Izgalmas lehet a címben szereplő kérdés, főleg ha ezen lap hasábjain találkozunk vele és legfőképp, ha a jegyző szemszögéből nézzük. Mit lehet tenni, ha eljutottunk odáig, hogy az alapító okirat módosítása már csak rajtunk áll?
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Thtv.) 2014. február 1-jén hatályba lépett módosítása a jegyzőnek aktív szerepet szánt a társasházak életében, hiszen azt mondta ki, hogy a társasház szerveinek, a szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. Ez a módosítás - a jogalkotó számára is felismerten - nem sikerült teljesen megfelelően, ezért alig két héttel később, 2014. február 14-től új szabályok léptek hatályba, de a lényegen ez nem változtatott: a jegyző maradt a törvényességi felügyelő. Számos publikáció foglalkozott azóta a témával, annak előnyeivel, hátrányaival, gyakorlati tapasztalataival. Talán ezeknek is köszönhetően 2015. július 1-jei hatálybalépéssel megjelent a jegyző társasházak feletti törvényességi felügyeletének eljárási szabályairól szóló 155/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet. Immár - bár még maradtak kérdések bennünk - a jogszabályi háttér rendezett, a hatósági ellenőri szerepet felvéve az eljárások és ellenőrzések folytathatók. Azonban létezik egy másik jellegű jegyzői kapcsolat is a társasházakkal. Ez a kapcsolat az önkormányzati tulajdonon alapszik, hiszen gyakran előfordul, hogy a jegyző illetékességi területén működő helyi önkormányzat, képviselő-testület, azok szerve vagy érdekeltségi körébe tartozó gazdálkodó szervezet társasházi tulajdonostársként van jelen. Ilyenkor óhatatlan az a helyzet, amikor a jegyző ezek jogtanácsosaként lép fel, hiszen jogi kérdésben - munkakörénél fogva - állást kell foglalnia. A fenti kományrendelet - egyébként helyesen - rendezi ezt az esetet, amikor az 1. § (3) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy "A jegyző nem vehet részt abban az eljárásban, amelyben a) a jegyző illetékességi területén működő helyi önkormányzat, képviselő-testület, azok szerve vagy érdekeltségi körébe tartozó gazdálkodó szervezet társasházi tulajdonostársként, vagy b) a jegyző illetékességi területén működő helyi önkormányzatnak, illetve képviselő-testületnek szerve vagy érdekeltségi körébe tartozó gazdálkodó szervezete közös képviselőként vagy a társasház társasházkezelőjeként az eljárás érintettje". Maga a kormányrendelet is foglalkozik tehát azzal a kettős helyzettel - még ha csak közvetetten is -, hogy a jegyző valamilyen más módon részt vesz a tulajdonos döntéshozatali folyamatában is (klasszikus példa erre, az általa vezetett hivatalon belüli jogi osztály jár el az önkormányzati tulajdonnal érintett társasházi perekben). Ezen kapcsolati pontok megvilágítása után nézzük, hogy mi a helyzet, ha az alapító okirat kérdésköre megjelenik, akár a törvényességi felügyeleti, akár a tulajdonosi szerepkörben.
A cikk szempontjából a társasházi kérdések közül az alapító okirat lesz a hangsúlyos. Nézzük, hogy mit mond a törvény erről a jogintézményről. A Thtv. 5. § (2) bekezdése szerint a társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan tulajdonosa mint egyszemélyi alapító, alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthet. Az alapító okiratot az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni. Az alapító okiratban meg kell határozni: a) a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, b) a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető - a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó - tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját, c) a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását, d) az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt, e) a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt. További rendelkezése a törvénynek, hogy több épületből álló társasház esetén az egy vagy több épületben levő lakások tulajdonosainak - tulajdoni hányad szerinti - többsége kérheti a bíróságtól önálló társasház alapítását, ha az nem sérti a megmaradó társasház tulajdonosainak méltányos érdekét. A törvény az alapító okirat módosítására is tartalmaz szabályokat. A Thtv. 10. § (1) bekezdése szerint az alapító okirat módosításához - ha a törvény másként nem rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak. A módosításnak vannak ettől jogszerűen eltérő lehetőségei is. Így az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A közgyűlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat. Ebben az esetben tehát arról van szó, hogy az alapító okirat már az elfogadásakor (vagy módosításakor, de mindenképpen előzetesen) lehetőséget biztosít a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítésre, ami így legalább kétharmados többséggel külön tulajdonná válik. További különleges eset a Thtv. 10. § (3) bekezdése alapján, hogy a közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért. Ebben az esetben a határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képviselő részére - a határozat meghozatalától számított 60 napon belül - történő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e az e törvényben meghatározott keresetindítási jogukkal. Ez utóbbi esetben tehát nincs előzetes hozzájárulás, hanem legalább négyötödös többséggel döntenek a tulajdonosok. Itt is igaz a szabály, hogy közgyűlési határozat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat, ha az abban meghatározott határidőn belül a kisebbségben maradt tulajdonostársak írásbeli nyilatkozatot nem tesznek, vagy nyilatkozatuk szerint a kereset-
- 10/11 -
indítás jogával nem kívánnak élni. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. Alapító okirat létrehozásának és módosításának közös szabálya, hogy azt közokiratba, vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
