthonában is támadható.
Nehéz fellépni és harcolni az ilyen elkövetővel szemben, tekintve, hogy rendszerint névtelenül követi el támadásait és nem konkrét helyen, hanem az interneten. Típusai a durva, bántó üzenetek, hamis weboldalak készítése, ahol zaklató és hamis, bántó, sértő információ küldhető az áldozatról.
Általában mindenki, aki részese valamilyen formában az ilyen támadásoknak az iskolában érzékeli annak negatív hatásait.
Az áldozatra gyakorolt hatások
A támadásoknak lehetnek fizikai, lelki hatásai, lehet a tanulásra ártalmas és okozhat a személyiségben bekövetkező negatív változásokat. A fizikai támadás eredményei különbözők lehetnek a zúzódástól a törött csontig, egészen az agysérülésig.
Lelki hatásai lehetnek, attól kezdve, hogy az áldozat félelmet érez, nyugtalanságot, rettegést, szomorúságot, érezheti magát esetleg hülyének vagy alkalmatlannak. Az iskolai eredmények, jegyek leromolhatnak a támadásokkal való elfoglaltság miatt. Hiányozhat az áldozat az órákról, az iskolából elkerülve ezzel a támadót. Koncentrálási nehézségek jelentkezhetnek a tanulásban, de a támadások elérhetik, hogy a barátok, osztálytársak elutasítsák őket, elforduljanak tőlük. E barátságok, szociális
- 184/185 -
interakciók hiánya alacsony önértékeléshez vezethetnek és a későbbi kapcsolatok kialakítására is negatív hatással lehet. A folyamatos és különböző támadások az áldozatnál depressziót, erőszakot okoz, és nem ritkán öngyilkossághoz vezet.
A támadóra gyakorolt hatások
Akit hagynak, hogy erőszakos cselekményeket kövessen el, az azt tanulja meg, hogy az erőszak elfogadható és működő út a hatalom gyakorlásához és egyéb eredmények eléréséhez. Az ilyen magatartások más bűncselekmények elkövetéséhez is vezetnek, úgy mint droghasználat, családon belüli erőszak vagy lopás.
A passzív szemlélődőkre (bystanders) és egyéb diákokra gyakorolt hatások
Akik szemtanúi a cselekményeknek, de nem tesznek semmit ellene, azt a látszatot kelthetik, hogy az erőszak, az agresszió elfogadott magatartás. Ők szintén csatlakoznak a támadóhoz, támogatva ezzel az erőszakos cselekményeket. Felmérések szerint a diákok 25 % -a támogatja a támadót, amikor szemtanúja az eseményeknek, ami az erőszak folytatásához vezet.
Az iskolára gyakorolt hatások
Elvonja az oktatásról, a tanulásról a figyelmet. A kontroll nélküli erőszak eltávolítja a tanárokat, alkalmazottakat, diákokat az iskola céljától, a tanulástól. Kutatások szerint az áldozatok, a szemtanúk egyaránt elvesztik biztonságérzetüket, aminek hiánya korlátozza a tanulást.
Egy 2001. évi felmérés szerint, amit a Nemzeti Oktatási Statisztikai Központ (National Center for Education Statistics) készített, a diákok 14%-a tapasztalt ilyen erőszakot és úgy becsülik, hogy 30%-a diákoknak Amerikában (5.7 millió fiatal) érintett ilyen cselekmények által, akár mint támadó, akár mint célpont vagy mindkettő. Az ilyen magatartás hatással van mindenkire az iskola környezetében, nem csak az áldozatra és a támadóra, hanem az osztálytársakra, a passzív szemlélődőkre és tanárokra egyaránt.
Nincs egyértelmű meghatározása a támadónak, tekintve, hogy különböző okokból erőszakoskodhatnak. Ugyanakkor mindegyiknek van hasonló jellemzője és motivációja:
- kontrollálni, uralkodni és manipulálni akar,
- fizikailag erősebb és nagyobb, mint a többi (fiúknál)
- öntudatos, magas az önértékelése, (szemben azzal a hittel, hogy azért erőszakosak, mert bizonytalanság érzetüket fedik el)
- agresszívak, temperamentumosak, erőszakos tulajdonságokkal rendelkezők,
- erőszakos magatartásmintákat, viselkedést mutatnak, fegyelmi problémákkal rendelkeznek,
- másokat hibáztatnak a problémáik miatt,
- nem tudnak veszíteni, és arrogáns nyertesek,
- jellemző az empátia és bűntudat hiánya,
- jól titkolják, fedezik cselekményeiket, csak felnőtt távollétében cselekednek,
- magabiztosság erősítése céljából, népszerűségből és kontroll gyakorlása céljából támadnak,
- gyakran kerülnek zűrbe, verekedésbe, italozásba, drogfogyasztásba,
- gyakran a családok jellemzően kevés támogatást nyújtanak, és nem foglalkoznak a gyermek elfoglaltságaival, ügyeivel,
- gyakran olyan családból származnak, ahol túl engedékenyek vagy éppen túl szigorúak a szülők, nevelők,
- valószínű legalább egy bűncselekmény elkövetése 24 éves korukig.
