A francia köztársasági elnök a nemzetgyűlésben elfogadott alkotmánymódosítás követően 2005. május 29-re tűzte ki az ügydöntő népszavazás időpontját. A népszavazást megelőző felmérések - több mint 15 egymást követő közvélemény kutatás után - alapján egyértelműen kirajzolódott az elutasító álláspontok szilárd többsége az időnkénti megingások ellenére is. A népszavazás nagyon magas (70%-os) részvétel mellett zajlott. A leadott szavazatok 54,86%-a mondott nemet és 45,14%-a támogatta az Alkotmányszerződés elfogadását. A kialakult eredmény elkerülhetetlenné teszi a korábban még csak elméleti lehetőségként fontolóra vett további lépések számbavételét.
Az Európai Unió alapszerződéseinek reformját célzó legutóbbi Kormányközi Konferencia (KK) nyitó ülésére 2003. október 4-én Rómában, az Európai Tanács (EiT) rendkívüli ülése, az EU tagállamok állam- és kormányfőinek tanácskozása keretében került sor. A KK egy másik EiT ülése keretében zárult le Brüsszelben 2004. június 17-18-án, ahol a tagállamok elfogadtak egy európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést ("Alkotmányszerződés", rövidítve: ASZ), amely egységes szerkezetbe foglalja, módosítja és kiegészíti az EU eddigi alapszerződéseit.
Az Alkotmányszerződés ünnepélyes aláírására 2004. október 29-én került sor Rómában. Az Alkotmányszerződés rendelkezései szerint 2006. november 1. a hatálybalépés napja, ha addig az EU minden egyes tagállama megerősíti. A tagállamok saját alkotmányos előírásaiknak megfelelően járnak el a megerősítés során, amely történhet népszavazás útján vagy parlamenti jóváhagyással. A megerősítési okmányok letéteményese az alapító és a legutóbbi szerződés helyszínéül szolgáló Olaszország.
Ha a megerősítés folyamata valamely tagállamban akadályba ütközne, akkor az EU legmagasabb szintű fóruma az Európai Tanács hívatott politikai döntésével elhárítani az alkotmány hatálybalépését megállító akadályt. A Szerződéshez fűzött 30. számú Nyilatkozat meghatározta, hogy ha "az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés aláírásától számított két év elteltével azt a tagállamok négyötöde megerősítette, és egy vagy több tagállam nehézségekbe ütközik a megerősítés lebonyolításában, a kérdést az Európai Tanács elé terjesztik."
Az Európai Parlament 2004. október 14-i határozatában felhívja a Tanácsot, hogy kezdeményezze egy közös és összehangolt európai megerősítési menetrend kialakítását. Az EP a 2005. május 5-8. közötti időszakot javasolta a tervezett népszavazások és parlamenti ratifikációs eljárások lebonyolítására, annak szimbolikus ("Béke Európában") jelentősége miatt. Schüssel osztrák kancellár korábban javaslatot tett valamennyi tagállamban egyszerre megrendezendő népszavazás kiírására. Erre azonban nem került sor, mivel több tagállam esetében egy népszavazás nemzeti alkotmányos előírásokba ütközött volna.
Az EU tagállamai közül elsőként Litvániában került sor az Alkotmányszerződés ratifikációjára 2004. november 11-én. A parlamenti megerősítést kimondó határozatot 84 támogató, 4 ellenző és 3 tartózkodó szavazattal fogadták el.
Az Alkotmányszerződést megerősítő államok sorát Magyarország folytatta. Az Országgyűlés 2004. december 20-i ülésnapján szavazott az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést megerősítő országgyűlési határozati javaslatról. Az elfogadáshoz - az Alkotmány 2/A. cikke szerint - az országgyűlési képviselők 2/3-os többségre volt szükség. A Parlament a javaslatot 322 igen, 12 nem és 8 tartózkodás mellett elfogadta.
