A Ptk. rendelkezéseitől eltérőek a létesítő okirat érvénytelenségének azok az okai, amelyekre a cégbejegyzés után is lehet hivatkozni, ezeket a Gt. 12. § (4) bekezdésének a)-e) pontjai határozzák meg. Az ilyen tárgyú perek eljárási szabályai pedig a Ctv.-ben találhatóak. A Ctv. meghatározza a társasági szerződés érvénytelenségének megállapítása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket és a perbíróság által teendő szükséges intézkedéseket is.
A Gt. 12. § (3) bekezdése szerint a társaság jogerős cégbejegyzése után a társasági szerződés megtámadására nincs mód, és a semmisség megállapításának is csak a Ctv.-ben szabályozott perben, a (4) bekezdésben meghatározott semmisségi okokból van helye.
A Gt. 12. § (4) bekezdése a társasági szerződés semmisségének okait a következőkben határozza meg:
a) a társasági szerződés ügyvédi, illetve az alapító jogtanácsosa általi ellenjegyzésére vagy közjegyzői okiratba foglalására nem került sor;
b) a társasági szerződés nem tartalmazza a társaság cégnevét, főtevékenységét, jegyzett tőkéjét, továbbá a tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása mértékét;
c) a társaság tevékenységi köre jogszabályba ütközik;
d) a társaság alapításában részt vevő valamennyi tag (részvényes) cselekvőképtelen volt, vagy a társaság alapításában részt vevők a tagok legkisebb számára vonatkozó törvényi előírásokat megsértették;
e) a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság esetében a jegyzett tőke legkisebb összegére vonatkozó törvényi előírásokat megszegték.
A társaság cégbejegyzését követően a létesítő okiraton valamelyik alapító aláírásának hiánya nem eredményezi a társaság létre nem jöttét, így a cég létre nem jöttének bírósági megállapítására nincs lehetőség. Ilyen esetben arra van mód, hogy a bíróság megállapítsa; a társasági szerződést alá nem író személy nem tagja a társaságnak (EBH 2001. 443).
A Gt. azokban a perekben, amelyekben a létesítő okirat érvénytelenségére hivatkoznak, alkalmazandó eljárásjogi szabályként előírja a perben eljáró bíróság számára, hogy amennyiben a Gt. 12. § (4) bekezdése alapján a társasági szerződés érvénytelenségét megállapítja, akkor - ha ez lehetséges - hívja fel a "társaság tagjait" az érvénytelenség kiküszöbölésére. További iránymutatásként adja a perbíróság számára, hogy amennyiben az előbbire nincs mód, akkor a határozatában a társaság létesítéséről szóló társasági szerződés érvénytelenségének megállapításán kívül rendelkeznie kell a társasági szerződés meghatározott időpontig történő hatályossá nyilvánításáról is, valamint szükség esetén fel kell hívnia a cégbíróságot törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására. Utal továbbá arra, hogy a perbíróság eljárásának részletes szabályait a Ctv. állapítja meg.
E rendelkezés alkalmazása értelemszerűen olyan módon történhet, hogy amennyiben a kereseti kérelemnek helytadó határozat várható, akkor az ilyen tartalmú határozat meghozatalát megelőzően a perben eljáró bíróság számára nem tilos, hanem kifejezetten kötelező a "prejudikálás", ugyanis az érvénytelenségi ok kiküszöbölésére vonatkozó felhívást csak akkor kell kiadni, ha a társasági szerződés érvénytelensége megállapíthatónak látszik. A törvényi megfogalmazás a társaság tagjainak felhívását teszi kötelezővé, ugyanakkor a társaság alapító tagjai (részvényesei) általában nem, illetve nem valamennyien vesznek részt félként a perben (alperes a társaság, de felperes lehet egy vagy több alapító tag is).
A társasági szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti pert nem a társasági szerződést aláíró tagokkal szemben, hanem a társasággal szemben kell megindítani (EBH 1999.131).
A Gt. az egyértelműség érdekében rögzíti, hogy a jogerős cégbejegyzést követően a társasági szerződés (létesítő okirat) érvénytelenségének megállapítása nem érinti azon kötelezettségek fennállását, amelyek a társaság terhére vagy javára az érvénytelenség megállapításáig keletkeztek1.
A cégbejegyzés után a létesítő okirat érvénytelenségére csak a Gt. 12. § (4) bekezdésében meghatározott okból és a Ctv.-ben szabályozott perben van le-hetőség.2 A Ctv. által erre biztosított pertípusok a következők:
1. a cégbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per (65-68. §),
2. a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti per (69. §).
Mindkét pertípust a társaság ellen, a társaság székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt kell indítani, amelynek határideje a bejegyző végzés Cégközlönyben történt közzététele napján kezdődik, és a perben a bíróság soron kívül jár el3.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
