Ismeretes, hogy a Ctv. 46. § (1) bekezdése és 48. § (5) bekezdése, valamint a Ctv. 50. § (1) bekezdésének utaló szabálya folytán a cégalapítás bejegyzése során és a változásbejegyzési eljárásban is vizsgálja a cégbíróság számítógépes program segítségével, hogy a kérelemben nem szerepel-e olyan személy, akinek vonatkozásában a cégjegyzék eltiltási bejegyzést tartalmaz.
A Ctv. 9/D. § (4)-(5) bekezdése rendelkezik arról, hogy ha egy vezető tisztségviselő eltiltására kerül sor jogerősen valamely cég tekintetében, akkor a cégbíróság a számítógépes rendszer útján automatikus végzéssel törli őt mindazon cégek fennálló cégjegyzéki adatai közül, amelyeknél az illető vezető tisztségviselőként szerepel.
Gyakran előfordul, hogy adott cégnél a kényszertörlési eljárást és az ezzel együtt járó eltiltást az érintett nem kifogásolja, a többi / más cégénél történő eltiltást azonban már sérelmezi.
Igen sok ezzel kapcsolatos fellebbezés kerül az ítélőtáblákra.
A Fővárosi Ítélőtábla egységes gyakorlata szerint az ilyen "automatikus" eltiltó végzések elleni fellebbezési eljárásokban az alapügy eljárása és az ott jogerőre emelkedett döntés már nem vizsgálható. A másodfokú bíróság a jogerős eltiltás tényén és az eltiltott személyazonosságán kívül mást nem vizsgálhat, nincs helye az eltiltást eredetileg kimondó alapeljárás törvényességi felülvizsgálatának (ÍH 2016.34. - Fővárosi Ítélőtábla 10.Cgf.47049/2015/2.).
A kényszertörlési eljárást befejező végzést a Ctv. 118. § (7) bekezdése szerint a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi, azzal, hogy a cég törlésére vonatkozó rendelkezéssel szemben a végzés közzétételétől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, és a törlő végzés jogerőre emelkedése is közzétételi kötelezettség alá esik. Kimondja a jogszabály azt is, ha az eljárás adatai alapján a cég tagja, illetve vezető tisztségviselője elérhető, a végzést a cégbíróság részükre postán is kézbesíti.
A gyakorlatban vitássá vált, hogy honnan számítandó a kényszertörlési eljárást lezáró, a cég törlését elrendelő és a tag/vezető tisztségviselő eltiltásával kapcsolatos végzés eltiltással kapcsolatos rendelkezésének jogereje.
A Pécsi Ítélőtábla Ktf.V.40191/2015/2. számú (a BDT 2016.26. számú jogeseteként közzétett) döntése értelmében a Ctv. 118. § (7) bekezdése a kényszertörlést elrendelő végzés tekintetében különleges közzétételi, és ahhoz kapcsolt jogorvoslati lehetőséget állapít meg. A végzés eltiltást kimondó rendelkezése azonban nem tartalmaz speciális előírást, így a 116. § (6) bekezdéséhez képest alkalmazandó Pp. 234. § (1) bek. és 103. § (2) bekezdése alapján a fellebbezési határidő e vonatkozásban az átvételt követő napon kezdődik. Ezt a végzést - mivel ahhoz joghatály és súlyos jogkövetkezmény fűződik - a BÜSZ[1] 35. § (5) bekezdése alapján tértivevénnyel kell postázni.
A Ctv. 9/C. §-ának kényszertörlés felszámolásba történő "átfordításával" kapcsolatos eltiltási rendelkezése folytán, ha felszámolással szűnik meg az eredetileg kényszertörlés hatálya alá tartozó cég, nem mentesülhet az eltiltási szankció alól a vezető tisztségviselő/tag, ha az eltiltás feltételei fennállnak. Eltiltásra ilyen esetben akkor kerül sor, ha a felszámolás úgy fejeződött be, hogy a hitelezői igények kielégítetlenül maradtak.
A Debreceni Ítélőtábla Ktf.III.30578/2016/4. számú határozatában kimondja, hogy a felszámolási eljárás megindításához elegendő annak valószínűsítése, hogy a kényszertörlés alatt álló cégnek fedezetelvonó szerződés miatt nincs vagyona. Kifejtette azt is, hogy a kényszertörlési eljárás megindítását megelőzően kötött jogügyletek vizsgálata meghaladja a cégbíróság hatáskörét, arra a felszámolási eljárás keretében a vitatott hitelezői igények elbírálása során, vagy valamely hitelező / felszámoló keresete alapján a Cstv.[2] 40. § (1) bekezdése a) pont, illetve b) pontjai szerinti perben eljáró bíróság jogosult.
A kényszertörlési eljárásban az eltiltás szempontjából, de az eljárás kimenetelét tekintve is nagy jelentőséggel bír a hitelezői követelések bejelentése. Erre nézve a Ctv. 117. § (2) bekezdése csak annyit ír elő, hogy a céggel szembeni követeléseket (ideértve a munkaviszonyon alapuló bérköveteléseket vagy a munkaviszonyból származó egyéb követeléseket is) a felhívás közzétételét követő 60 napon belül kell bejelenteni a cégbíróságnak. A bejelentés késedelmes megtételéhez a törvényszöveg szankciót nem fűz.
A Fővárosi Ítélőtábla 10.Cgtf.43464/2015/8. (BDT 2016.56.) számú határozata, és a Fővárosi Ítélőtábla 16.Ktf.43804/2016/2. (ÍH 2016.118.) számú határozata is kifejti, hogy a 60 napos határidő nem jogvesztő, ezért az eljárás jogerős befejezése előtt munkavállalói vagy egyéb követelésre vonatkozóan megtett bejelentés nem hagyható elkésettként figyelmen kívül.
- 3/4 -
Számos olyan, közérdeklődésre számot tartó jogorvoslati döntés született, amely a cég jogutód nélküli megszüntetésére, és erre tekintettel kényszertörlési eljárás megindítására vonatkozott.
A Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgtf.44051/2016/2. (ÍH 2016.154.) számú döntésében kimondta, hogy valamely súlyos joghátrány szabályainak kiterjesztő értelmezésére nincs törvényes lehetőség. Ezért, ha a cég az egyszerűsített végelszámolás megszüntetésével és a működés továbbfolytatásával kapcsolatos közzétételi kötelezettségét megszegi, kifejezett törvényi felhatalmazás hiányában mulasztása kényszertörléssel nem szankcionálható
A Debreceni Ítélőtábla Cgtf.III.30548/2. számú döntése kifejti, hogy az egyszerűsített végelszámolásról "rendes" végelszámolásra történő áttérési kötelezettség megsértése miatt a kényszertörlés szankciója csak azon cégekkel szemben alkalmazható, amelyek egyáltalán nem határozták el a 150 napos határidő leteltét követően az általános szabályok szerinti végelszámolásra való áttérést. Ha erre a cégbíróság maga hívja fel a céget, és az e felhívásnak eleget tesz, az áttérés teljesítése esetén nem rendelheti el a cégbíróság a kényszertörlési eljárás megindítását a Ctv. 116. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
