"Wekerle tanult a példákon, de csak egyben, hogy a minisztertanács utáni vacsorákon kizárólag csak férfiak vettek részt. Ez megint újítás volt. Az asszonynélküliség. E vacsorák igazi fiatalos, vidám dínom-dánomok voltak, kivált eleinte, míg az ég túlságosan el nem borult Bécs felől".[1]
Wekerle Sándor háromszor a magyar közjog történetében a legtöbbször volt a magyar közigazgatás feje (1892-1895, 1906-1910, 1917-1918), és elnökölhetett a Sándor-palota üléstermében található mahagóni asztalfőn. A fenti mondatok több mint száz éve íródtak. Egy megsárgult korabeli társasági lapból került elő a magyar minisztertanácsokról írt karcolat, amely a dualizmus kormányainak ügyes-bajos dolgain élcelődik. Mikszáth Kálmán alig ismert írását olvasva fogalmazódott meg a gondolat, hogy áttekinteni a kormány döntéshozatalát, és egyben felvillantani a polgári kezdetek kormánydöntéseinek korrajzát. Az írófejedelem éltesebb korában parlamenti képviselőséget vállalt, és politikai csatározások szereplőjeként több írásában megörökítette a régi korok minisztertanácsainak érdekes momentumait. E téren talán a legismertebb írása A pénzügyminiszter reggelije címet viselő karcolat, de más - köztük az idézett írás is - tanulságos parabolát mutat korunk olvasóinak.
Az elektronikus médiumok kedd esti kiadásainak, a napilapok tudósításainak egyik fő híre a kormány előző napi ülése és fontosabb határozatai.[2] Általában a kormányszóvivő, esetenként az illetékes miniszter vagy a miniszterelnök által bejelentett fontosabb döntésekről az ülést követő sajtótájékoztatón értesülhet először a nyilvánosság. A Jogi nyilvánosságot" a napirend szerint elfogadott határozati javaslatoknak a Magyar Közlönyben vagy a Határozatok Tárában történő kihirdetése, ill. közzététele jelenti, a szöveg technikai gondozásából adódó, esetenként többhetes késéssel. Ennek elsősorban okai vannak, ugyanis a kormány döntésének szövegét az ülés összefoglalója alapján a Miniszterelnöki Hivatal az előterjesztővel együttműködve véglegesíti, és a miniszterelnök (akadályoztatása esetén a kormány ülését vezető miniszter) írja alá. Ha a kormány az előterjesztett javaslatot érdemben megváltoztatta, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára a módosított szöveget - aláírás előtt - az előterjesztőnek és a módosításban érdekelteknek bemutatja. A hivatalos lap szerkesztése és a nyomdai munkák ezt követően kezdődhetnek: átfutási idejük a modern nyomdatechnikának köszönhetően igen rövid.
A bejelentett döntés a lap- vagy híradásszerkesztő tolmácsolásában gyakran önálló életre kel; a részleteiben és jogi megfogalmazásaiban még nem minden esetben ismert határozatot vagy rendeletet magyarázzák, reflektálnak rá, megvitatják, nem utolsó sorban az adott médium társadalmi vagy politikai célcsoportjához igazítva.
- 239/240 -
A demokratikus rendszerváltást követően a közélet és különös tekintettel a közhatalom gyakorlásának átláthatósága erőteljes igényként jelentkezett a magyar társadalomban, de a közbizalom megszilárdulását a demokrácia gyermekbetegségein túl a korábbi államszocialista hatalommal szembeni bizalmatlanság is késlelteti. A demokratikus intézményrendszer kialakítása során a mai napig megkülönböztetett és kritikus érdeklődés kíséri a végrehajtó hatalom döntéshozatali rendszerét és magát a közeget, ahol a döntések megfogalmazódnak. Jelen tanulmánynak nem célja felértékelni e döntéshozatali rendszer jelentőségét, csupán arra szorítkozik, hogy felvessen néhány összefüggést a kormány döntéseinek a jogforrási rendszerben és az igazgatásszervezésben elfoglalt helyéről, nyilvánosságáról és nyilvántartásáról.
