A polgári peres eljárásban a kézbesítésnek az a szerepe, hogy biztosítsa a kézbesítési címzett tudomásszerzését a kézbesített irat tartalmáról. Ennek feltétele, egyebek mellett az, hogy a címzett az iratot meg tudja érteni, vagyis, hogy azt a címzett tartózkodási államának nyelvén szövegezzék meg, vagy hogy azt e nyelven készített fordítás kísérje. A Polgári perekről szóló 1954. március 1-jei Hágai Egyezmény (HZPÜ) 3. cikkelyének (2) bekezdése és a Polgári és kereskedelmi perekben keletkezett bírósági és peren kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló 1965. november 15-i Hágai Egyezmény (HZÜ) 5. cikkelyének (3) bekezdése megköveteli formához kötött kézbesítésnél fordítás mellékelését. Fordítás nélkül csupán formához nem kötött kézbesítés lehetséges.
Államszerződési alap nélkül a formához nem kötött kézbesítést a német jog is csak ugyanígy engedi meg.
Kézbesítési formák megengedettsége és kialakítása a fél meghallgatásának mércéjén keresztül bírálandó el. A kézbesítésnél nem csak egy "tisztán technikai" folyamatról van szó, hanem sokkal inkább egy jogszolgáltatási igény velejárójáról. Az alperesnek alkalmat kell adni arra, hogy a felperes perbeli előadására vonatkozóan állást foglalhasson és megvédhesse magát. Ehhez hozzátartozik, hogy a felperes előadásairól egyáltalán tudomást szerezhessen, illetve, hogy azokat képes legyen megérteni.
Ebből a szemszögből nézve a kézbesítendő irat fordítást nélkülöző puszta átadásával végbemenő alakszerűtlen átadás - veszélyes, mivel a kézbesítés címzettje esetleg egyáltalán nem tudja meg, hogy mit kézbesítenek neki. Ezért az alakszerűtlen kézbesítés feltételezi a címzett előzetes egyetértését ezzel a kézbesítési formával. Neki az iratot önként vállaltan kell átvennie. Kényszerkézbesítés (ZPO = Pp. 186. §) nem tekinthető megengedettnek, még akkor sem, ha a kézbesítendő iratot német nyelven szövegezték meg. Pótkézbesítés (hozzátartozó kezeihez) is ki van zárva. Ez ugyanis nem egyeztethető össze az alakszerűtlen kézbesítés lényegi elemével, ami éppenséggel a kézbesítési címzetthez történő kézbesítésben áll. Mindent összevéve: a kézbesítésre vonatkozó előírások alkalmazásának nincs helye.
Mindenekelőtt és elsősorban a kioktatás tárgya az, hogy a címzett nem köteles az iratot átvenni. A jogi segítség nyújtásáról szóló rendtartás (ZRHO) csak annak meghatározására szorítkozik, hogy a címzettnek "alkalmat kell nyújtani arra, hogy megtekintse az iratot, és hogy döntsön, átveszi-e azt". A puszta betekintés azonban nem elegendő. Mivel a címzett esetleg az idegen nyelvű irat megnézése után sem tudja, hogy miről van szó - keresetlevél, perbehívás, ideiglenes intézkedés stb.? -, az átvétel tekintetében csak akkor tud dönteni, ha ő jogi eligazítást kapott és adott esetben fordítást készíttetett.
A kifogástalan pervitel parancsa és a fél meghallgatásának biztosítása megköveteli ezért, hogy
- a címzett az iratról másolatokat vagy fotókópiákat készíttethessen, és
- elegendő időt kapjon arra, hogy tudomást szerezhessen az irat tartalmáról és jelentőségéről.
A kioktatás puszta formasággá válnék, ha az irat egyszerű megtekintése alapján döntést lehetne követelni a tekintetben, hogy kész-e a címzett az átvételre.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
