Az Alexander von Humboldt Alapítvány[1] (a továbbiakban: Humboldt Alapítvány) ALUMNI programja keretében "Institutspartnerschaften"[2] pályázati kiírására egykori Humboldt ösztöndíjasok és vendéglátó professzoraik nyújthatnak be közös pályázatot. Jelen tanulmány célja e program keretében megvalósuló projekt eddigi eredményeiről rövid áttekintést adni. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának és a Heidelbergi Egyetem Jogi Karának büntetőjogi intézetei által elnyert "Zur Systematisierung der strafrechtlichen Verantwortung von und in Unternehmen" ("A vállalatok büntetőjogi felelősségének rendszerezése") című intézeti partnerségi projekt[3] 2021-2023 között valósul meg. A projekt célja a vállalatok, vállalkozások büntetőjogi felelősségére fókuszáló kutatások folytatása, valamint a technológiai és társadalmi változásokra adandó kriminálpolitikai válaszok felvázolása. A program további célkitűzése olyan fiatal kutatók (doktori és posztdoktori hallgatók) bevonása, akik potenciális pályázói lehetnek a Humboldt Alapítvány egyéni kutatói pályázatainak. A partnerségi projekt kiváló lehetőséget biztosít a szakmai tapasztalatcserére, valamint a résztvevők közötti szakmai kapcsolatok elmélyítésére. A projekt keretében a Heidelbergi Egyetem és Miskolci Egyetem közös szervezésében évente egy-egy közös nemzetközi konferencia megrendezésére nyílik lehetőség. A konferenciákon elhangzott előadások publikálásra kerülnek.[4]
A partnerségi projekt "Straf- und Bußgeldrechtliche Verantwortung von Unternehmen im Kartell- und Datenschutzrecht de lege lata und de lege ferenda" - "A vállalatok büntetőjogi és közigazgatási jogi felelőssége, különös tekintettel a kartelljog és az adatvédelmi jog területén de lege lata és de lege ferenda" című nyitókonferenciája 2020. október 8-án került megrendezésre a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán a Heidelbergi és a Miskolci Egyetem közös szervezésében a járványhelyzetre tekintettel részben online formában.[5]
Magyarország és a legtöbb európai uniós tagállam is ismeri a jogi személyekkel szembeni büntetőjogi fellépés eszközeit.[6] Németországban ugyanakkor nem a büntetőjogon belül, hanem a Szabálysértési törvény[7] rendelkezései között található meg e felelősségi forma szabályozása. Az elmúlt időszakban Németországban politikai célkitűzésként fogalmazódott meg a jogi személyek büntetőjogi felelősségének bevezetése az osztrák Verbandsverantwortlichkeitsgesetz (VbVG)[8] mintája alapján. A jogsértő vállalkozások mint a modern életünk meghatározó szereplőinek büntetőjogi felelősségre vonásával kapcsolatos politikai, alkotmányjogi és büntetőjogi dogmatikai aggályok az elmúlt években csökkenni látszanak. Ezzel egyidőben bevezetésre került az Európai Unió jogába a vállalkozások bírságolásának joga ("Unternehmensgeldbussenrecht"), melyet a tagállamoknak át kell ültetniük saját jogrendszerükbe. A nyitókonferencia a jogi személyek és vállalkozások felelősségének a különböző aspektusait elemezte, így különösen a vállalatok büntetőjogi, nemzetközi büntetőjogi,
- 474/475 -
közigazgatási jogi, versenyjogi, kartelljogi, környezetvédelmi jogi, adatvédelmi jogi és emberi jogi felelősségével összefüggő aktuális kérdéseket vette górcső alá.
