A Spanyol Alkotmányjogászok Egyesületének éves, immár 15. kongresszusa nem véletlenül bővült nemzetközi konferenciává, mint ahogyan a témaválasztás és a helyszín is szépen kapcsolódik: az 1188-ban Leónban megalakult "első" parlamentre emlékező, 2017. március 30-31-én megtartott rendezvény a "Parlament és parlamentarizmus: az eredet és a kihívások"[2] címet viselte. A mintegy 230 résztvevőt regisztráló tanácskozáson és vándorgyűlésen a spanyol közjogász szakma jeles képviselőin kívül szakértők is megjelentek a világ minden részéről és előadásokat tartottak (egyebek között Kanada, Brazília, Magyarország).
Az első Cortes-t összehívó, 1188-ban kiadott leóni királyi dekrétumot a parlamentarizmuskutatás általában is elismeri a képviseleti testületek kifejlődésének jelentős, az angol és francia rendi gyűléseket is megelőző momentumának és dokumentumának. 2013-ban az UNESCO is elismerte, mint "az európai parlamentarizmus legrégibb dokumentált forrását"[3], érthető tehát, hogy León büszkén hirdeti, ő a parlamentarizmus bölcsője.[4] Kongresszusunk ünnepélyes megnyitójának is szimbolikus történelmi helyszínt választottunk, a San Isidoro bazilika épületét, amely az abban az évben trónra lépő IX. Alfonz király által összehívott 1188-as "Cortes de León" ülésének is helyet biztosított. A helyi és országos méltóságokat, akadémikusat felsorakoztató ünnepélyes plenáris ülésen Francisco Caamaňo Domínguez és Ignacio Fernández Sarasola adtak történeti ívű bevezetőt mind a spanyol parlamentek fejlődéséről, mind pedig a parlamenti funkciókról, különös tekintettel a parlamenti diskurzusok "igazságkereső" ethoszára.
A kongresszus érdekes kísérőprogramjáról is érdemes megemlékeznünk. A szervezést vállaló alkotmányjogi tanszékhez kötődik a Leóni Egyetem jogi karának kezdeményezése, hogy speciális oktatási-tutorálási módszertant dolgozzanak ki a speciális igényű és fogyatékkal élő hallgatók számára. A barcelo-
- 183/184 -
nai, vigoi és oviedoi egyetemek szakértőinek bevonásával lezajlott workshop elsősorban a tantermi és tantermen kívüli felosztásban igyekezett megújítani a tutori feladatokat, annak érdekében hogy minél több hallgatót segítsenek eljutni a diploma megszerzéséig, és felkészíteni őket a szintén speciális munkaerő-piaci kihívásokra.
A kongresszus szakmai programjában[5] három szekció tanácskozása zajlott. Az első panel "Parlament és képviselet" címmel, Enric Fossas Espadaler professzor (University Autónoma de Barcelona) vezetésével elemezte a képviseleti mandátum jellegének átalakulásait (Esther Martín Núňez), a társadalmi képviselet és politikai képviselet viszonyát (Blanca Rodríguez Ruiz, elítélve a közvetlen demokratikus eljárásokat kiszorító pártelvet), valamint a választási rendszer hatásait a parlamentek képviseleti funkcióira (María Garrote de Marcos, a választási rendszer reformját sürgetve, nem mellékesen a területi entitások képviseletére, de a szavazás módjára is tekintettel).
A második panel a kongresszus egész diskurzusát meghatározó témakört érintette: a parlamentarizmust globális perspektívában, a többszintű kormányzás dimenziójában vizsgálta (chair: Esther Seijas Villadangos). A nemzeti parlamentek viszonyát vizsgálta Fco. Javier Díaz Revorio az Európai Unió parlamentje és a régiók parlamentjei viszonyában, mint a képviseleti jellege alakulása, mind a parlamenti funkciók (különösen az ellenőrzési funkció) tekintetében, valamint esettanulmányként a pénzügyi válság kezelésének és politikai hatásainak a vizsgálatával. Álláspontja szerint a szubszidiaritás elvének alkalmazása még mindig kihívásokat jelent mindegyik irányban. María Ballester Cardel az autonóm (tartományi) parlamentekről, Pierre Massicotte Kanada többszintű parlamentáris rendszeréről, César Landa Arroyo Latin-Amerika törvényhozásairól értekezett globális perspektívában. Rosario Tur Ausina a többszintű kormányzás (multilevel governance) szemszögéből arra hívta fel a figyelmet, hogy a "gazdasági kormányzás" csak részsikereket hozott a válságkezelésben, de annál inkább átrendezte az erőviszonyokat a szóban forgó szintek parlamentjei között. Nem éppen pozívtan ítélte meg a pártosodó Európai Parlament szerepét, akkor is, ha szerinte a politikai és vitakultúra területén az uniós testület talán jobban teljesít.
A parlamenti funkciókat tárgyaló harmadik panel (vezette Piedad García-Escudero Márquez) megtárgyalta a parlamenti funkciók válságelemzését (Almudena Bergareche Gros), az ellenőrzési funkciók kritikai elemzését (Carlos Ortega Santiago) és a törvényhozási funkció kihívásait a(z) (állami és regionális szintekre) "fragmentált" parlamentekben (David Parra Gómez). Ez utóbbi referátum a minőségi jogalkotásért való felelősség kérdését is érintette, a törvénytervezetek előkészítése és hatásvizsgálata tárgyában kifejtett alkotmánybírósági érvek segítségével.
- 184/185 -
A kongresszust összefoglaló záró kerekasztal-beszélgetés meghatározó témái a szuverenitás és szubszidiaritás elvei voltak, a többszintű kormányzás és a nemzeti parlamentek dichotómiájában. A tagállamok és az EU közötti intézményi egyensúlyt talán a szubszidiaritás megfelelő alkalmazásában lehetne megtalálni a spanyol professzorok szerint. További jellegzetes gondolati ívet adott a decentralizált uniós tagállamok regionális parlamenti szintje, amelynek egyik érdekes részkérdése az uniós jog érvényesülésének mechanizmusa a regionális jogrendekben. A résztvevők a hatáskörök világos elhatárolását és koordinációs mechanizmusok bevezetését sürgették.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
