Csőke Andrea, Török Judit: Kérdések és válaszok a csőd- és felszámolási eljárások területén II. (CH, 2013/7., 12-14. o.)

A felszámolót a zálogtárgy értékesítéséből, továbbá a követelésen alapuló zálogjog esetén a követelés behajtásból származó bevételből megillető díj elszámolása

Cstv. 49/D. § (1) [...] A felszámolót az említett felszámolói díjból 3% illeti meg (megnövelve az általános forgalmi adó összegével), a fennmaradó összeget a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala részére juttatja el, amely azt elkülönítetten kezeli, és az 59. § (5) bekezdése szerinti kifizetésekre használja fel.

39/2009. (IX. 3.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet)

1. § (1) A felszámolót - a […] 49/D. §-a szerinti értékesítésből, továbbá a követelésen alapuló zálogjog esetén a követelés behajtásából származó bevételből - megillető díjat […] az adós pénzügyi intézménynél vezetett számláján elkülönítve kell vezetni, és azt a felszámolónak a felszámolási eljárás során a Cstv. 50. §-ában meghatározott közbenső mérlegben, illetve a felszámolási eljárás befejezésekor a Cstv. 52. §-ában meghatározott felszámolási zárómérlegben - a Cstv. 50. §-ának (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - külön is ki kell mutatnia.

(4) A felszámoló számára a Cstv. 59-60. §-ai alapján ténylegesen kifizethető díjat a Cstv. 49/D. §-a szerint már érvényesített díjjal csökkentett összegben kell megállapítani.

Kérdés: Fel lehet-e más felszámolási költség kiegyenlítésére használni a zálogtárgy értékesítése után befolyt összegből félretett összeget?

A felszámoló által történt zálogtárgy értékesítéséből befolyt összegből a törvény egyértelműen meghatározza, hogy mit lehet levonni: a költségeket - amelyek a zálogtárgyhoz (értékesítés, őrzés stb.) tapadtak -, illetve a zálogtárgy értékesítéséhez kapcsolódó felszámolói díjat.

A törvény ilyen megfogalmazásából egyrészt az következik, hogy az így befolyt összegből csak ezek a költségek vonhatók le, de az is, hogy csak ezeket a költségeket lehet ebből fedezni.

A törvény ezzel felülírta a Cstv. 58. § (1) bekezdésének rendelkezését a felszámolási költségek esedékességi sorrendje szerinti kifizetéséről, hiszen a zálogtárgyakkal kapcsolatos költségek később keletkezhetnek, mint az egyéb felszámolási költségek, mégis ezek kielégítésre kerülhetnek, míg a többi, korábban keletkezett felszámolási költség nem.

Ezek a költségek célhoz kötöttek, melybe beleértendő a felszámoló zálogtárgyhoz kapcsolódóan érvényesíthető díja is. A felszámolót ez az összeg megilleti, abból levonni nem lehet.

Kérdés: Ha a zálogtárgyon kívül más vagyontárgya is van az adósnak és abból is befolyt árbevétel, hogyan kell megállapítani a díjat?

Ki kell számítani a Cstv. 49/D. §-a szerint a felszámoló díját, azt a 39/2009. (IX. 3.) IRM rendelet 1. § (4) bekezdése alapján elkülönítve kell kezelni és hozzá kell adni az egyéb vagyontárgy után érvényesíthető összeget [IRM rendelet 1. § (4) bekezdés].

Példa:

a) Az adós ingatlanán fennáll a bank zálogjoga, az ingatlant értékesítették, a befolyt árbevétel 100.

b) Az adósnak van még ingósága, melynek értékesítéséből 200 folyik be.

A felszámolói díj számítása:

a) Az ingatlanból felszámolói díj címén le kell vonni 5%-ot - azaz 5-öt. Ebből az ötből 2-t kell átutalni a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalhoz a "Felszámolói befizetések letéti számlára" (melyből a GH elsősorban azokat az egyszerűsített felszámolásokban fizetendő összegeket fizeti ki, amelyeket a központi költségvetéstől kellene megigényelnie); a "felszámolót megillető díj" 3 + áfa.

b) Az ingóságokból befolyt 200. Ennek az 5%-a - felszámolói díj - 10. Ebből a felszámolónak 1%-ot (az 1/5 részét) azaz 2-t be kell fizetnie a Fővárosi Törvényszék által kezelt Díjkiegészítési Számlára. A felszámolót megillető díj a 4/5 rész, azaz 8 + áfa.

Kérdés: Az IRM-rendelet 1. § (4) bekezdése szerint nem kell-e az ingóságokból befolyt összegből az a) pontban írt ingatlan értékesítéséből származó díjat is 4% + áfára felhozni?

12/13

A zálogtárgy értékesítésénél a felszámolót megillető díjat el kell különíteni - ahogyan azt az IRM rendelet mondja -, s az az alapján megállapított összeg már nem emelhető és nem csökkenthető - csak esetleg kiegészíthető. Ha vannak zálogjoggal nem terhelt vagyontárgyakból befolyt összegek, az annak alapján számított felszámolói díjat külön kell kiszámítani, és hozzá kell adni a zálogtárgy után érvényesíthető, felszámolót megillető díjhoz.

Kérdés: Ha az adósnak nincs más vagyontárgya a zálogtárgyon felül, és a felszámolás rendes módon fejeződik be, akkor hogyan számítandó a díja?

Ilyenkor a felszámoló díja a zálogtárgy után érvényesíthető összeg. Ha ez nem éri el a 300 000 forintos minimális összeget, akkor nem kell befizetnie az ilyen módon érvényesítendő összegből, és erre kiegészítés kérhető a Díjkiegészítési Számláról.

Nincs arra lehetőség, hogy a zálogtárgy után járó összeghez hozzáadja a minimum felszámolói díj összegét, hiszen az adós teljes vagyona a zálogtárgy, és a rendelet 1. § (4) bekezdése szerint együttesen kell megfelelniük a Cstv. 59-60. §-aiban foglaltaknak.