A konferenciát prof. dr. Horváth Zita[9], prof. dr. Csák Csilla[10], illetve dr. Steffen Mehlich[11] nyitotta meg. Ezt követően prof. Dr. Dr. h.c. Gerhard Dannecker[12] bevezető gondolataiban kiemelte, hogy a nagyvállalatok nem jogi személyként, hanem gazdasági egységként értelmezett közigazgatási jogi felelőssége az amerikai jogrendszerből származik és idegen testként jelennek meg a kontinentális európai jogi gondolkodásmódban. A konferencia fontos célja a hatályos jogszabályok és jó gyakorlatok elemzése és bemutatása mellett a jövőbeli fejlődési tendenciák felvázolása. Dannecker professzor kiemelte azt is, hogy a Humboldt Alapítvány a fiatal tehetségek támogatását tűzte ki célul, ami egy rendkívül fontos feladatot jelent számunkra is, hiszen a fiatal generáció fogja alakítani a holnap társadalmát, kijelölni az utakat és a jövőben vezetni bennünket.
Az első szekció a "Szervezetek és vállalatok büntetőjogi és közigazgatási jogi felelőssége az Európai Unióban" címet viselte. A szekció elnöke prof. Dr. Dr. h.c. Gerhard Dannecker volt, aki nyitóelőadásában a vállalkozások büntetőjogi és közigazgatási felelősségének kialakulását vizsgálta, különösen a kartelljog, a bankfelügyelet és az adatvédelmi jog tükrében. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió jogában a közigazgatási bírság az adminisztratív büntetőjog speciális szankciótípusaként jelent meg, először a kartelljog, majd az adatvédelmi törvény és a bankfelügyelet területén. Az uniós versenyjogban az Európai Unió Bíróságának kialakult ítélkezési gyakorlata[13] szerint a "vállalkozás" kifejezés alatt nemcsak az adott jogi személyt, hanem a "vállalatcsoportot" is érteni kell, amit ilymódon szintén közigazgatási bírsággal lehet sújtani. A vállalatok közigazgatási felelősségrendszere ugyanakkor idegen a kontinentális európai büntetőjogi gondolkodásmódtól, gyökerei az amerikai jogban találhatók, amelyeket később az Európai Unió is átvett[14], és amelyeket így az uniós tagállamoknak is át kell ültetniük. A nemzeti jogrendszerekben ugyanakkor ez problémákhoz is vezethet, különösen az ítélethozatal és az eljárási garanciák - valamint a ne bis in idem elve és a jogállami büntetőeljárás követelményei - tekintetében. Törekedni kell a vállalatokra és a vállalatcsoportra kiszabható bírságok - a vállalkozások felelőssége kontra a jogi személyek felelőssége - közötti összhang megteremtésére, különösen az ilyen bírságok büntető jellege miatt.
A "Vállalati felelősség az emberi jogi jogsértésekért - új törvénytervezet Németországban" című előadásában dr. Thomas Schröder[15] az emberi jogi jogsértések polgári jogi felelősségéről szóló új német törvénytervezettel[16] foglalkozott, amit azóta el is fogadtak. Az előadó kiemelte, hogy a vállalatok az emberi jogok megsértéséért való globális felelőssége napjainkban az európai és nemzetközi jogalkotás középpontjába került. A globalizáció hatására a nyugati politikai és gazdasági szereplők jelentős befolyásra tesznek szert a kevésbé fejlett országokban, amely azonban a tagadhatatlan pozitívumok mellett negatív következményekkel is jár, így például kizsákmányoláshoz, környezeti károkhoz vagy akár emberi jogi jogsértésekhez is vezethet. Ez utóbbi problémára ugyanakkor a nemzetközi jog csak lassan reagál, így ezen a területen a vállalatok "társadalmi felelősségvállalásának" kiemelt szerepe van. Az elmúlt években Németországban egy jogalkotási folyamat indult meg, amely a vállalkozások emberi jogsértések miatti polgári jogi felelősségének megteremtését célozza, azonban a büntetőjogi szankciókat nem tartalmaz. Az ún. "Ellátási láncról szóló törvényt"[17] 2021. június 11-én fogadta el a német Bundestag, amely 2023. január 1. napján lép hatályba.[18]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
