Az Európai Bizottság 2021 decemberében hozta napvilágra a Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelve a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról[1] (a továbbiakban: Javaslat) című dokumentumát. A korábbi lapszámban megjelent írásunk folytatásaként az alábbiakban azokat a rendelkezéseket tekintjük át, amelyek az algoritmikus irányítással, a platformmunka átláthatóságával, a jogorvoslati lehetőségek biztosításával, valamint a Javaslat végrehajtásával kapcsolatosak.
1. Algoritmusmenedzsment
1.1. Az automatizált nyomon követési és döntéshozatali rendszerek átláthatósága és használata
1.2. Az automatizált rendszerek emberi nyomon követése és a jelentős döntések felülvizsgálata
1.3. Az algoritmikus irányításról szóló szociális párbeszéd előmozdítása: tájékoztatás és konzultáció
1.4. A rendelkezések személyi hatálya
2. Átláthatóság és a platformmunka
3. Jogorvoslat és végrehajtás
3.1. Jogorvoslati lehetőségek biztosítása
3.2. A platform-munkavállalók és képviselők védelmét szolgáló rendelkezések és a bizonyítási teher megosztása
3.3. A végrehajtással kapcsolatos további rendelkezések
4. Összegzés - Mit hoz a Javaslat a magyar "platformra"?
A korábbiakban kifejtettekre tekintettel a Javaslat a platformalapú munkát végzőket megillető alanyi jogosultságokat vezetne be. Ezek egy része az átláthatóság jegyében igyekszik pontosítani, illetve kiegészíteni a személyes adatok védelméhez fűződő jogokkal összefüggő szabályanyagot.
A Javaslat 6. cikk (1) bekezdése értelmében a tagállamok - a digitális munkaplatformok és a platform-munkavállalók a 2019/1152 irányelvben rögzített kötelezettségeinek és jogainak sérelme nélkül - kötelesek lennének előírni, hogy a digitális munkaplatformok tájékoztassák a platform-munkavállalókat:
a) azon automatizált nyomon követési rendszerekről, amelyeket a platform-munkavállalók munkateljesítményének elektronikus úton történő nyomon követésére, felügyeletére vagy értékelésére használnak,
b) azon automatizált döntéshozatali rendszerekről, amelyeket olyan döntések meghozatalára vagy alátámasztására használnak, amelyek jelentősen befolyásolják az említett platform-munkavállalók munkakörülményeit, különösen a munkamegbízásokhoz való hozzáférésüket, keresetüket, munkahelyi biztonságukat és egészségüket, munkaidejüket, előléptetésüket és szerződéses státuszukat, ideértve a felhasználói fiókjuk korlátozását, felfüggesztését és megszüntetését is.
Az automatizált nyomon követési és döntéshozatali rendszerek tekintetében a tájékoztatásnak ki kellene terjednie arra, hogy ilyen rendszerek használatban vannak-e vagy bevezetésük folyamatban van-e. Az automatizált nyomon követési rendszerek esetében arról is szükséges lenne tájékoztatást adni, hogy melyek a nyomon követett, felügyelt vagy értékelt tevékenységek kategóriái, ideértve a szolgáltatás igénybevevője által végzett értékelést is; az automatizált döntéshozatali rendszerek vonatkozásában pedig az ilyen rendszerek által meghozott vagy általuk alátámasztott döntések kategóriáiról, a figyelembe vett fő paraméterekről és azok relatív jelentőségéről az automatizált döntéshozatalban - beleértve azt is, hogy a platform-munkavállaló személyes adatai vagy magatartása hogyan befolyásolja a döntéseket. Ezen túlmenően informálni kellene a platform-munkavállalókat a felhasználói fiókjuk korlátozására, felfüggesztésére vagy megszüntetésére, a végzett munkáért járó javadalma-
- 20/21 -
zásuk megtagadására, a szerződéses státuszukra vonatkozó, vagy bármely hasonló hatású döntések indokairól.[2]
A digitális munkaplatformoknak ezen információkat valamely dokumentum - akár elektronikus dokumentum - formájában is rendelkezésre kellene bocsátaniuk legkésőbb az első munkanapon, valamint jelentős változások esetén, illetve a platform-munkavállalók erre irányuló kérése esetén bármikor. A Javaslat értelmében az információkat tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világos és közérthető nyelven megfogalmazva kellene átadni.[3] Ezen túlmenően az említett információkat a digitális munkaplatformoknak a platform-munkavállalók képviselőinek és a nemzeti munkaügyi hatóságoknak a kérésére is rendelkezésére kellene bocsátaniuk.[4]
A Javaslat az adatkezelés tárgykörét is érintené. A digitális munkaplatformok nem kezelhetnének a platform-munkavállalókra vonatkozó olyan személyes adatokat, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a platform-munkavállaló és a digitális munkaplatform közötti szerződés teljesítéséhez, és ahhoz nem feltétlenül szükségesek. Ezen belül tilos lenne a platform-munkavállaló érzelmi vagy pszichológiai állapotára vonatkozó személyes adatok kezelése; általános szabály szerint[5] a platform-munkavállaló egészségével kapcsolatos személyes adatok kezelése; a személyes beszélgetésekkel kapcsolatos személyes adatok kezelése, beleértve a platform-munkavállalók képviselőivel folytatott információcserét is; valamint a személyes adatok gyűjtése, ha a platform-munkavállaló nem kínál vagy végez platformalapú munkát.[6]
Megítélésünk szerint, amennyiben a platformmunkát végző személy munkaviszonyban áll, arra a következtetésre lehet jutni, hogy a fenti tájékoztatási kötelezettségek jelentős része levezethető a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) kölcsönös tájékoztatási kötelezettséget megállapító szabályából is. Az Mt. hatálya alá tartozók ugyanis kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.[7] Az ebbéli tájékoztatási kötelezettséget az is alátámasztja, hogy a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy az Mt.-ből származó igény érvényesítése szempontjából lényeges személyes adat közlése követelhető meg a munkavállalótól, az adatkezelésről pedig írásban köteles a munkáltató tájékoztatást adni,[8] továbbá ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében az ellenőrzésre technikai eszközt alkalmaz, erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni köteles.[9] Ha pedig a munkavállalóra a fentiekkel összefüggésben jog vagy kötelezettség származik, arról valószínűleg valamely munkáltatói szabályzat rendelkezik, ily módon arra szintén vonatkozik a tájékoztatás módjának általános szabálya, melynek értelmében azt a helyben szokásos és általában ismert módon kell közzétenni.[10] Ha a platformmunka valamely munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban zajlik, úgy szintén elvárható, hogy a foglalkoztató mindezeket az információkat megossza - figyelemmel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:62. § (1) bekezdésére, amelynek értelmében a felek kötelesek a szerződés fennállása alatt többek között együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