Szó esik továbbá a jelenlegi rezsimnek az adatvédelmi biztos által illetett kritikájáról, a vonatkozó nemzetközi kitekintésről és az Alkotmánybíróság kapcsolódó állásfoglalásairól. A tanulmány az elektronikus döntéshozatallal kapcsolatos problematikát érintő rövid kérdésfelvetéssel zárul.
Elöljáróban fontosnak tartom megemlíteni, hogy a kormány döntéseit körüllengő, olykor misztikusnak ható fátyol nem új keletű, nem köthető csupán a médiumok hírvadászatához. Nem kizárólag a tudósító okolható a találgatásokra okot adó döntés, esetleges félremagyarázás miatt. A hírérték mögött sokszor háttérbe szorul az információ, és a hír léte, nem pedig tartalma az elsődleges. Talán csak az eltelt emberöltők teszik meglepővé, hogy a dualizmus évtizedeiben is megkülönböztetett érdeklődés követte a kormány (minisztertanács) munkáját, és egy-egy szituáció szereplői lényegében hasonló helyzetben vannak a modern korban is.
"Bizonyos bűvös köd ül e sorokon, mely a magyar fantáziáját meghízlalja. Minisztertanács volt! Vajon mit tárgyalhattak? Pláne órákon keresztül. A szimatoló érzékek megfeszülnek, a kíváncsiság égető lesz, mint a szomjúság a só után. A politikusok kombinácziói megindulnak, mint a csirkék a szérűn szemet keresve. Azonfelül is sok ezer és ezer ember, a kinek valami ügyes-bajos dolga van fent a legmagasabb régiókban, vagy ki valamit vár a Budapesti Közlönyben, reménykedve gondol a minisztertanácsra, s nem adná egy vak lóért, ha bekukucskálhatna egyszer a kulcslyukon. Pedig nem sokat látna. Mert a minisztertanácsok a legegyszerűbb dolgok a világon, még a falust tanács is ünnepélyesebben tanácskozik, mint a kormány."[3]
Kormányzati döntéseknek tekintjük - általánosságban - a kormány, mint testület döntéseit, a kormánytagok (miniszterelnök és miniszterek) döntéseit, az országos hatáskörű szervek, kormánybiztosok, kormánybizottságok stb. döntéseit, a miniszterelnök kormányt érintő döntéseit (pl. közlemény a miniszterelnök helyettesítéséről)[4], az egyéb kormányzati szervek döntéseit, valamint egyéb kormányzati döntéseket (pl. orosz államadósság lebontásával kapcsolatos tárcaközi bizottság döntései, ld. Áht. 108/A. §).
A kormány, mint testület döntései a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény alapján jogszabályokra és a jogi irányítás egyéb eszközeire oszthatók. A kormány feladatkörében rendeletet bocsát ki, határozatot hoz, irányelvet vagy elvi állásfoglalást fogad el.[5] A kormányrendeletek a hivatalos lapban, a Magyar Közlönyben kerülnek kihirdetésre. A kormány határozatait általában a Határozatok Tárában kell közzétenni: közkeletű néven ezek
- 240/241 -
a "kétezres" határozatok. A kormány elrendelheti jelentősebb határozatainak a Magyar Közlönyben való közzétételét, ezeknek a számozása ezerrel kezdődik.[6] A határozatok alapját képező munkadokumentumok (kormány-előterjesztések), ezen belül - ha törvény másként nem rendelkezik - a belső használatra készült, valamint a döntés-előkészítéssel összefüggő adat (adott esetben kormányhatározat) a keletkezését követő harminc éven belül - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 19. § (5) bekezdése alapján - nem nyilvános. A későbbi fejlemények ismeretében figyelemre méltó körülmény, hogy e bekezdésnek az adatvédelmi törvénybe történő elhelyezését a Miniszterelnöki Hivatal akkori közigazgatási államtitkára kezdeményezte. Kérelemre az adatok megismerését a szerv vezetője e határidőn belül is engedélyezheti.[7]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
