Csepely-Knorr Tamás: Útmutat-e az útmutató? (IJ, 2005/2., (6.), 68-69. o.)

Szinger András - Tóth Péter Benjámin: Gyakorlati útmutató a szerzői joghoz

Szerzői jogról igen sokféleképp lehet írni. Az általánosságok, evidenciák hangoztatásától az akadémiai színvonalig széles a paletta, és ezért rendkívül tág körű a vonatkozó publicisztika is. Az internetes fórumokon terjedő - sokszor megalapozatlan - információk, illetőleg a jogásztársadalom által a szakmai alapossággal megkomponált (s ennek következtében a laikusok számára érthetetlen) szerzői jogi ismertetők azonban igen ritkán felelnek meg egyaránt a (jogászi) pontosság és a közérthetőség kettős követelményének. Az Európai Közösség szerzői jogi szabályozása hazánkra ugyancsak jelentős befolyással bírt, melynek következtében hatályos jogunk ismételten új követelményeknek kellett megfelelnie[1]. A jog ismeretének hiánya ugyan nem mentesít a (sokszor hátrányos) következmények alól, ám a jog megismerését hátráltató tényezők - együttesen az Útmutató előszavában megjelöltekkel - könnyedén eredményezhetik azt, hogy éppen az érintettek, legyenek felhasználók vagy akár szerzői jogi jogosultak, nem kerülhetnek tisztába jogaikkal, kötelességeikkel.

Ennek orvoslása végett nem kisebb feladatra vállalkozott a Szinger-Tóth szerzőpáros, minthogy hatályos szerzői jogi törvényünket, annak részletezésével, magyarázatával "köznapi fogyasztásra" alkalmassá tegye, így olyan művet alkotva, mely egyaránt használható gyakorló jogászok, illetőleg a témával csupán laikusként ismerkedő gazdasági társaságok, szerzői jogi jogosultak, vagy akár felhasználók számára.

Az Útmutató 14 fejezetben részletezi a szerzői joggal összefüggő alapvető kérdéseket, rövid előszót követve az első fejezetekben meghatározza a szerzői jog fogalmát, elkülöníti azt a szellemi alkotások egyéb nagy területeitől, illetőleg főbb vonalakban bemutatja a vizsgált terület jogi szabályozásának kialakulását, főbb állomásait. Ezt követően a mű egyik legjelentősebb fejezete, a szerzői jogi szabályozás logikájának bemutatása következik, ezután a felhasználási szerződések ismertetésére, valamint az egyes szerzői és szomszédos jogi területek részletes kifejtésére kerül sor, amit a filmalkotásokról szóló fejezet zár le. Kiemelendő, hogy a mű a szerzői joggal összefüggő aktuális kérdésekre választ adva külön részekben tárgyalja a szoftverművek jogszerű felhasználásának módozatait, valamint a szerzői jogi védelem alatt álló művek internetes felhasználásának lehetőségeit és típusait is.

Külön figyelmet érdemel az Útmutató harmadik fejezete, amely a szerzői jogi szabályozás logikájával ismerteti meg az olvasót. A fejezet a szabályozás logikáját igen plasztikusan, négy lépcsőben ábrázolja ("négylépcsős teszt"), így mindenki számára közérthetővé téve azt, hogy milyen elvárásoknak kell a szerzői jogi védelem alá tartozó műveknek megfelelniük. Ezt követően részletes kifejtésre kerülnek az egyes lépcsők, melynek során a szerzők a vonatkozó részletszabályokat is bemutatják. Itt jegyezném meg, hogy a harmadik fejezet részletessége, áttekinthetősége már önmagában olyan értéket képvisel, mely az Útmutatót a jövőben minden bizonnyal a szerzői jogi értelmező alapművek közé emeli.

A szerzői művek fogalmának meghatározását és csoportosítását követően a felhasználás meghatározásának részletes kifejtése következik. Igen szellemes megoldás az Útmutató 31. oldalán található részletes táblázat, amely a szerzői jogi törvény egyes felhasználási elnevezéseire ad - a köznapi szóhasználatban ismerőssé vált - szinonimákat, valamint főbb példákat, ezzel is a közérthetőséget célozva.

Novissima Kiadó, Budapest, 2004.

Ára: 2490 Ft

A harmadik lépcsőként megjelölt szabad felhasználás a szerzői jog egyik legkritikusabb kérdésköre, ennek körében ütköznek ugyanis leggyakrabban (vagy éppen leglátványosabban) a felhasználói, valamint a szerzői érdekek. Az idézés és átvétel mellett kiemelt szerepe van a magáncélú másolatkészítésnek (Szjt. 35. §), hiszen ez lehet a felhasználók talán legjelentősebb védekezése szerzői jogi jogsértések gyanúja esetén.

A szerzők a következő alapvető jelentőségű állításokat teszik a magáncélú másolás vonatkozásában:

- a jogosulti kör a szűk családi, valamint ismerősi kör (ellentétben a korábbi állásponttal, mely a nem-rokoni kapcsolatoknál a szabad felhasználás ezen módját nem tette lehetővé),

- a szabad felhasználásnak nem feltétele, hogy a másolatkészítés forrása jogszerű legyen (így az Internetre feltöltött zene/videofájlok letöltése is lehet jogszerű, amennyiben az magáncélra történik); ugyanakkor kiemelendő, hogy a jelenlegi - azaz a peer-to-peer (felhasználókat közvetlenül összekötő) - rendszerekben a jogsértés a szerzői jogi védelem alá tartozó művek megosztásával jelentkezik, ezért maga a letöltés ugyan nem jogszerűtlen, azonban