Itt sem rendelkezünk egyértelmű, rövid leírással arról a diákról, aki ilyen támadások veszélyének van kitéve. Ugyanakkor az a diák, aki nyugtalan, alacsony önértékelésű és nem valószínű, hogy segítséget kér vagy megvédi magát, van a legnagyobb veszélyben. Aki szociálisan izolált, kevés barátja van, szintén gyakran célponttá válik, mivel nincsen támogató rendszere a reagálásra és segítségre a támadóval szemben. A kor szintén rizikó faktor, fiatalabbakat idősebbek szoktak megtámadni. Gyakran célpont a "más", aki nem "passzol" a környezetbe, aki különbözik valamilyen formában, akár megjelenésében, bőrszíne, vallása, szexuális beállítottsága alapján vagy képességeiben. Sajnos az áldozat gyakran saját hibájának tekinti a támadásokat. Azt hiszi, valami baj van vele, ezért éri őt támadás. Ami nem igaz! Fontos mindenkit emlékeztetni, hogy semmilyen ok nincs, amiért bántalmazhatják őket!
Vannak jelek, amik elárulják, hogy a környezetedben valaki célja ilyen támadásoknak, akinek:
- kevés a barátja, vagy nincs barátja,
- kirekesztve, magányosan, szomorúan és reménytelennek érzi magát,
- elutasítottnak, üldözöttnek és nem szeretettnek érzi magát,
- evési, alvási, aktivitási, teljesítménybeli problémái vannak,
- 185/186 -
- gyakran panaszkodik betegségre és nem akar iskolába menni,
- nyugtalannak, boldogtalannak látszik és hajlamos a sírásra és hangulatingadozásra,
- áldozat-testbeszédet jelez (lógatott fej, beesett vállak, szemkontakt hiány)
- megsérült tárgyakat visz haza, vagy elveszettnek mondja, azt amit elvettek, vagy tönkretettek,
- kerül helyzeteket, helyszíneket, ahol a támadóval találkozhat (busz, iskola, osztály, játszótér)
- világgá menésről, öngyilkosságról beszél,
- erőszakot mutat mások és maga irányába.
Ők azok, akik aktívan nem tevékenykednek akkor, amikor valaki segítségre szorulna. Ők a passzív szemlélődők, akik az oldalvonalról nézve nem segítenek, és nem avatkoznak be az eseményekbe, amikor pedig szükséges volna. Azt gondolják jobb, ha nem keverednek bele, mivel nem igazán tudják mit is kellene tenniük, illetve saját biztonságuk érdekében a konfliktust sem akarják fokozni. Pedig az ilyen megatartás támogatja az elkövetőt és a bántalmazások folytatásához vezet. Bebizonyított, hogy a szemlélődők szerepe igen jelentős az iskolai erőszak elkövetésében. Szerepük fontos, mivel általában az ő szemük előtt történnek az események. A tanárok, felügyelők általában nincsenek ilyenkor jelen és nem látják, mi történik. A bántalmazó ugyanakkor élvezi, ha van közönsége. A közönség azzal, hogy nem tesz semmit, hallgatólagosan jóváhagyja a bántalmazó támadásait, támogatja annak folytatását. Azonban, ha ők a rosszallásukat fejezik ki, azzal nem támogatják a további cselekmények elkövetését és gyakran ez már elég az erőszak megállításához.
Minden iskolai alkalmazottnak együtt kell működnie e cél érdekében. A megelőzés és a válaszreakció mindenki felelőssége, a tanároké, iskolai alkalmazottaké, diákoké, szülőké. Közösen kell kialakítaniuk a biztonságos környezetet, ahol az ilyen támadások nem tolerálandók.
Mit tud tenni a diák, ha áldozat?
Nem szabad elfelejteni, hogy ez nem az ő hibája és nem kell egyedül tűrnie a támadásokat. Sokfélét tehet a megelőzés és a megszüntetés érdekében.
Beszélni és elmondani
Talán úgy érzi, hogy elmondani az ilyen támadásokat fecsegésnek tűnik, esetleg árulásnak. Ugyanakkor a felnőttek (tanár, szülő, nevelő) meg tudják állítani az ilyen cselekményeket. A legtöbb alkalmazott törődik az ilyen támadásokkal és a diák biztonságával és mindent meg fog tenni ennek érdekében. Csak beszélni valakinek róla már nagy segítség a diák számára, legyen az testvér, barát, aki segít, hogy ne érezze magát egyedül. Ők mind segítő javaslatokkal állhatnak elő, ami még akkor is fontos, ha nem biztos, hogy végleg megoldja az ügyet.
