"A jövőbeli viselkedés legjobb előjele a múltbéli viselkedés"
A közösségi foglalkoztatók - amelyek létrehozásáról a Pártfogó Felügyelői Szolgálat felállításának és működésének szabályozási elveiről szóló 1183/2002. (X. 31.) Korm. határozat[2] és a már hatályon kívül helyezett Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet rendelkezett - gazdag programkínálattal és a csoportmódszerek kísérleti alkalmazásával járulnak hozzá a külön magatartási szabályok változatosabbá válásához.[3] A közösségi foglalkoztató a Pártfogó Felügyelői Szolgálat háttérintézményeként működő speciális intézmény, amelynek legfontosabb funkciója az alternatív szankciók, illetve helyreállító igazságszolgáltatási eszközök körének bővítése.
Elsődleges feladata az ügyészek és bírák által a pártfogó felügyelet tartamára előírt külön magatartási szabályok[4], ezen magatartási szabályok - pártfogó felügyelő által megállapított módon - megtartásában, a megelőző pártfogás magatartási szabályainak[5], valamint a jóvátételi munka[6] végrehajtásában való részvétel.[7]
Tevékenységeinek célja a foglalkoztató ügyfelei szociális készségeinek, kompetenciáinak a fejlesztése, illetve a helyi közösség kiengesztelése, a bűnismétlés kockázatának a csökkentése, elősegítve ezáltal a társadalmi integrációt, a társadalmi megbékélést, a helyreállító szemlélet erősödését.[8]
A 1744/2013. (X. 17.) Korm. határozattal elfogadott Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia (a továbbiakban: NBS) kiemelt beavatkozási területként jelöli meg a gyerek- és fiatalkori bűnözés területét.[9] A nemzetközi ajánlásoknak és iránymutatásoknak megfelelően jelentős szerepet kap az alternatív szankciók és a helyreállító módszerek alkalmazásának erősítése.[10] A célhoz rendelt intézkedések körében megjelenik a közösségi foglalkoztatók kialakításának terve.
A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia 2016-2017. évre szóló intézkedési tervéről szóló 1166/2016. (IV. 6.) Korm. határozat (a továbbiakban: Intézkedési Terv) az NBS négy kiemelt beavatkozási területén további célokat fogalmaz meg. A bűnismétlés megelőzése elnevezésű beavatkozási területen előírt legfontosabb célkitűzések a következők:
- módszertani útmutató kidolgozása a fiatalkorú és fiatal felnőtt pártfogoltak, valamint megelőző pártfogás alatt álló gyermekeket célzó értékrend-korrekciós csoportfoglalkozások kormányhivatali gyakorlatba való beépülése érdekében,
- az értékrend-korrekciós csoportfoglalkozások módszertanának trénerképzés útján történő átültetése a helyreállító igazságszolgáltatás rendszerébe.[11]
A konferenciamódszer alkalmazása elsősorban a büntető igazságszolgáltatás területén terjedt el.[12] Azonban a fiatalkorú vagy gyermek alanyi kör által elkövetett kriminális magatartásra nem ad mindig intézményes választ a büntető igazságszolgáltatás rendszere. A gyermek- és fiatalkorúak védelmének részét képezi az általuk, illetve velük szemben elkövetett kriminális magatartások elleni védekezés. Amennyiben a fiatalkorú életkora és/vagy beszámítási képessége alapján bűncselekményi tényállást valósít meg, közigazgatási hatósági eljárás és büntetőeljárás párhuzamosan zajlik. Gyermekkorúak által elkövetett tényállásszerű magatartások esetén - vétőképtelenségükre tekintettel - a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó, gyámhatóság által elrendelt hatósági intézkedések alkalmazhatók.
A közösségi foglalkoztató működtetése a gyermekvédelem rendszerében is indokolt lehet ott, ahol kiváltó
- 47/48 -
okait tekintve a büntető igazságszolgáltatással átfedést mutat. Ilyen terület a gyermekvédelmi gondoskodás körében alkalmazható, gyámhatóság által elrendelt megelőző pártfogás intézménye.
A megelőző pártfogás a gyámhatóság által lefolytatott közigazgatási hatósági eljárás keretében, már fennálló védelembe vételi eljárás mellett vagy védelembe vételi eljárás lefolytatásával egyidejűleg alkalmazható, 2015. január 1. napjától hatályos gyermekvédelmi hatósági intézkedés.[13]
A gyámhatóság a bűncselekmény vagy az elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt indult védelembe vétel iránti eljárásban, vagy a már fennálló védelembe vétel mellett a nyomozó hatóságnak a bűncselekmény vagy a szabálysértési hatóságnak a szabálysértés elkövetéséről tájékoztató, a gyámhatóság felé tett jelzését követően megkeresi a pártfogó felügyelői szolgálatot környezettanulmány és a gyermek veszélyeztetettségének bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelése (a továbbiakban: kockázatértékelés) beszerzése céljából.[14]
A jogintézmény bevezetésével a jogalkotó szándéka az volt, hogy mind a gyermekvédelmi, mind a büntető igazságszolgáltatási rendszer megőrizze saját struktúráját, amellett, hogy a két terület közötti hatékonyabb együttműködésre lehetőséget biztosít.
A Baranya Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Osztálya sikeresen pályázott a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács által kiírt "A nemzeti bűnmegelőzési stratégia feladatrendszerének támogatása" elnevezésű pályázaton "A Baranya Megyei Kormányhivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálatának Közösségi Foglalkoztatója" című pályaművével. A pályázat elnyeréséhez kapcsolódó finanszírozás[15] lehetőséget teremt a közösségi foglalkoztató Baranya megyére kiterjedő "kísérleti"[16] működtetésére. A százhárom győztes pályázat közül az egyetlen, amely önerő nélkül, száz százalékos támogatással működhet az egy éves program idejére.
A közösségi foglalkoztató 2017. október 5. napján tartott nyitórendezvényén a büntető igazságszolgáltatási és gyermekvédelmi szereplők képviselték intézményüket. A rendezvényt a Baranya Megyei Kormányhivatal főigazgató asszonya nyitotta meg.
A pécsi közösségi foglalkoztató működése hiánypótló.[17] Erről beszélt dr. Szeiberling Tamás, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi módszertani irányításáért felelős helyettes államtitkára "Az igazságügyi szolgáltatások jelene és jövője, a Pártfogó Felügyelői Szolgálat fejlesztési irányvonalai" címmel megtartott összefoglaló előadásában. Elmondta, hogy pécsi közösségi foglalkoztató megvalósításának gyökerei 2006-ra nyúlnak vissza. Ekkor kapott felkérést a Baranya Megyei Pártfogó Felügyelői Szolgálat a közösségi foglalkoztatók módszertanának kidolgozására. 2009-ben újabb megbízás eredményeképpen a Baranya megyei pártfogók részvételével munkacsoport alakult, azonban a szakmai koncepció eredményei nem helyi szinten, hanem Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolcon kerültek átvételre a Zöld Pont Közösségi Foglalkoztató létrehozásának és működtetésének keretében. A közösségi foglalkoztató létrehozásának gondolata a baranyai szakemberek körében maradandónak bizonyultak, amelyet a helyettes államtitkár úr a Baranya megyei szakmai állandósággal, az ügy mögött álló lelkes pártfogók közreműködésével, a szakmai támogatók létével, a gyermekvédelmi - és civilszférával való hatékony együttműködéssel magyarázott.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
