A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványok, valamint alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásban meghozta az alábbi
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 74. §-a, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról rendelkező 1995. évi XXXI. törvény végrehajtásáról szóló 12/1995. (VI. 22.) IM rendelet 4. §-a, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 279. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 74. §-a második mondata alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.
3. Az Alkotmánybíróság a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 74. §-a, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról rendelkező 1995. évi XXXI. törvény végrehajtásáról szóló 12/1995. (VI. 22.) IM rendelet 4. §-a, valamint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 279. § (4) bekezdése nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló indítványt visszautasítja.
Indokolás
Az Alkotmánybírósághoz indítvány, illetve alkotmányjogi panasz érkezett a gyermek perbeli helyzetével kapcsolatban, az elhelyezéséről folyó jogvitákban. Az Alkotmánybíróság az indítványokat egyesítette és egy eljárásban bírálta el.
Az egyik indítványozó álláspontja szerint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.), valamint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) alkotmányellenesen korlátozza gyermekek önrendelkezési jogát, mivel a támadott rendelkezése csupán lehetővé, és nem kötelezővé teszi a bíróság számára, hogy a szülők között folyó perben a bíróság a gyermeket is meghallgassa. Az indítványozó szerint így a gyermek az elhelyezéséről szóló pernek csupán tárgya és nem alanya, és ez a helyzet sérti az Alkotmány 54. §-ában rögzített emberi méltósághoz való jogát. Az indítványozó alkotmányjogi panasszal is élt, és annak megállapítását kérte, hogy a Csjt. támadott rendelkezése peres ügyében nem alkalmazható. Az alkotmányjogi panasz az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (2) bekezdésében megszabott határidőn belül érkezett meg az Alkotmánybíróságra.
Egy másik indítványozó álláspontja szerint alkotmányellenesek azon jogszabályi rendelkezések, melyek lehetővé teszik, hogy a bíróság a házassági perekben, illetve a nem házastársak között folyó, gyermek elhelyezése iránti perekben a gyermek meghallgatását a szülők távollétében foganatosítsa. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezések sértik a nyilvánosság elvét, és ezáltal az Alkotmány 57. §-át.
Az indítványozók álláspontja szerint a támadott rendelkezések ellentétesek a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezménnyel is, melyet az 1991. évi LXIV. törvény hirdetett ki, valamint az egyik indítványozó álláspontja szerint az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 6. cikkével, és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 14. cikkével, melyet az 1976. évi 8. törvényerejű rendelet hirdetett ki.
Az Alkotmánybíróság az indítványokkal kapcsolatos észrevételeik megtétele érdekében megkereste az igazságügyi minisztert.
1. Az Alkotmány felhívott rendelkezései szerint:
"54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani."
"57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el."
2. Az Alkotmány további, érintett rendelkezései szerint:
"16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit."
"67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges."
3. A Pp. támadott rendelkezése szerint:
"279. § (4) Ha a bíróság a perben a Családjogi törvény 74. §-a alapján a házastársak kiskorú gyermekének, mint érdekeltnek a meghallgatásáról döntött, indokolt esetben egyidejűleg a gyermek részére ügygondnokot rendel. A bíróság úgy is határozhat, hogy a gyermeket a házastársak távollétében hallgatja meg. E szabályok vonatkoznak a gyermek elhelyezésével kapcsolatos perekre is."
4. A Csjt. támadott, illetve érintett rendelkezése a következő:
"74. § A bíróságnak és a gyámhatóságnak a szülői felügyelettel, illetve a gyermek elhelyezésével, valamint az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos eljárása során - elháríthatatlan akadály esetét kivéve - mindkét szülőt meg kell hallgatnia. Indokolt esetben, így akkor is, ha azt a gyermek maga kéri, közvetlenül vagy szakértő útján meg kell hallgatni a gyermeket is. Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, az elhelyezésére vonatkozó döntés csak egyetértésével hozható, kivéve, ha az általa választott elhelyezés fejlődését veszélyezteti. A bíróság a gyermeknek az elhelyezésével kapcsolatos álláspontjáról a szülők erre vonatkozó egyező nyilatkozata útján is tájékozódhat."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