Kiállni magáért
Ez néha nehéz, de ha meg tudja csinálni, büszkeséggel tölti el és mások elismerését is kiváltja. Gyakorolni kell mit és hogyan fog mondani a támadónak tudatos hangnemben. Amikor a támadás kialakulni látszódik, érthetően és ellentmondást nem tűrő hangon kell mondani a támadónak, hogy fejezze be, majd azonnal el kell menni, szükség esetén elrohanni. A magunkért való kiállás a többi diákot is megerősíti, hogy teheti ugyanezt. A támadó a sikeres támadásokban erősíti meg magát, szerzi az erejét. Még ha nem is érzi magát magabiztosnak, a támadott színlelje azt, hogy kontrollálja az eseményeket, mert az csökkenti a támadó magabiztosságát. Lehet, hogy következő alkalommal már tudja kezelni a helyzetet és nem is kell színlelni.
Mellőzni, elkerülni
Próbálni elkerülni támadásokat, pl. máshoz beszélni, olvasni vagy érdektelenséget mutatni. A bántalmazó szereti az áldozat nagy reakcióit, ez őt a hatalom birtokosává teszi és a figyelem középpontjába kerül. Ha sikerül mellőzni és ellenállni a provo-kálásnak, nem idegesíti fel magát a diák, a támadó nem tud úrrá lenni rajta. Ha úgy érzi a támadás nem ért célba, mert nem érdekli a célzott személyt, lehet, hogy nem foglalkozik vele tovább. Ugyancsak jó ötlet kerülni azokat a helyeket ahol a támadó előfordulhat. Amennyiben a támadások a vagyontárgyak ellen irányulnak, célszerű azokat otthon hagyni.
Barátkozás, részvétel
A támadó a kevés baráttal és a szociálisan elkülönülő gyermekeket célozza. Barátságok kötése csökkentheti a célponttá válást. Különórák, sportok, extra elfoglaltságok szintén segítenek új barátságok kötésében. Baráti társaságnak könnyebb szembe szállni a támadókkal.
Nyugodtság és békesség
Természetes, hogy ideges és mérges lesz valaki, amikor zaklatják, de ez az amire a támadónak szüksége van, érzelmi reakciókra az áldozattól. Gyakorolni kell, hogyan lehet elsétálni póker arccal, miközben tízig kell számolni. Fontos, hogy ne legyen reakció a támadásokra, mert az csak súlyosbítja a helyzetet, sérüléseket okoz és bajba keveri az áldozatot is. Nem szabad "lemenni" az elkövető szintjére.
Nem szabad válaszolni az elektronikus támadásokra
Nem szabad válaszolni sértő e-mail-ekre, üzenetekre, levelekre, hiszen az elkövető célja éppen
- 186/187 -
az ingerült reakciók, durva válaszok kiváltása. De törölni sem szabad az információkat, üzeneteket, mert bár a támadó azt gondolja névtelen, minden kinyomozható. Minden számítógép az interneten keresztül Internet Protocol számmal rendelkezik, ami lenyomozható.
Mit tehet a passzív szemlélődő?
Bár nyilván sokkal egyszerűbb passzív szemlélőként viszonyulni az eseményekhez, azonban az ő szerepük meghatározó, megállíthatják, de támogathatják is a támadásokat. Kutatások szerint a szemlélődő diákok többsége passzívan támogatja vagy akár részt is vállal a támadásokban. Ugyanakkor azt is kimutatták, hogy ha ők a támadásokkal szemben fellépnek, 50%-ban megállítják az erőszakos cselekményeket. A közösségi hatalmukat felhasználva tiszteletet parancsolhatnak a megtámadott diákok irányába és ezzel is megállíthatják a támadást. A támadások azonnali jelentése a felnőtteknek, rosszallásuk kifejezése a támadásokkal szemben csökkenthetik az ilyen támadásokat az iskolákban.
Mit tehet az iskola?
Az iskola tiszta és egyértelmű szabályokat alkothat, amit a gyakorlatban is alkalmaz. Tisztességes és következetes következményeket kell érvényesítenie a cselekményekkel szemben. Azonnali intézkedés szükséges, ha támadásokat észlelnek, hogy mind az elkövető, mind az áldozat számára egyértelmű legyen, hogy nem tolerálják az ilyen magatartást.
Tudatosítani kell az iskolai erőszak fogalmát iskolai rendezvényeken, programokon, vagy osztályteremi beszélgetéseken. Diákokkal meg kell ismertetni azok lehetséges következményeit és megelőző intézkedéseket kell tenni. Diákok megállapodhatnak (mediáció alkalmazása), megígérhetik és aláírhatják, hogy befejezik támadásaikat, esetleg segítenek másoknak, akiket zaklatnak.
Szükséges, hogy minden felnőtt az iskolában aktívan részt vegyen a megakadályozásban. Nekik is érteniük kell a lehetséges következményeket és nem hunyhatnak szemet fölötte. Támogatást és segítséget kell adniuk az áldozatoknak.
http://www.nytimes.com/2008/09/04/nyregion/04-bully.html
http://www.uwstout.edu/lib/thesis/2004/2004johns-tonr.pdf
http://www.psychologymatters.org/bullying.html
http://www.eyesonbullying.org/pdfs/toolkit.pdf
http://www.bullypolice.org/BullyPoliceUSA.pdf
http://www.oecdobserver.org/news/fullstory.php/aid/434/Bullying_at_school:_tackling_the_problem.html
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi docens.
Visszaugrás