2005. február 1-jén Szlovénia erősítette meg az Alkotmányszerződést. A szlovén parlament nagy többséggel - 70 igen, 4 nem és 7 tartózkodó szavazattal - fogadta el a megerősítő jogszabályt.
Az olasz parlament alsóháza (Képviselőház) 2005. január 26-án elfogadta az Alkotmányszerződés megerősítését kimondó határozatát. A ratifikáció befejezését jelentő felsőházi (Szenátus) jóváhagyásra 2005. április 6-án - 217 támogató és 16 elutasító szavazat mellett - került sor. Olaszország az első nagyobb és egyben az egyik alapító tagállam, ahol eddig teljes egészében a végére értek az Alkotmányszerződés megerősítési eljárásának.
A görög parlament 2005. április 19-én elfogadta - 268 támogató és 17 ellenző szavazattal - az Alkotmányszerződést megerősítő határozatát. A ratifikációt általános támogató politikai konszenzus övezte, annak szükségességét csupán az ottani radikális baloldali ellenzék utasította el.
A belga szövetségi felsőház, a Szenátus 2005. április 27-én nagy többséggel - 54 igen szavazat 9 tartózkodás ellenében - támogatásáról biztosította az Alkotmányszerződés megerősítését. A belga szövetségi parlament alsóháza, a Képviselőház (118 támogató, 18 ellenző és 1 tartózkodó szavazattal) nagy többséggel megerősítette az Alkotmányszerződést. További 5 parlamenti fórum - 3 tartományi és 3 nemzeti közösségi - jóváhagyásának megszerzése szükséges azonban a teljes megerősítés befejezéséhez.
A spanyol parlament alsóháza (Cortes) 2005. április 28-án túlnyomó többséggel - 311 mellette és 19 ellene - megszavazta az ASZ megerősítését, amelyet a Szenátus jóváhagyása (225 szavazat mellette és 6 ellene) követett május 18-án. Ezzel befejezést nyert a két lépcsős ratifikációs folyamat, amelynek első állomását a 2005. február 20-án rendezett - támogató eredménnyel zárult - népszavazás jelentette.
A német parlament alsóháza (Bundestag) 2005. május 12-én szavazott az ASZ ratifikációjáról. Elsöprő többség fogadta el - 569 szavazat mellette, 23 ellene 2 tartózkodással - az Alkotmányszerződést megerősítő határozatát. Ezt követően került sor május 27-én az elsöprő támogatást hozó német felsőházi (Bundesrat) szavazásra, amely teljessé tette és befejezte a német ratifikációs folyamatot. (Ez két nappal előzte meg a francia népszavazást, ezzel is bátorítani kívánva a francia támogató szavazatok esélyeit.)
Az osztrák parlament alsóháza (Nationalrat) 2005. május 11-én 182 támogató és 1 elutasító szavazattal határozott az ASZ megerősítéséről. A parlament felsőházának (Bundesrat) jóváhagyására 2005. május 25-én került sor.
Szlovákia szintén 2005. május 11-én fogadta el - 116 támogató, 27 ellenző és 4 tartózkodó szavazattal - az Alkotmányszerződés megerősítéséről szóló parlamenti határozatát.
Cipruson a parlamenti megerősítést 2005. június 30-ra tűzték ki. Máltán a parlamenti megerősítésre előreláthatólag 2005. júliusában kerülhet sor.
Az első ASZ referendum
Spanyolországban első EU tagállamként 2005. február 20-án tartottak véleménynyilvánító népszavazást az Unió Alkotmányszerződésének megerősítéséről. A spanyol népszavazás kérdése: "Jóváhagyja-e Ön az Európai Alkotmányt létrehozó Szerződést?". A figyelemre méltóan alacsony részvétel (42%) mellett leadott szavazatok 77% támogatta, 17% elutasította az EU Alkotmányszerződés megerősítését. Az Alkotmányszerződést ténylegesen megerősítő jogi lépésre a spanyol parlament (Cortes) határozatával kerülhet később sor.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
